A kijevi látogatásról szóló döntés – több hónapos előkészületek után – közvetlenül az indulás előtt született meg. Joe Biden személyesen határozott úgy, hogy elmegy az ukrán fővárosba egészen elképesztő körülmények között: az Air Force One helyett a Rail Force One-on.
HIRDETÉSAlapos és hónapokig tartó előkészületek előzték meg Joe Biden amerikai elnök kijevi látogatását, amit sokan váratlannak és meglepetésszerűnek minősítettek. A tervezésben – a Fehér Ház mellett – részt vettek a Pentagon, a hírszerzés és a Secret Service megbízható szakemberei. Az elnök biztonságáért felelős titkosszolgálat volt valószínűleg a legkevésbé elragadtatva az elnök ötletétől, hogy személyesen utazzon el az ukrán fővárosba. Idegességüket talán némileg csillapította, hogy órákkal az indulás előtt Moszkvát is tájékoztatták Joe Biden elképzeléséről.
Az elnök lelkesen vett részt a megtévesztő cselszövésben.
Szombaton este, február 18-án a first ladyvel elmentek egy misére a Georgetown Egyetemre, rövid időre megálltak az Amerikai Történelem Nemzeti Múzeumában, majd a washingtoni Red Henben költötték el szerény vacsorájukat, a rigatonit. Az étterem olasztészta-különlegességét édesköményes kolbászos raguval tálalják, és sokak szerint itt a legfinomabb az amerikai fővárosban.
Miután Joe és Jill Biden visszatért a Fehér Házba, sokan feltételezhették, hogy az éjszakát ott töltik. És ez részben, legalábbis az elnök feleségére vonatkozóan igaz is volt.
Nagyjából ezzel egyidejűleg két kiválasztott kapott egy emailt. A tárgy mezőben az szerepelt: „Érkezési tudnivalók a golftornával kapcsolatban”.
Néhány órával éjfél után a szendergésbe merült Washingtonban az elnököt az Andrews légitámaszpontra szállították, ahol Joe Bidenre a Fehér Ház három bennfentese – Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, Jen O'Malley Dillon kabinetfőnök-helyettes és Annie Tomasini személyi tanácsadó –, továbbá a Secret Service megbízható ügynökei, egy orvosi csapat, az elnöki hivatal fotósa és két újságíró várt.
Ez utóbbi kettő kapta a golftornával kapcsolatos, hétköznapinak tűnő üzenetet. Egy nappal korábban bekérették őket a Fehér Házba, ahol titoktartási esküt tettek. Kettőjüket: Sabrina Siddiquit a Wall Street Journal újságíróját, és Evan Vuccit az Associated Press fotósát választották ki a kalandos útra. Ők ketten kísérhették el az elnököt egy szokatlan utazásra, amelyen általában tucatnyi újságírókból álló stáb, továbbá fotósok és operatőrök tülekednek az elnök körül.
A különítmény az Andrewson repülőre szállt, majd húsz órával később, egy kimerítő utazás után, vonaton Kijevbe érkezett.
Sokan váratlannak és meglepetésszerűnek nevezték Joe Biden látogatását.
Pedig hónapokig tartó gondos és aprólékos előkészületek, majd egy pillanatok alatt meghozott döntés előzte meg.
Biden nem először járt Kijevben
Helyi idő szerint hétfőn, február 20-án reggel 8 órakor Biden megérkezett Kijevbe – tudósított a helyszínről Sabrina Siddiqui. A kisbuszokból és páncélozott járművekből álló konvojt megörökítették, miközben a kormányzati negyedbe hajtott. Az amerikai elnök a szokásos fekete elnöki limuzin helyett egy fehér Toyota terepjáróból szállt ki a Marijinszkij-palota előtt. Joe Biden tengerészkék öltönyt viselt Ukrajna kék-sárga színeit jelképező csíkos nyakkendővel, míg vendéglátója, Volodimir Zelenszkij olajzöld nadrágban, bézs színű csizmában és fekete melegítőfelsőben várta. Az ukrán elnöknek a háború kezdete óta ez a jellegzetes öltözete.
„Úgy gondoltam, kritikus fontosságú, hogy ne férjen kétség ahhoz: az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát a háborúban” – jelentette ki. Üzenetével nemcsak az orosz elnökhöz, hanem azon amerikai honfitársaihoz is fordult, akik kételkednek abban, hogy érdemes ennyire beavatkozni az ukrajnai háborúba. „Ez nem csak Ukrajna szabadságáról, hanem általában a demokrácia szabadságáról szól” – magyarázta az elnök.
Légi veszélyre figyelmeztettek a szirénák, miközben Biden és Zelenszkij a Szent Mihály-székesegyház, egy égszínkék és aranyszínű épületegyüttes előtt sétált, amely 2013-ban az orosz szándékkal szembeni ukrán ellenállás jelképévé vált. Egyikük sem vett tudomást a riadóról, amely arra emlékeztetett, hogy a két vezető egy aktív háborús övezetben, és egy olyan városban találkozott, amely orosz rakéták célpontja volt.
Elutazása előtt az elnök megállt az amerikai nagykövetségen, mielőtt végeláthatatlan gépkocsioszlopban elhagyta volna az ukrán fővárost.
Joe Biden nagyjából öt órát tartózkodott Kijevben, majd újra hosszú vonatozással utazott vissza Lengyelországba. A nyolcvan éves elnök számára megerőltető kiruccanás volt, amelyre Ukrajna iránti személyes vonzódása késztette. Elmondása szerint ez volt a nyolcadik látogatása az országban.
„Azt kell mondanom, hogy Kijev megragadott” – mondta, és felidézte, hogy az orosz invázió utáni első napokban a nemzetközi vezetők, köztük ő maga is attól tartott, hogy az ukrán főváros Oroszország kezére kerül.
„Egy évvel később Kijev kitartott. És Ukrajna is kitartott. A demokrácia kitartott. Az amerikaiak és a világ kitartanak Ukrajna mellett” – jelentette ki Biden.
A hónapokig tervezett utazás
Az amerikai elnök a legnagyobb titokban utazott az ostromlott ukrán fővárosba, Kijevbe – írta a New York Times. Miközben a maroknyi amerikai küldöttséget szállító vonat a hosszú éjszakában dübörgött, nem sok látszott a környékből. Az ott élők sem sejtették, ki utazik a szerelvényen.
HIRDETÉSAz elnököt, tanácsadóit és kísérőit a Secret Service felfegyverzett és ideges ügynökei óvták, miközben a világ úgy tudta, hogy Washingtonban maradt.
Biden életében még soha nem merészkedett elnök olyan háborús övezetbe, amely nem az amerikai erők ellenőrzése alatt állt, ráadásul egy viszonylag lassan döcögő mozdonnyal, amely kilenc és fél óra alatt ér célba. Ez alatt az idő alatt olyan körülményeknek volt kitéve, amelyeket nem tudott ellenőrizni az a hiperéber biztonsági falanx, amely általában arra törekszik, hogy a főparancsnokot minden elképzelhető fizikai veszélytől megvédje, és a minimálisra csökkentse az óvóhelyen kívül töltött idejét.
„Természetesen mindig volt és van kockázat egy ilyen küldetésben” – nyilatkozta telefonon az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a vonatról már akkor, amikor az elnök Kijevből visszaindult Lengyelországba.
Néhány órával indulása előtt értesítettük az oroszokat, hogy Biden elnök Kijevbe utazik. A kommunikáció érzékeny jellege miatt nem részletezem, hogyan reagáltak, vagy mi volt az üzenetünk pontos jellege – mondta Jake Sullivan.
Hosszú és szürreális utazás volt. Biden nem így szokta látni Ukrajnát. Obama alelnökeként többször járt ott – akadt olyan fél év, amikor háromszor is. Viszont mindig amerikai repülőgépen érkezett, fényes nappal. Ezúttal a sötétség leple alatt osont be, és nem sokkal napfelkelte után érkezett.
HIRDETÉSUtazását hónapok óta tervezték. A Fehér Ház, a Pentagon, a titkosszolgálat és a hírszerzés néhány megbízható tisztviselője mérlegelte a fenyegetettséget. A megbeszéléseken Biden arra a kockázatra összpontosított, amelyet látogatása másokra jelenthet, nem pedig saját magára – állította az egyik tanácsadó.
A döntés végül közvetlenül az indulás előtt, pénteken született meg, miután az elnök néhány tanácsadójával találkozott az Ovális Irodában, másokkal pedig telefonon konzultált. Személyesen határozott úgy, hogy elmegy Kijevbe.
A háború évfordulója előttire tervezett lengyelországi látogatása már korábban is publikus volt. Gyakran előfordul, hogy az elnökök titokban megállnak kockázatos helyszíneken, ezeket a látogatásokat azonban a végére hagyják. Ezúttal a Fehér Ház úgy döntött, hogy a titok megőrzésének reményében a kijevi kiruccanással kezdődik az európai látogatás.
Az Air Force One helyett Rail Force One
Vasárnap kora hajnalban az Andrewsra érkező Sabrina Siddiqui és Evan Vucci leadta a telefonját, amelyeket csak 24 óra elteltével kaptak vissza. A küldöttséget nem a szokásos, kék-fehér Boeing 747-es, az Air Force One szállította, hanem a légierő C-32-ese, amit jellemzően belföldi utakra használnak, rövidebb kifutópályákkal rendelkező repülőterek megközelítésére. A gép a sötétben, lehúzott redőnyökkel egy hangár mellett állt.
Az elnök hajnali 4 óra körül érkezett, és a gép 4 óra 15 perckor már fel is szállt az Atlanti-óceánt átszelő útra, majd helyi idő szerint 17:13-kor landolt a németországi Ramstein támaszponton. Itt is leengedett árnyékolókkal tankolt, majd 18:29-kor a levegőbe emelkedett, és 19:57-kor érkezett a lengyelországi Rzeszów-Jasionka repülőtérre.
HIRDETÉSAz elnököt egy nagyjából húsz autóból álló konvoj szállította szirénázás nélkül egy óra alatt az ukrán határ közelében fekvő Przemyśl kisváros vasútállomására, ahová az elmúlt évben sok ezer menekült érkezett Ukrajnából. Este negyed tízkor már kevesen voltak a pályaudvaron, a bódék pedig zárva.
A konvoj közvetlenül egy jobbára lila színű szerelvény mellé állt, amelynek több kocsiját kékre festették, középen sárga csíkkal, az ukrán zászló színeire. Átmenetileg ez lett a Rail Force One. Ritkán fordul elő, hogy egy elnök a titkosszolgálat vagy az amerikai hadsereg járművén kívül más közlekedési eszközön utazik, a repülést azonban Ukrajnába nem tartják biztonságosnak.
A vonat 21:37-kor gördült ki, és nem sokkal később, este 10 óra körül már át is lépte a határt. Négy órával később a Fehér Ház álcaként közzétette az elnök programját, amiben az szerepelt, hogy hétfő estére tervezik indulását Európába – miközben már rég az Oroszország által megtámadott ország területén járt.
Az egyik, a neve elhallgatását kérő magas rangú tisztviselő szerint Biden keveset aludt a hosszú vonatút alatt. Felidézte korábbi kijevi útjait, köztük az ukrán parlamentben elmondott beszédét, és elolvasott egy feljegyzést Kijev történetéről az alapításig visszamenőleg.
A vonat helyi idő szerint reggel 8-kor futott be a Kijev-Paszazsirszkij pályaudvarra, amelynek peronját már kiürítették. Bridget Brink, az amerikai nagykövet üdvözölte.
HIRDETÉS„Jó újra Kijevben” – jegyezte meg Biden.
Amerikai elnökök a hadszíntéren
Abraham Lincoln a polgárháború idején kilovagolt a Washingtonhoz közeli frontra, hogy személyesen győződjön meg az észak-virginiai harcok kimeneteléről. Azóta egyetlen hivatalban levő elnök sem került közel a csatatérhez olyan területen, ahol nem szolgáltak amerikai katonák.
Biden látogatása idején az Egyesült Államok hadserege nem volt jelen Ukrajnában, és a légteret sem ellenőrizte. Amerikai katonai repülőgépek ugyan járőröztek a határ közelében, Kelet-Lengyelországban, de soha nem léptek be az ukrán légtérbe attól tartva, hogy közvetlen amerikai beavatkozásnak minősülne, amelyet Biden elkerült.
Franklin Roosevelt elnök 1943 januárjában olyan titkos küldetésre indult, amely meghatározta a második világháború menetét, és végső soron azt a világot, amelyben ma élünk. Úti célja a marokkói Casablanca volt, szándéka pedig a szövetségesek katonai terveinek véglegesítése Winston Churchill brit miniszterelnökkel. Utazása precedens értékű odüsszeia volt. Soha korábban egyetlen elnök sem hagyta el az Egyesült Államokat háború idején, nem látogatott el Afrikába, sőt repülőgépen sem utazott. Lincoln óta egyetlen elnök sem járt aktív hadszíntéren. Roosevelt ráadásul a sajtó tudta nélkül kelt útra. A szövetségesek alig két hónappal korábban szálltak partra Észak-Afrikában, és véres harcok sorozata után megfutamodásra kényszerítették a Sivatagi Rókát, Erwin Rommel német tábornagyot. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok legfelsőbb katonai vezetői ezek után fogalmazták meg a győzelmi stratégiát Marokkóban.
Lyndon Johnson támogatottsága a vietnami háború miatt 1966 második felében a mélypontra, negyven százalékpont alá süllyedt. Elérkezett az ideje a háború befejezésének, vagy annak, hogy az amerikaiak kiszálljanak belőle – tükrözte az országos hangulatot nyilatkozatával Richard Russell szenátor. Az elnök azonban nem tágított azok után sem, hogy James Fullbright, a külügyi bizottság elnöke nyilvános meghallgatások sorozatával próbálta kieszközölni a vietnami háború végét. Az év őszén, 1966 októberében Johnson távol-keleti körútra indult, és ennek során felkereste az amerikai katonákat is a Cam Ranh-öböl melletti támaszponton. A háború még csaknem kilenc évig, 1975 április végéig elhúzódott.
HIRDETÉS
A balkáni háború alatt ostromzár alá vett Szarajevóba látogatott 1997 decemberében Bill Clinton – a tudósítók szerint szigorú biztonsági intézkedések mellett. Az Egyesült Államok büszke arra, hogy szerepet játszott a megnyomorított Balkán újjáélesztésében, „a jövő azonban önökön múlik, nem az amerikaiakon, nem az európaiakon, sem bárki máson” – mondta boszniai hallgatóságának. Felidézte, hogy találkozott egy virginiai békefenntartó egységgel. „Ezek jó emberek, és jó dolog, amit csinálunk” – mondta neki a katonák egyike.
Már leköszönt elnökként 2009-ben, egy évvel a függetlenség kikiáltása után a koszovói Pristinába látogatott, ahol szobrot állítottak neki hálául az egykori szerb tartomány önállóságának támogatásáért. Felesége, Hilary Clinton külügyminiszterként a szobor előtt pózolt 2010-ben.
A hálaadás alkalmából lelkesítette az Irakban szolgáló amerikai katonákat George W. Bush 2003 novemberében, az egészben sült pulykát pedig személyesen tálalta fel. Az elnök egyébként, akinek a nevéhez Szaddám Huszein rendszerének megbuktatása kötődik – csakúgy, mint utóda, Barack Obama – Irak mellett Afganisztánba is ellátogatott.
Barack Obama 2009 áprilisában bejelentés nélkül érkezett Irakba, hogy első kézből tájékozódjon a helyzetről, és a konfliktusról, amelynek békés lezárását ígérte. Jövő nyáron mindenki otthon lesz a családjával – fogadkozott. Azt mondta: nem fog sokáig beszélni, hogy minél több katonával kezet rázhasson, akik „rendkívüli teljesítménnyel” segítették Irakot a kezdődő demokrácia kialakításában.
Az elnök szavait gyanakodva hallgatta a 42 éves Bilal Lafta, aki két évet töltött amerikai katonai fogságban.
HIRDETÉS
Donald Trump 2019 novemberében meglepetésszerű hálaadási látogatást tett a leghosszabb ideig katonai konfliktusban részt vevő, Afganisztánban szolgáló amerikai katonáknál. Az elnök helyi idő szerint nem sokkal este fél kilenc után érkezett a bagrami támaszpontra. Több mint két és fél órát töltött a helyszínen, ahol beszélt a katonákkal, és találkozott az afgán elnökkel. Az utazást a sajtónak – biztonsági okokra hivatkozva – titokban kellett tartania. Trump nyilvános programját már otthon, a floridai Mar-a-Lagóban szervezték meg. Az elnök bejelentette, hogy az afganisztáni csapatok létszámát 14 ezerről 8600-ra szándékozza csökkenteni.