Az SVB bedőlése, a Crédit Suisse megroppanása, majd a First Republic utolsó pillanatos megmentése kellett ahhoz, hogy ne törjön ki globális bankpánik - és még csak csütörtök van.
Jól reagáltak a piacok a Crédit Suisse-nek dobott mentőövre és az EKB csütörtöki kamatemelésére. Az Egyesült Államokban ezzel szinte egy időben megmentették a bedőléstől a First Republic nevű bankot, vagyis Úgy tűnik, egyelőre ismét sikerült megállítani a globális bankpánikot - még ha ennek nagy ára is volt.
Ismét emelkedett Svájc második legnagyobb bankjának, a Crédit Suisse részvényeinek árfolyama, miután csütörtökön 53 milliárd dolláros kölcsönt kapott a svájci jegybanktól. A bank részvényei szerdán harminc százalékot este a zürichi értéktőzsdén, részben az amerikai SVB és a Signature Bankról érkező hírek miatt, részben azért, mert a Crédit Suisse legnagyobb részvényese, a Szaúdi Nemzeti Bank elnöke egy interjúban úgy nyilatkozott, ha Crédit Suisse bajba kerülne, nem adnának neki több tőkeinjekciót.
A két amerikai, majd a svájci bank körüli aggodalmak miatt egyre nagyobb pánik tört ki világszerte, miután mindenki attól tartott, hogy a 2008-as pénzügyi válság kitöréséhez vezető dominó-hatás indult el.
Lépett az EKB is
Mindennek fényében az Európai Központi Bank csütörtökön ismét kamatot emelt - igaz, csak fél százalékkal, jelezve: támogatja az amerikai FED azon törekvését, hogy az eddigi, az infláció letörése miatt folyamatos alapkamat-emelést leállítsa.
Az Európai Központi Bank közleménye szerint a csütörtökön ismertetett döntés összhangban azzal az elhatározásával, hogy biztosítsa az infláció visszatérését a középtávú 2 százalékos célhoz. A megemelkedett bizonytalanság miatt még fontosabb, hogy adatfüggő megközelítés vezérelje a Kormányzótanács jövőbeli kamatdöntéseit.
"Szorosan figyelemmel kísérjük a jelenlegi piaci feszültségeket, és készen állunk arra, hogy szükség esetén reagáljunk az euróövezet árstabilitásának és pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében. Az euróövezet bankszektora ellenálló, erős a tőke- és likviditási pozíciója. Szakpolitikai eszköztárunk mindenesetre teljes mértékben felkészült arra, hogy szükség esetén likviditási támogatást nyújtsunk az euróövezet pénzügyi rendszerének" – mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke.
A legnagyobb európai tőzsdék pozitívan reagáltak a hírekre, és csütörtök délután ismét emelkedtek, és a kínai banktőzsde is feléledt a hírekre - bár más ázsiai értéktőzsdék továbbra is mínuszban álltak - írta meg a CNN.
Mi történt az Egyesült Államokban?
A múlt hét pénteken bedőlt az SVB, vasárnap pedig az amerikai pénzügyi felügyelet bezáratta a Signature Bankot is. A FED és a z amerikai betétbiztosító lépéseinek köszönhetően úgy tűnt, sikerül elkerülni a kisebb bankok sorozatos bedőlését - ám a siker rövidéletű volt, miután a pánikoló amerikai számlatulajdonosok a kisebb bankoktól ott tartott pénzüket gyorsan elkezdték áthelyezni a megbízhatóbbnak tartott, nagyobb intézetekhez.
Csütörtökre így újabb pénzintézet került válsághelyzetbe: a san francisco-i First Republic Bank készpénz híjján nem tudta miből kifizetni bepánikolt, a bankot elhagyni vágyó befektetői és ügyfelei pénzét. A hírre a bank részvényeinek kereskedése tíz százalékot vesztett értékéből egyetlen nap alatt.
Janet Yellen, a FED elnöke még aznap titokban találkozott a JPMorgan vezérigazgatójával, Jamie Dimon-nal, később pedig a 11 legnagyobb amerikai bank - köztük a JPMorgan Chase, a Bank of America, a Wells Fargo, a Citigroup és a Truist - közösen bejelentette, hogy 30 milliárdos gyorssegélyt adnak a First Republic-nak, hogy megmentsék a csődtől. A hírre az amerikai tőzsde is jól reagált.
A FED-nek a héten több nehéz döntést is gyorsan kellett meghoznia, hogy elkerüljék a pénzügyi pánikot. A First Republic megmentése, a kamatemelési periódus a vártnál jóval hamarabbi befejezése csak kettő ezek közül.
Az SVB és a Signature megmentésekor ugyanis egy eddig nem létező, 12 milliárd dolláros gyorssegély-alapot hoztak létre. Ebből azok a vészhelyzetbe került bankok kölcsönözhetnek, akik az amerikai állampapírokból, vagy más pénzügyi eszközökből vásároltak be - ám ezek a FED közelmúltban végrehajtott kamatemelési periódusa miatt jelentősen vesztettek értékükből, jelentős veszteséget termelve így a bankoknak is. Az alapból ennek a veszteségnek a kiváltására lehet pénzt kölcsönözni, maximum egy éves időtávra.
Azok, akik élnek a lehetőségtől a FED-től megkapják a kincstárjegyek és más papírok eredeti értékét, hogy így minimalizálják a kamatemelés miatt őket érő károkat - mint ahogy történt ez az SVB esetében, mely kénytelen volt áron alul eladni eszközeit, a veszteséget pedig lenyelni.
