A lépés várhatóan tovább szítja a feszültséget Washington és a két NATO-szövetséges között - írja a Foreign Policy.
HIRDETÉS
Az amerikai elnök kezdeményezésére jövő héten ismét csak Magyarország és Törökország nélkül tartja meg 120 ország a demokráciacsúcsot, amelyre - demokratikus deficitjük matt - már két éve sem hívták a két NATO-tagállamot.
"Biden elutasítja azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek felszámolják demokráciájukat" - írja a lépésről a Foreign Policy, amely szerint Washington növekvő aggodalommal figyeli a demokrácia leépülését Törökországban és Magyarországon, jóllehet mindkettőre támaszkodik a Nyugat Oroszország elleni stratégiájának támogatásában.
A lap emlékeztet arra is, hogy még Ankarának és Budapestnek jóvá kell hagynia Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékát teljes jogú szövetségesként. A magyar kormány jól láthatóan Erdogan lépéseihez igazítja a parlamenti szavazás időzítését, jelen állás szerint az Országgyűlés március 27-én szavaz Finnország NATO-csatlakozásáról.
A bejelentés egyébként néhány napon már a második olyan eset, ahol nyugati szövetségesei túllépnek a magyar kormányon: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a minap közölte Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hogy a magyar elutasító álláspont dacára össze fogja hívni a NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését.
Az amerikai külpolitikai lap szerint az Orbán Viktor vezette Magyarország elidegenedett az Európai Uniótól és a NATO-tól is saját demokratikus visszalépése és Orbán szoros orosz kapcsolatai miatt. Az Orbán-kormány ugyanakkor folyamatosan visszautasította a nyugati bírálatokat, miközben folyamatosan blokkolja az Ukrajna megsegítésére és az Oroszország elleni szankciókra vonatkozó uniós szintű kezdeményezéseket - írja a Foreign Policy.
"Ez az elutasítás valószínűleg még feszültebbé teszi a viszonyt Washington és a két NATO-szövetséges között, és tovább növeli a távolságot a NATO, illetve az EU többi része és a két kívülálló között" - állapítja meg a lap.