NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A Kreml szerint nem működnek a szankciók, valójában sok országot elriasztanak

Sokan kételkednek abban, hogy a szankciók valóban működnek
Sokan kételkednek abban, hogy a szankciók valóban működnek Szerzői jogok Julio Cortez/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Julio Cortez/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Írta: Nóra Shenouda
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Euronews által megszólaltatott szakértő szerint az igazság az, hogy az Egyesült Államok és az EU szankcióitól való félelem óriási gátja annak, hogy a különböző államok hosszú távú gazdasági kapcsolatokat alakítsanak ki Oroszországgal.

HIRDETÉS

Az Európai Unió már a tizenegyedik Oroszország elleni szankciócsomagot készíti elő. Habár Vlagyimir Putyin a héten megjegyezte, hogy a szankciók középtávon negatív hatással lehetnek az orosz gazdaságra, a Kreml időről időre azt hangoztatja, hogy a korlátozó intézkedések hatására Oroszország új kapcsolatokat alakít ki, és így megerősödik „gazdasági és pénzügyi függetlensége”.

"Az igazság az, hogy az Egyesült Államok és az EU szankcióitól való félelem óriási gátja annak, hogy Oroszországgal hosszú távú gazdasági kapcsolatokat alakítsanak ki" - vélekedik a Német Marshall Alapítvány alelnöke, Dr. Ian O. Lesser.

A Kreml a legtöbbet Kínát emlegeti gazdasági partnerként. Hszi Csin-ping kínai elnök márciusban Moszkvába is látogatott. Nyugati megfigyelők azonban úgy vélik, hogy ez egy politikai, nem pedig gazdasági szövetség bizonyítéka, ugyanis Oroszországnak sokkal nagyobb szüksége van Kínára gazdaságilag, mint fordítva.

Mindkét ország vezetői a kapcsolatok erősítéséről beszélnek, valójában azonban az elmúlt egy évben számos kínai vállalat követte a nyugati cégek példáját, és a szankcióktól való félelem miatt elkezdte korlátozni tevékenységét Oroszországban.

Kína maga is az Egyesült Államoktól függ az innováció terén, és ez az oka annak, hogy Peking nem fogja tudni "leváltani" a Nyugatot Moszkvával szemben, különösen, ha Oroszország javítani, modernizálni szeretné gazdaságát, hogy megbirkózzon az új kihívásokkal.

"Kína számára kérdéses a kockázat, és az is, hogy van-e kompatibilitás" - mondja a Marshall Alapítvány alelnöke. "A modernizáció nem csak az exporton múlik. Az orosz gazdaság hosszú távú modernizációja és versenyképessége megköveteli a finanszírozáshoz és az innovációhoz hozzáférést. Mindkettő erősen korlátozott."

Irán és Oroszország régóta együttműködnek, és az utóbbi időben ez fokozódott. Teheráni nyilatkozatok szerint az elmúlt évben még inkább felerősödtek a kapcsolatok: orosz üzletemberek érkeznek az Iszlám Köztársaságba, hogy tapasztalatokat szerezzenek a teljes körű szankciók alatti életről. A két ország azonban keveset nyújthat egymásnak: mindkettőjük számára a kőolaj és a földgáz jelentik a fő exportcikkeket.

Az Ukrajna elleni háborúban Törökország közvetítő szerepet vállalt magára Oroszország és a Nyugat között. A NATO-ban való részvétele ellenére Ankara megtagadta a Moszkva-ellenes szankciók bevezetését, ezért Washington azzal vádolja, hogy segít Oroszországnak a korlátozások megkerülésében, például a szankcionált áruk reexportálásában. Ankara ezt tagadja; Törökország az elmúlt hónapokban számos korlátozást vezetett be az Oroszországgal folytatott kereskedelemben, márciusban pedig leállította a nyugati gyártmányú orosz repülőgépek kiszolgálását és tankolását.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az ENSZ-ben is a szankciókat bírálta Szijjártó Péter

Vadászatba kezdtek az orosz vámhatóságok az amerikai termékek importőreire

Tojásháború dúl Oroszországban – már Putyinnak és a titkosszolgálatnak is be kellett avatkoznia