EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Az ETA gyilkos terroristái is indulnak a spanyolországi regionális választásokon

Az ETA tagjai 2011-ben
Az ETA tagjai 2011-ben Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: Laura LlachFT
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Baszkföldi Egységpárt 44 börtönviselt jelöltet indít, akiket anno terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt ítéltek el. Az ETA áldozatainak hozzátartozói a választási törvény reformját sürgetik, de a kormány aligha fogja felülírni az évekkel ezelőtt lefektetett szabályokat.

HIRDETÉS

1978 márciusában robbanás rázta meg a Lémonizi Atomerőmű egyik reaktorát, minek következtében meghalt két fiatal munkás, tizennégyen pedig megsebesültek. A baszkföldi létesítményt percekkel korábban hívta fel José Antonio Torre Altonaga, az atomerőmű egyik villanyszerelője. Altonaga a telefonban már nem az atomerőmű dolgozójaként azonosította magát, helyette az ETA néven ismert terrorista csoport katonai szóvivőjeként mutatkozott be. 

Altonaga kulcsszerepet játszott az atomerőmű elleni támadásban, ugyanis ő juttatta be társait az épületbe. Később húsz évig ült börtönben, szabadulása után pedig a politika felé fordult. A Baszkföldi Egységpárt listáján az észak-spanyolországi Munguía településen indul a 2023-as spanyol regionális választásokon. 

Álarc mögül a politikai színtérre

Az ETA terroristacsoport 2011-ben bejelentette, hogy véget vet az erőszaknak, 2018-ban a szervezet lefegyverezte magát, tagjai viszont azóta is aktív szerepet vállalnak a helyi politikában. A Baszkföldi Egységpárt a helyi és regionális választásokon 44 olyan jelöltet indít, akiket a terrorszervezethez való tartozás, vagy a vele való együttműködés miatt ítéltek el, köztük 7 olyan jelöltet, akik gyilkosság miatt ültek. Őket ráadásul éppen azon a településen ítélték el, ahol éppen indulni készülnek. 

Az áldozatok hozzátartozóit sokkolta a választási lista, és arra kényszerítették a hét jelöltet, hogy lépjenek vissza a megmérettetéstől, ám a visszalépésről szóló döntés túl későn érkezett ahhoz, hogy levegyék őket a szavazólapokról. A hét politikus (ex-terrorista) megígérte, hogy amennyiben megválasztják őket, nem veszik át a hivatalt. 

A Baszkföldi Egységpárt listáján persze még így is maradt 37 priuszos, ami közéleti vitát gerjesztett Spanyolországban, a kormányon pedig nagy a nyomás, hogy foglaljon állást a kérdésben. „Vannak dolgok, melyek talán legálisak, de ettől még tisztességtelenek" – közölte Pedro Sánchez miniszterelnök (egyben a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára), csakhogy ez nem állásfoglalás, ez a válasz elodázása, ami a spanyol Néppártnak egyáltalán nem tetszik. 

Megengedő választási törvény

A Népppárt az ETA áldozatainak hozzátartozóival együtt a választási törvény szigorításáért könyörög, miszerint az egykori terrorszervezet tagjai ne indulhassanak képviselői mandátumokért. A párt egészen odáig ment, hogy a Baszkföldi Egységpárt betiltását kérte, de a főügyészég a beadványukat határozottan lesöpörte az asztalról, és közölték: 

„A Baszkföldi Egységpárt demokratikus politikai formáció, mely nyilvánosan elítélte, és továbbra is elítéli a terrorizmust és az erőszakot.

A pártot nyilván nem fogják megszüntetni, bármennyire is szeretnék azt az ellenfelei. Daniel Portero, a Néppárt parlamenti képviselője az Egységpárt választási listáját látva az ETA áldozatait támogató egyesületekkel karöltve panaszt nyújtott be , és információkat kértek, hogy a párt jelöltjei teljesen letöltötték-e korábbi büntetésüket. Válaszában az ügyészség leszögezte: a jelöltek a büntetést letöltötték, azaz nem lehet őket kizárni a választásokról, de ez a válasz az áldozati oldalt távolról sem nyugtatta meg. 

Portero 26 éves volt, amikor 2000-ben az édesapját, az andalúziai Legfelsőbb Bíróság főügyészeként dolgozó Luis Porterót hátulról lelőtte az ETA egyik tagja. 

Portero azt mondta az Euronewsnak, hogy sosem felejti el azt a napot, máig emlékszik minden egyes mozzanatára a felkeléstől egészen a lefekvésig. Hozzátette, hogy nehéz is lenne feledni, amikor a politikusok folyton felhozzák az Egységpárttal kapcsolatos vitát. Tény: a párt választási listája legális, de a jelöltek névsora sebeket tép fel az ETA-áldozatok hozzátartozóiban. Portero épp ezért 

nem tartja jogszerűnek a volt terroristák indulását,

szerinte ez ellentétes a 2002-es párttörvénnyel. A spanyol jog viszont kimondja, hogy még az alkotmányos rendszerrel ellentétes politikai eszméknek is helyet kell kapni a politikában, de Portero ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy „az ETA áldozataként úgy érzem magam, mintha zsidó lennék, és a nácik visszatértek volna a közéletbe. A kérdés itt az, hogy az állam miért nem nyúl a joghoz, amikor a társadalom egy részét sértik és megalázzák."

Portero szerint az Egységpárt támogatása a spanyol kormánykoalíciónak kedvez, ugyanis Pedro Sanchez egyes javaslataira rábólintanak, és ez segíti a baszk politikai csoportot abban, hogy megőrizzék a választási listájukat.

Törvényesség vs. erkölcs

Az ETA egykori tagjai évek óta indulnak a baszkföldi választásokon. Köztük az egyik leghírhedtebb eset Juan Carlos Yoldié volt még 1987-ben, aki a rácsok mögött ülve jelentkezett be a baszk regionális kormány elnöki székére. 

Az indulók sorában volt az egykori ETA-főnök José Antonio Urrutikoetxea, ismertebb nevén Josu Ternera akinek az Interpol egyik legkeresettebb bűnözőjeként sikerült szereznie egy helyet a baszk parlamentben. 

Fotó: AP
Ternera portréja Ugao-MiraballesbenFotó: AP

Ludger Mees, a Baszkföldi Egyetem történelemprofesszora szerint ezek az esetek 

„nem jogi, hanem erkölcsi és etikai kérdést feszegetnek, ugyanis az ETA volt tagjait felvonultató választási listák rendkívül sértőek az ETA áldozatai számára.

Mees ezzel együtt elutasítja annak a lehetőségét, hogy jogi akadályokat gördítsenek a pártlisták elé. „Még gyilkolt az ETA, amikor arra kértük őket, hogy hagyják abba az öldöklést, és vegyenek részt a parlamenti politikában. Arra kértük őket, hogy váljanak normális politikai párttá. Megtették, de egyeseknek ez nem tetszik" – mondja Mees. Portero szerint a Baszkföldi Egységpártnak számos olyan támogatója van, akik sosem követtek el bűncselekményt, épp ezért úgy véli, hogy nekik kéne a választási listáikon szerepelniük. „Az Egységpárt jelenleg viccet csinál az ETA áldozataiból" – mondja. 

Mees kételkedik azzal kapcsolatban, hogy különböző szabályokkal befolyásolják a választási listákat. „Hozhatunk új szabályokat, de mikor mondanánk azt, hogy elég? Vagy megtiltanánk minden olyan jelölést, ami nem tetszik? – teszi a fel a kérdést, majd leszögezi: – Ez ellentétes lenne a demokrácia intézményével.”

Az ETA

A baszk nacionalista mozgalom 1958-ban alakult azzal a céllal, hogy Baszkföldet teljes mértékben függetlenítsék Spanyolországtól. A mozgalom rengeteg különböző ágra bomlott, mielőtt terrorszervezetté vált. 1968-tól 2011-ig  számos gyilkosság, emberrablás, merénylet köthető hozzájuk, ezeket szinte mindig hivatalos állami, rendvédelmi személyek ellen követték el. 1973. december 20-án meggyilkolták Luis Carrero Blancót, Spanyolország akkori miniszterelnökét.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Jobboldali siker a spanyol helyhatósági választásokon

Franciaország terrorszervezetnek tekinti a Wagner csoportot

Élőláncot alkottak a baszkok a függetlenségért