Az elmúlt két évben elszoktunk a csapadékos tavasztól, de négy-öt évvel ezelőtt nagyjából ugyanennyi eső esett az év ezen időszakában. Mindenesetre úgy néz ki, hogy egy tavalyihoz hasonló aszálytól idén nem kell tartani.
HIRDETÉSEgy hete szinte minden nap esik az eső Magyarországon. Bár úgy érezhetjük, hogy régen nem láttunk ennyi csapadékot, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértője szerint a helyzet nem kirívó, utoljára négy-öt éve volt hasonlóan esős a tavasz. Az viszont már nagyon valószínű, hogy a nyáron nem kell készülnünk egy, a tavalyihoz hasonló aszályra.
„Hogyha egy tavalyihoz hasonló száraz és forró nyár következne be 2023-ban, akkor se okozna akkora problémákat a mezőgazdaságban, mivel a talajnedvesség megfelelően biztosított így május végére, míg az elmúlt egy-két évben ez nem volt adott. Tavaly egy nagyon száraz telet egy nagyon száraz tavasz követett, amire rájött egy száraz, forró nyár, ezért is volt annyira extrém az aszály 2022-ben" - magyarázta Szentes Olivér.
A szakértő szerint hiába van még hátra két hét a tavaszból, a sokéves átlagot már most meghaladta a csapadékmennyiség. Azonban az elmúlt 120 évben voltak ennél jóval esősebb periódusok is. Most a május egyelőre 65-70 milliméter esőt hozott, míg 2010-ben több mint 100 millimétert. A január viszont a legcsapadékosabb volt az elmúlt 120 évben.
Szentes azt is hozzátette, hogy a modellekben a csapadékmennyiséget illetően nem látszódnak olyan határozott trendek, mint a hőmérséklet esetében. A globális felmelegedés következtében a hőmérsékleti modellek mind felfelé mutatnak, a tavaszi csapadékmennyiség viszont nem változott trendszerűen az elmúlt 70-80 évben - igaz, a 20. század elejéhez viszonyítva csökkenést mutat.
Áradások és aszályok Európában
A helyzet meglehetősen eltérő a kontinens különböző pontjain. Miközben itthon kizöldült a természet, van olyan európai országok, ahol még mindig alig esik az eső. Spanyolországban és Portugáliában továbbra is aszályos az időjárás.
A szárazságnál még nagyobb problémát okoz a túl sok víz egyes térségekben. Bosznia-Hercegovinában rendkívüli állapotot rendeltek el a hatalmas esőzések nyomán megáradt folyók miatt. Olaszországban pedig száz éve nem voltak olyan súlyos árvizek, mint most. Az északi Emilia-Romagna tartományban legkevesebb kilenc áldozatot szedett az ítéletidő, és több mint húszezer ember otthonát öntötte el a víz.
Szentes Olivér szerint ezek a jelenségek önmagukban még nem írhatók az éghajlatváltozás számlájára. „Klímaváltozásról akkor beszélünk, hogyha valaminek az eloszlása megváltozik. De ez hosszútávú folyamat. Ha kiragadunk egy csapadékosabb vagy szárazabb időszakot, az még nem klímaváltozás. Hogyha tartósan gyakoribbá válnak bizonyos jelenségek, akkor beszélhetünk klímaváltozásról" - mondta a szakértő.