Bármi lehetséges a vasárnapi finn választáson, a tét a legvagányabb miniszterelnöknő széke

Kampány Helsinkiben
Kampány Helsinkiben Szerzői jogok Sergei Grits/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Horváth Ferenc
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Vasárnap eldől, hogy lesz-e jobboldali fordulat.

HIRDETÉS

Izgalmas parlamenti választás elé néz a NATO-tagságra váró Finnország vasárnap. Az európai baloldal egyik legnépszerűbb miniszterelnöke, Sanna Marin nehéz helyzetben van; a finnek zöme elégedett a munkájával, de szociáldemokrata pártja már kevéssé népszerű.

„A holnapi választásokon három olyan párt van, amelyek nagyon közel állnak egymáshoz, így mindenkinek megvan a lehetősége a győzelemre. És természetesen az a célunk, hogy megnyerjük a választásokat, és folytassuk munkánkat egy fenntarthatóbb jövőért" – mondta a kormányfő.

Csakúgy, mint négy éve, idén is elég szorosnak ígérkezik a három nagy párt között a verseny. A legutolsó közvélemény-kutatás szerint közöttük mindössze 0,6 százalékpont a különbség; a Petteri Orpo vezette konzervatív Nemzeti Koalíció, és a Riika Purra fémjelezte jobboldali-populista, nacionalista Finnek Pártja után jön csak Marin koalíciója.

"Bízom az emberekben, hogy bölcsen fognak választani. És természetesen azért vagyunk versenyben, hogy nyerjünk. Reméljük, hogy a szociáldemokraták megkapják a szavazatokat és az emberek bizalmát" - nyilatkozta Marin.

Rengeteg múlhat azon, hogy melyik pártnak sikerül jobban a kampányhajrá.

A finn törvényhozás egykamarás

A parlament 199 tagját négy évente választják meg, az egyébként is különleges jogállású Åland-szigetek különálló pártrendszerrel rendelkezik és külön tart választásokat. A 199 képviselő 13 választókörzetből kerül megválasztásra. Az, hogy egy választókerület hány képviselőt küldhet az Országgyűlésbe, a lakosság arányától függ.

A finn pártrendszer szélsőségesen fragmentált, jelenleg tíz párt rendelkezik mandátumokkal a törvényhozásban, a választásokon pedig 22 országos és 5 regionális párt (négy az Åland-szigetekről, egy pedig Lappföldről) indul, valamint nyolc független képviselő.

Ebből adódik az, hogy általában egyetlen párt sem tud abszolút többségre szert tenni a Parlamentben, jellemzően nagykoalíciók kormányoznak.

Minden szavazat számít vasárnap

Az 5,5 millió lakosú Finnországban már a legutóbbi, 2019-es választáson is egy százalékponton belül végzett a három nagy párt. Akkor a szavazatok Marin szociáldemokrata elődjének, Antti Rinnének kedveztek, így végül ő alakíthatott kormányt, azonban a finn postások sztrájkja miatt Rinnétől egyik koalíciós partnere, a Centrumpárt megvonta a bizalmat, így Rinne helyét Sanna Marin vette át, 34 évesen.

A nemzetbiztonsági fenyegetettség miatt Finnország feladta a hidegháború óta tartó katonai semlegességét, és felvételt kért a NATO-ba. Erről közmegegyezés van Finnországban, és csatlakozásra mostanra az észak-atlanti szövetség minden tagja rábólintott.

A gazdasági válságkezelést viszont több vita jellemzi. Baloldali programjával pedig Sanna Marin jóval megosztóbb hazájában, mint világszerte.

A választási kampányt főleg a gazdasági kérdések uralják: jöjjenek-e megszorítások az állami költségvetésben; meddig egészséges duzzasztani az államadósságot; és hogyan állíthatják növekedő pályára a finn gazdaságot.

A szavazás vasárnap reggel kezdődik, az első eredményekre este 8 után lehet számítani.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Finnország készen áll a NATO-csatlakozásra

Ismét a finnek lettek a világon a legboldogabbak

Belarusz ellenzék: a parlamenti választás egy bohózat volt