Mali után Burkina Fasóból is végképp kivonul a francia hadsereg

Nemrég Maliból vonult ki, most a szomszédos Burkina Fasót hagyja ott a francia hadsereg, amely 2013 óta küzd Nyugat-Afrikában az iszlamisták ellen. A lépéssel a hírhedt orosz Wagner-csoport erősítheti meg befolyását a térségben.

A korábbi francia bejelentéseknek megfelelően most Burkina Faso hivatalosan is közölte, hogy véget ért Franciaország katonai missziója a nyugat-afrikai államban, miután az elmúlt hónapokban megromlottak a kétoldalú kapcsolatok.

Mint arról beszámoltunk, a csapatkivonással egyidejűleg a franciák visszahívják országuk Burkina Faso-i nagykövetét. Katonai jelenlétüket egyre többen ellenezték az országban, mivel egyes vélekedések szerint nem sikerült elfojtaniuk a szomszédos Maliból 2015 óta terjedő iszlamista lázadást.

Párizs még a múlt hónapban erősítette meg, hogy kivonja a Burkina Fasóban állomásozó több száz fős kontingensét, miután a Száhel-övezetbeli országot irányító junta a csapatok négy héten belüli kivonását követelte.

A kérést napokkal azután fogalmazták meg, hogy a burkinai miniszterelnök, Apollinaire Kyelem de Tembela kijelentette: Oroszország az "ésszerű" választás, amikor új partnert választanak a dzsihádista-ellenes harcra. Macron elnök tavaly vonta ki a francia katonákat a szomszédos Maliból, ahol azok szintén az iszlamisták ellen harcoltak.

Nyugati megfigyelők most attól tartanak, hogy a mindkét országban befolyásos hírhedt orosz zsoldos szervezet, a Wagner-csoport erősítheti meg pozícióit a térségben.

Maliban a juntát irányító Assimi Goita ezredes a Wagner segítségével igyekszik biztosítani az uralmát. Szudánban is a hírhedt magánhadsereg segít a Kremlnek kizsákmányolni az ország természeti erőforrásait, aranyat kicsempészni, hogy ezzel is finanszírozza az ukrajnai háborút.

Burkina Fasóban tavaly két katonai puccs is volt. Ezreket öltek meg, több mint kétmillió ember menekült el otthonából, és az ország mintegy 40 százaléka nem a kormány, hanem fegyveres csoportok ellenőrzése alatt áll.