Az orosz erők nyár óta próbálják bevenni a Donyecki terület kulcsfontosságú városát, súlyos veszteségek árán.
HIRDETÉSSúlyos harcok dúlnak a kelet-ukrajnai Bahmut városközpontjának ellenőrzéséért. Több csatornán is felbukkant egy Csasziov Jarnál állítólagos készülődő ukrán ellenoffenzíva híre, de ez első ránézésre dezinformációnak tűnik.
- Az orosz Wagner-csoport rohamosztagai "több irányból támadnak", hogy megpróbálják áttörni az ukrán védelmet és "előrenyomulni a központi körzetekbe" - mondta Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka. Eközben az ukrán csapatok jelentős veszteségeket okoznak az ellenségnek.
A Wagner zsoldoscsoport alapítója elismerte, hogy heves ellenállásba ütköztek, mert az ukránok folyamatosan újabb egységeket küldenek csatába ellenük.
Jevgenyij Prigozsin azt mondta; "a helyzet nehéz, nagyon nehéz. Az ellenség minden méterért harcol. Minél közelebb kerülünk a város központjához, annál nehezebbé válnak a harcok. Az ukránok végtelen tartalékokat vetnek be, de mi nyomulunk tovább.”
A Bahmutért folyó csata a leghosszabb és legvéresebb a konfliktus kezdete óta. Az orosz erők nyár óta próbálják bevenni a donyecki terület kulcsfontosságú városát, súlyos veszteségek árán. Az ukrán hadsereg szűkszavúan nyilatkozik a veszteségeiről, de a nyilvánosságba átszivárgó információk alapján azok súlyosak lehetnek, és a hadsereg magját képező veterán egységeket érintik. Pénteken temették el Kijevben a Da Vinci nevű fiatal parancsnokot, aki az Ukrajna Hőse cím legfiatalabb birtokosa volt, ugyanaznap pedig tragikus gyásszertartáson vettek búcsút a területvédelemben önkéntesként harcoló apától és fiától, akik együtt haltak meg egy Bahmuthoz közeli lövészárokban.
Nyugaton is vitatják, hogy kell-e még tartani Bahmutot
Bahmut az ukrán ellenállás jelképévé vált. Az orosz invázió előtt 70 000 lakosa volt, mára romvárossá vált. A stratégiai jelentősége vitatott: a nyugati elemzők többsége szerint a város mögött hasonlóan erős ukrán védelmi vonalak húzódnak, az elfoglalásával az oroszok nem érnek el különösebb stratégiai előnyt. Bahmut ugyanakkor közlekedési csomópont, amely a katonai logisztikában komoly szerepet játszott. Ugyanakkor kérdéses, hogy az oroszok ilyen értelemben veszik-e bármi hasznát a porig rombolt városnak, utaknak és hidaknak. Még a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is azt mondta, hogy az ukránoknak előbb vagy utóbb valószínűleg fel kell adniuk a várost. Zelenszkij elnök ugyanakkor azon a véleményen van, hogy ha Bahmut orosz kézre kerül, azzal utat engedne az orosz seregnek a Donyec-medence még ukrán kézen lévő megerősített városai (Szlovjanszk és Kramatorszk) felé.
A vita azért szokatlanul éles, mert a háború végkimenetele szempontjából nagy jelentősége nem annak lesz, hogy Bahmut kinek a kezén volt egy meghatározott időszakban, hanem annak, hogy kinek mekkora ereje marad a város ostroma után. Az ukrán hadsereg pedig sokat kockáztat, amikor nem vonul ki a városból, miközben már az egyetlen megmaradt utánpótlási vonalat is belövi az orosz tüzérség, és az esetleges friss erők is fél méteres sáron keresztül, kilőtt csapatszállítók mellett, az orosz tüzérségnek kiszolgáltatva tudnak bejutni a városba.
A vitában hétfőn megszólalt az amerikai hadsereg volt főparancsnoka, Petraeus tábornok is, aki azon a véleményen volt, hogy az ukránok jól kalkulálnak, amikor nem vonulnak ki Bahmutból, mert ezzel valóban ki lehet fárasztani az orosz hadsereget még akor is, ha a veszteségarány nem 1:7-hez, ahogy az ukránok állítják, hanem 1:5-höz, ahogy a NATO kalkulál. Mindez azonban csak akkor igaz - teszi hozzá Petraeus - hogyha az orosz emberutánpótlás nem végtelen, márpedig szerinte a jelek erre utalnak. (Petraeus úgy okoskodik, hogy az oroszoknál áprilisban kezdődik ugyan a rendes éves toborzás, de számottevő létszámot a közeljövőben nem tudnak a hadsereg kötelékébe vonni, a korábban felállított egységek jelentős részét, különös tekintettel az elítéltekből verbuváltakra, már felhasználták.)
Ezzel szemben Rob Lee volt tengerészgyalogos, egy ismert katonai szakértő és más nyugati megfigyelők (Julian Röpcke, Tom Cooper) is azon a véleményen vannak, hogy a veszteségarány a város kvázi-bekerítése miatt már egyáltalán nem olyan kedvező az ukránok számára, mint az ostrom elején volt, és a városban tarthatatlan az ukrán erők helyzete.
Készülődik az ukrán ellenoffenzíva?
Orosz hadibloggerek a telegramon napok óta figyelmeztetnek arra, hogy a Bahmuttól nyugatra található fontos ukrán erősség, Csasziv Jar közelében tíz zászlóaljnyi friss erőt állomásoztat Ukrajna, és ennek az erőnek a részeként nyugati tankokat is felvonultatnak. Ugyanakkor a legtöbb hihető nyugati és orosz forrás kacsának vagy félig álhírnek minősíti azt, hogy az ukránok ellentámadásra készülnek ezen a frontszakaszon.
Korábban már volt hasonló próbálkozása az ukrán hadseregnek Bahmuttól északra, de a jelenblegi állítólagos létszámnál sokkal kisebb méretben. A Bahmutot északról kerülő, nyugat felé mélyen ukrán területre benyomuló orosz csapatok mögé kerültek, megpróbálva azokat elvágni az oroszok által irányított területtől és így bekeríteni. Azonban a művelet nem sikerült, a támadó csapatok két tűz közé kerültek és súlyos veszteségeket szenvedtek, majd visszavonultak.
Ezúttal azonban sokan inkább ukrán vagy orosz dezinformációra gyanakszanak. Egyrészt a nyugati tankok még szinte biztosan nem állíthatók hadrendbe az ukrán hadseregben, a 10 zászlóalj pedig olyan nagy létszám, hogy valószínűtlennek tűnik, hogy az ukrán sereg nélkülözni tudja őket a frontvonal többi szakaszáról. A harmadik ok, ami miatt valószínűtlennek tűnik egy ukrán ellentámadás Bahmutnál, hogy föld felázott, a sárban nem kecsegtet különösebb sikerrel az elllenoffenzíva, emiatt azt az elemzők többsége májusra várja. Ebben egyetért például a Bild orosz-barátsággal nehezen vádolható hadi szakértője, Julian Röpcke és a Putyinnal szemben kritikus orosz szélsőjobboldali Igor Girkin is.
Girkin legfrissebb elemzése kitér arra, hogy az orosz támadásra kijelölt téli időszak végén Oroszország vajmi keveset tud felmutatni, hiszen még a vitatott jelentőségű Bahmut sorsát sem sikerült dűlőre vinni. A többi frontszakaszon - Luhanszknál és Vuhledarnál - pedig még ennél is kevesebb eredményt tud felmutatni Oroszország.