Diplomáciai nincs, sport kapcsolat van Örményország és Törökország között

Török és örmény zászló a szurkolóknál a 2009-es vb-selejtezőn
Török és örmény zászló a szurkolóknál a 2009-es vb-selejtezőn Szerzői jogok BURHAN OZBILICI/AP2009
Írta: Stephane Hamalian
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Csaknem másfél évtized után egy újabb meccs kínál alkalmat a két szomszéd közeledéséhez.

HIRDETÉS

2009-ben egy labdarúgó-mérkőzés adott alkalmat arra, hogy az akkori török és örmény vezetők találkozzanak egymással. A sport lehetővé tette a közeledést és a jó szándék kinyilvánítását. Ám, 14 évvel később a két ország még mindig nem tart fenn egymással diplomáciai kapcsolatokat.

Most szombaton egy újabb Örményország-Törökország mérkőzésre kerül sor. A jereváni EB-selejtező alkalmat teremt arra, hogy számba vegye a két szomszéd kapcsolataikat, amelyeket a történelem és különösen 1915-ös örmény mészárlás emléke mételyez.

„Erősen kétlem, hogy valódi változás lesz a kétoldalú kapcsolatokban, mert Erdogan túlságosan is a választói bázisára támaszkodik annak érdekében, hogy újra elnök lehessen” - véli Tigrane Jegavjan újságíró, az 'Örményország geopolitikája' című könyv szerzője. „A török elnök nagyon nagy mértékben támaszkodik az ultranacionalista választókra. Ez tehát egy belpolitikai tényező. És ott van a geopolitikai tényező; az Azerbajdzsánnal kötött szövetség.”

Azerbajdzsán - a kérdés központi szereplője - azt akarja, hogy Örményország ismerje el szuverenitását Hegyi-Karabah területe felett. Ankara ebben a kérdésben teljes szolidaritást vállal Bakuval, így kevés az esélye annak, hogy Törökország újra megnyitja közös határát Örményországgal, még akkor sem, ha a májusi elnökválasztást az egyetlen jelölt mögött összefogott török ellenzék nyeri meg. Ugyanis ennek a koalíciónak nacionalista pártok is tagjai, mint például az IYI párt.

„Az IYI párt a szélsőjobboldali nacionalista Szürke Farkasok párt egyik ága, és ez a párt például nagyon nem szívesen írná felül Azerbajdzsán akaratát” - állítja Ahmet Insel török politológus. „Kormányváltás esetén se számítsunk túl gyors és jelentős változásra ezen a téren” - teszi hozzá.

Néhány szimbolikus közeledés lehetővé tette a párbeszéd látszatának megteremtését Ankara és Jereván között. Ilyen volt például az Örményország által nyújtott segítség a február 6-i pusztító törökországi földrengés után.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Örmény film nyerte a Genfi Filmfesztivál és Emberi Jogi Fórum fődíját

Azerbajdzsánt tette felelőssé az azeri-örmény összecsapásokért Nancy Pelosi

Miért vált végül Erdogan engedékennyé Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban?