Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta nem csak Európa, hanem a világ több országa másként fejleszti arzenálját.
HIRDETÉSEurópa fegyverkezésére is hatással van az Ukrajna elleni orosz háború: több európai ország kényszerül hamarabb újrafegyverkezni a korábban tervezetthez képest.
Franciaország kedden jelentette be, hogy a következő hét évben 413 milliárd eurót költ védelmi kiadásokra. Az éves költségvetés megduplázódik 2030-ig a 2017-es szinthez képest: a korábbi 32 milliárdról 69 milliárd euróra emelkedik.
A növekvő nukleáris fenyegetettség ellensúlyozására a védelmi kiadások növelésének jelentős része az új generációs eszközök építése lesz. Emmanuel Macron kormánya emellett a kibervédelembe, az űrtechnológiába és a tengeralattjárók fejlesztésébe is többet fektet, mint korábban.
Franciaországhoz hasonlóan Európa nagy része újrastrukturálja fegyverparkját. Lengyelország az év elején jelentette be, hogy GDP-je 4%-át fordítja majd védelmi költségekre.
Ez példátlan kiadásnak számít a térségben, magában foglalja majd vadászgépek és harckocsik nagy számú beszerzését az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától, valamint drónok vásárlását Törökországtól.
A német fejlesztési törekvéseket a stratégák egyenesen forradalminak nevezik. Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta 100 milliárd dollárral növelte védelmi kiadásait, már 2022-ben modernizálni kezdte fegyveres erőit.
A védelmi kiadások nagy mértékű növelését jelentették be az északi országok is. A balti államok mellett az évtizedeken át semleges, de most NATO-csatlakozásra várakozó Svédország, Olaszország és az Egyesült Királyság is fejleszti arzenálját.
A tendencia nem európai, hanem globális: Ausztrália, Dél-Korea, Japán is többet költ. A hidegháborúra emlékeztető katonai feszültség légkörében fegyverkezik a világ.