EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Kiújuló harc Jeruzsálem egyik "legszentebb" helyéért

Az Olajfák hegye Jeruzsálemben
Az Olajfák hegye Jeruzsálemben Szerzői jogok AP Photo/Mahmoud Illean
Szerzői jogok AP Photo/Mahmoud Illean
Írta: Andrea Hajagos és The Guardian
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Újra napirenden van az a terv, amely egy nemzeti park kivitelezésével katolikus helyszíneket vonna a zsidó telepesek ellenőrzése alá az Olajfák hegyén.

HIRDETÉS

Újra napirenden van az a terv, amely egy nemzeti park kivitelezésével katolikus helyszíneket vonna a zsidó telepesek ellenőrzése alá az Olajfák hegyén. Korábban is voltak hasonló próbálkozások, de a vallási vezetőknek akkor is szemet szúrtak az elképzelések, a jelenlegi kormány azonban aligha lesz gátja egy ilyen terv megvalósításának.

Jeruzsálem tele van szent helyekkel, de az egyik, amelyik ezek közül is az egyik „legszentebb”, az az Olajfák hegye, amely Jézus és Mária életének eseményeit megörökítő templomokkal van tele, de itt van a világ legrégebbi zsidó temetője is.

A keresztények szerint Jézus itt töltötte élete utolsó napjait, míg a zsidó vallás szerint a hegy a feltámadás kezdete; a kereszténységben és az iszlámban egyaránt úgy tisztelik, mint azt a helyet, ahol Jézus a mennybe ment. Az Olajfák hegyének csúcsáról nyílik a legtisztább kilátás a Templom-hegyre, amely évezredek óta mindhárom vallás zarándokhelye.

A nemzeti park tervének álcája alatt tervezett átvétel alapvetően megváltoztathatja a szent város spirituális jellegét, és ez megkongatta a vészharangokat a Szentszéknél és a Fehér Házban – írja a Guardian tudósítója.

AP Photo/Mahmoud Illean
Virágvasárnapi körmenet az Olajfák hegyén 2023. április 2-ánAP Photo/Mahmoud Illean

A modern korban a Jeruzsálem feletti ellenőrzésért folytatott háborúkat általában inkább területi, mint teológiai vitáknak tekintik: mind az izraeliek, mind a palesztinok fővárosuknak vallják a várost. A palesztin területek izraeli megszállása 1967-ben kezdődött, az Óvárost és Jeruzsálem keleti felének többi részét pedig 1980-ban csatolták el teljes egészében, bár a nemzetközi jog szerint még mindig megszálltnak számítanak.

Mégis, sehol máshol a világon nincsenek ilyen közel egymáshoz három vallás szent helyei, és sehol sincsenek ilyen heves viták: a régészet, a történelem és a vallás is fegyver az Isten városáért folytatott harcban.

A palesztinok által gyakorolt két vallás, az iszlám és a keresztény jelenlétének eróziója Jeruzsálemben nem véletlen - vélekedik a The Guardianben megjelent írás szerzője. A palesztinokat a telepesek kiszorítják az óvárosból és Kelet-Jeruzsálem környékéről. Eközben az izraeli kormány egyre több palesztin házat rombol le arra hivatkozva, hogy nincs építési engedélyük, és olyan fejlesztési projektekkel szorítja ki a közösséget, amelyek alig foglalkoznak a palesztin lakosok igényeivel.

Az Olajfák hegye az utolsó és talán legfontosabb célpont az óváros szent helyei közül. Míg Jeruzsálem más részein a kilakoltatott palesztinoknak nem sok lehetőségük van az izraeli állammal szemben, a hegyen található több mint egy tucat zarándokhely a nagyhatalmú egyházak, köztük a Vatikán tulajdonában van; a térségben az erőviszonyok megváltoztatására irányuló erőfeszítések a világ 2 milliárd keresztényére nézve is kihatással lesznek.

A betelepedéssel járó konfliktusok

Az 1990-es évek óta a települési enklávék virágoznak. Az ingatlanok megvásárlásához gyakran hamis neveket és fedőcégeket használnak, és az izraeli határrendőrség hírhedten erővel veri le az új szomszédokkal szembeni palesztin tiltakozásokat. Az elmúlt öt évben a kelet-jeruzsálemi földek izraeli földhivatalnál való nyilvántartásba vételét célzó önkormányzati törekvésnek gyakorlatilag az lett a célja, hogy szinte minden telket zsidó tulajdonba jegyezzenek be - gyakran a ténylegesen ott élő palesztin családok tudta nélkül.

"Nincs problémám az arabokkal, sok arab barátom van. A szabályok mindenkire ugyanúgy vonatkoznak: mindenkinek be kell szereznie a megfelelő építési engedélyeket" - mondta Aryeh King, Jeruzsálem alpolgármestere, a telepesek ismert szószólója.

Az óváros és a szent helyek bekerítése

A telepesek nemcsak a magántulajdont veszik célba, hanem a közterületeket is. Az Elad egy nagy telepes egyesület, amely a turizmusba és a régészetbe fektet be, hogy "erősítse a zsidó kötődést Jeruzsálemhez", és amelyet az orosz milliárdos Roman Abramovics finanszíroz. Az elmúlt két évtizedben több pályázatot nyert az Izraeli Természetvédelmi és Parkügyi Hatóság (INPA) ellenőrzése alá tartozó jeruzsálemi helyszínek üzemeltetésére és fejlesztésére.

AP Photo/Maya Alleruzzo
Egy etióp zsidó férfi imádkozik az Olajfák hegyén 2021-benAP Photo/Maya Alleruzzo

2020 óta erőteljesen megnőtt az önkormányzati infrastrukturális és fejlesztési projektek száma Kelet-Jeruzsálemben, amelyek közül sok az Eladhoz kapcsolódik. Az építési engedélyekre vonatkozó szigorú kritériumok és a költséges telekkönyvezési eljárás szinte lehetetlenné teszi a palesztinok számára a legális építkezést.

Az önkormányzat tervezőbizottságának napirendjén szerepel egy palesztin területek felett közlekedő, egy zsidó negyedet az Óvárossal összekötő drótkötélpálya, több új nemzeti park és a keresztény negyed éjszakai életét szolgáló projektek. Szinte mindegyik palesztin földterület kisajátításával jár, beleértve egyes épületek vagy családok kitelepítésén kívül egész közösségeket érintő lépéseket, mint például egy olyan üzleti parkot, amely az Óvárostól északra fekvő Wadi Jozban a nyüzsgő bevásárlóutca helyére kerülne.

Szédítő feladat követni a számtalan tervezési javaslatot. De ha hátralépünk egyet, és vetünk egy pillantást a kép egészére, akkor egy világos minta kezd kirajzolódni: a projektek mind biztosítják az izraeli földrajzi folytonosságot a városban, miközben a palesztin területek feldarabolása zajlik. 

Ha Jeruzsálemet egy óra számlapjaként képzeljük el, akkor a város keleti részén ma már mindenhol jelentős izraeli jelenlét van, kivéve a délután 2-4 óra közötti részt, ahol az Olajfák hegye található. A közelgő terv, hogy a hegy nagy részét nemzeti parkká alakítsák át, amelyet valószínűleg az Elad fog igazgatni, teljessé teszi az Óváros és szent helyeinek "bekerítését".

A zöld terület csak álca?

A nemzeti park első látásra úgy hangzik, mint a terület méltó felhasználása. Az INPA (az izraeli hatóság, amely a védett parkokat igazgatja) szerint a nemzeti park kiterjesztése jobban megóvná a történelmi tájat, és nem károsítaná az egyházi tulajdont, de a jeruzsálemi pátriárkák és egyházi vezetők szokatlan dühvel fogadták a hírt.

Az örmény, a katolikus és a görögkeleti egyházak nyílt levélben azzal vádolták az INPA-t, hogy egy olyan projektet támogat, "amelynek nyilvánvalóan egyetlen célja a kereszténység egyik legszentebb helyének elkobzása és államosítása ... a zöldterületek védelmének álcája alatt".

A lépés ugyan nem fosztaná meg a templomokat a tulajdonjoguktól, de az államot felhatalmazná a bontásra, a tereprendezésre, a helyreállítási munkálatok elvégzésére és az ellenőrzésekre.

HIRDETÉS

A Jeruzsálemi Fejlesztési Hatóság dokumentumaiból kiderül, hogy vannak konkrét tervek az Olajfák hegyével kapcsolatban, amelyek érintik az egyházi ingatlanokat. A hegy szent temetőjét felkereső zsidó zarándokok számára kialakítandó sétány egyházi földet fog átszelni; egy költségvetési terv szerint a lengyel apácák által működtetett Szent Erzsébet Nővérek árvaházának egy részét kell lefoglalni az építéséhez. A hegy tövében pedig egy, az Eladhoz kapcsolódó látogatóközpontot terveznek.

A pátriárkák attól tartanak, hogy a sétány korlátozni fogja a templomok és a keresztény szent helyek megközelítését, és megnehezíti a feltámadást ünneplő, évente megrendezett virágvasárnapi körmenet megtartását.

AP Photo/Mahmoud Illean
Szelfiző apácák az Olajfák hegyén 2021-benAP Photo/Mahmoud Illean

Jézus-szobrot rongáltak meg, keresztény tulajdonban lévő éttermet is megtámadtak már

Bár évente milliók látogatnak el a Szentföldre, manapság nagyon kevés keresztény él ott. Egy évszázaddal ezelőtt Jeruzsálem lakosságának egynegyede volt keresztény, ma már mindössze 2%-uk.

A zsidó szélsőségesek keresztény méltóságok és szent helyek elleni támadásai nem újkeletűek, de egyre gyakoribbak: 2023-ban eddig egy temetőt és egy Jézus-szobrot rongáltak meg, és egy keresztény tulajdonban lévő éttermet támadtak meg fiatal férfiak az Óvárosban.

"Manapság az az érzésünk, hogy inkább vendégek vagyunk Jeruzsálemben, mintsem hogy közösségként jogaink és státuszunk lenne. Meg kell érteni, hogy nem vagyunk vendégek" - mondta Pierbattista Pizzaballa, a város köztiszteletben álló latin pátriárkája és de facto vatikáni nagykövet.

HIRDETÉS

Miután Pizzaballa és más egyházi vezetők tavaly felháborodtak az Olajfák hegyére vonatkozó tervek miatt, a jeruzsálemi önkormányzat gyorsan visszavonta a terveket, és közölte, hogy a jövőben konzultálni fog az egyházakkal és más érdekeltekkel.

Az önkormányzat honlapja szerint azonban a projekt újra napirenden van. A tervek szerint idén augusztusban tárgyalnak róla, bár az egyházak szerint eddig még egyetlen izraeli hatóság sem kereste meg őket.

Amióta az Olajfák hegyére vonatkozó tervek nyilvánosságra kerültek, Izrael az ország történetének eddigi legjobboldalibb kormányát választotta meg. A kabinet több új tagja most először szélsőséges telepesekből áll, akik kevésbé valószínű, hogy az Óváros bekerítésére irányuló törekvés útjába álljanak.

"Több mint 30 éve élek Jeruzsálemben. Ez idő alatt sokat láttam a várost változni" - mondta a latin pátriárka. "Biztosítanunk kell, hogy mindenki számára befogadó hely maradjon".

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Újságírókra támadtak Jeruzsálem óvárosában az újraegyesítés napján

Egy ember meghalt, többen megsebesültek egy tel-avivi támadásban

Újabb palesztin zavargások a jeruzsálemi Templom-hegyen