NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"Lokális háború": felháborodott a lengyel nagykövet a magyar vezérkari főnök szavain

Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar nemrég kinevezett főnöke
Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar nemrég kinevezett főnöke Szerzői jogok MTI/Illyés Tibor
Írta: Laszlo SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

"Európának (...) szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia, az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára" - szögezte le Sebastian Kęciek.

HIRDETÉS

Nyílt levelet írt a Honvéd Vezérkar új főnökének Lengyelország budapesti nagykövete. Sebastian Kęciek ugyanis felháborítónak tartja, hogy Böröndi Gábor altábornagy az M1-nek a minap úgy nyilatkozott: "1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult és mi lett a vége. Nem fogták meg időben, békefolyamattal azt az eszkalációt és elvezetett a második világháborúig."

Ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről.
Részlet a nagykövet leveléből

 A második világháború kirobbanásához nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem az appeasement (lazítások, oktalan kiegyezések) politikája és a Harmadik Birodalom újabb követeléseinek való engedmények - folytatta.

A diplomata emlékeztet arra, hogy a titkos Molotov-Ribbentrop-paktum alapján Hitler és Sztálin felosztották egymás között Lengyelországot, így 1939. szeptember 1-jén a Harmadik Birodalom, míg szeptember 17-én a Vörös Hadsereg támadta meg a védekező Lengyelországot.

Levele végén a nagykövet megemlíti a tragédia magyar vonatkozásait is, amikor Teleki Pál miniszterelnök megtiltotta német csapatok átvonulását az ország területén, ezzel szemben szervezett segítséget nyújtott több ezer lengyel katonatisztnek és családjának, hogy nálunk találjanak menedéket, illetve tovább szökhessenek Nyugat-Európába. Közülük több magas rangú tiszt jelentős szerepet játszott 1944-ben a normandiai partraszállásban, a Szabad Lengyel Hadsereg tagjaként.

Később, amikor Magyarország részese lett a Háromhatalmi Egyezmények (a fasiszta NATO-nak), Teleki már nem tudta megakadályozni, hogy német csapatok vonuljanak keresztül Magyarországon Jugoszlávia felé, és lelkiismeretének nyomása alatt öngyilkosságba menekült. 

Nem engedhetjük meg az áldozat és az elkövető sértő felcserélését.

Lengyelország vitathatatlan áldozata volt a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió, és következésképpen a szövetségeseik által kitervelt bűnös akcióinak" - hangsúlyozza Kęciek.

"Ma, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű, provokálatlan és törvénytelen agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia, az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára. Csak így teremthetünk tartós békét Európában" - teszi hozzá nyílt levelében a lengyel nagykövet.

Böröndi Gábor nyilatkozata része annak a "békepárti" kommunikációnak, amelyet a magyar kormány a háború kezdete óta képvisel, és amelyet Orbán Viktor úgy foglalt össze, hogy "az ukrajnai háborúban nem a jók és a rosszak seregei harcolnak, hanem két szláv nép háborúja zajlik", szerinte "nem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország érdekei elé helyeznénk."

A magyar kormány "béketárgyalásokat" sürgető, Kreml-pártinak tartott álláspontjától élesen elhatárolódott a V4 többi országa, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök tavaly nyáron egyenesen kijelentette, hogy "Magyarország és Lengyelország útjai szétváltak."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Andrzej Duda: Lengyelország még több harci gépet küld az ukrán hadseregnek

Az amerikai nagykövet szerint az USA nem tűri tovább, hogy a magyar kormány ellenséges vele

Strasbourgban is tiltakoztak Ilaria Salis ügye miatt