Szükséges, de nehéz szövetséges Törökország a NATO számára

Recep Tayyip Erdogan török elnök választási plakátja a délkelet-törökországi Diyarbakirban 2023. március 20-án
Recep Tayyip Erdogan török elnök választási plakátja a délkelet-törökországi Diyarbakirban 2023. március 20-án   -  Szerzői jogok  Sedat Suna/MTI/MTI
Írta: euronews

A finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása körüli huzavona élesen megmutatta, miért probléma, ha a védelmi szövetségben ellentétes érdekű államok kötözték magukat össze. Egyre több a kritikus hang, amely megkérdőjelezi a török NATO-tagság létjogosultságát.

A finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása körüli huzavona élesen megmutatta, miért probléma, ha a védelmi szövetségben ellentétes érdekű államok kötözték magukat össze. Egyre több a kritikus hang, amely megkérdőjelezi a török NATO-tagság létjogosultságát.

Finnország NATO-csatlakozását a múlt héten jóváhagyta az ankarai parlament, de a svédek beengedése még nagyon messze van. Az ügy a háború közepette rendkívül sok bosszúságot okoz az észak-atlanti szervezet döntéshozóinak, de nem ez az egyetlen kérdés, amely török részről az elmúlt években fejfájást okozott nekik. Törökország 2017-ben az amerikaiak kifejezett tiltakozása ellenére orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt, az Iszlám Állam elleni küzdelemben a Washington által támogatott kurd fegyveres csoportokat a török hadsereg támadta, Erdogan elnök annak ellenére szívélyes kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal, hogy saját védelmi szövetséges a háború szélén áll Ukrajna miatt Oroszországgal.

1952 óta NATO-tagállam Törökország, a keleti világba gyökerező ország mindig is kakukktojás volt a nyugati szövetségben, de most, hogy az új világrend kapujában a Nyugat és a Kelet közötti ellentét a politikai, gazdasági vetületek mellett egyre hangsúlyosabban katonai vonatkozásúvá is válik, Ankara kényelmetlen helyzetbe kezd kerülni: kapcsolatrendszerei mindkét világ felé jók, az eddig jól bevált pragmatikus egyensúlyozással azonban mára kezd a két világ közé rekedni.

A NATO több okból nem teheti meg, hogy érték- és érdekellentétek miatt kenyértörésre vigye a dolgot Törökországgal: a török a NATO második legerősebb hadserege, olyan stratégiai fontosságú területen fekszik, amely hiánya esetén a nyugati szövetség számára pótolhatatlan lenne, Ankara orosz-kapcsolata végveszélyben mégiscsak jól jöhet egy esetleges egyezkedésnél – írja elemzésében a Politico.

Törökországnak sem érdeke a szövetséggel felrúgni a tagsági viszonyt: a NATO védelmet ad, a tagság növeli Törökország nemzetközi tekintélyét, köldökzsinór a nyugati államokhoz (az EU-tagság ambíciója ugyanis vélhetően örökre ábránd marad).

Az ukrajnai háborúban a török álláspont különbözik a NATO közös álláspontjától: Ankara elítélte ugyan az orosz támadást, és segíti Ukrajnát, az orosz gazdaságot sújtó szankciókhoz viszont nem csatlakozott.

A svéd NATO-csatlakozás akadályoztatása élesen szemlélteti, meddig tud elmenni az alternatív török álláspont. Szakértők szerint azonban ennek nemcsak kül-, de védelmi és belpolitikai okai is vannak. Ankara egyrészt ezzel a játszmával próbálja kicsikarni az Egyesült Államoktól, hogy modern harci gépeket kapjon, az orosz fegyverzeti deal után ugyanis Washington behúzta a kéziféket, illetve májusban elnök- és parlamenti választások lesznek Törökországban, a kampányban Recep Tayyip Erdogan török elnöknek erős vezetőként kell megmutatnia magát, a felmérések ugyanis nem mutatnak fényes adatokat számára és a kormánypárt számára.

kapcsolódó cikkek