EventsEseményekPodcast
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Kiállítást kapott a rendszerváltás előtti popzene a Magyar Zene Házában

A 70-es 80-as évek ikonjai
A 70-es 80-as évek ikonjai Szerzői jogok Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Zoltan Siposhegyi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A látogatók nem csak a korabeli zenészeket és slágereket ismerhetik meg, hanem a cenzúrát, a zárt határokat és az egész hangulatot.

HIRDETÉS

Kovács Kati, Frenreisz Károly, Demjén Ferenc, Charlie vagy Szikora Robi - generációk nőttek fel a zenéiken. Még ma is rendszeresen koncerteznek, mégis azt lehet mondani, hogy évtizedes munkájukkal a magyar kultúra részévé váltak. A budapesti Magyar Zene Háza kurátorai ezért gondolták úgy, hogy már megérdemelnének egy saját kiállítást.

A kedd óta látogatható ,,Nekünk írták a dalt" időszakos tárlat nyolc lépésben mutatja be, hogyan jutottunk el a táncdaloktól a Sziget Fesztiválig. A látogatók belehallgathatnak az első Magyarországon megjelent könnyűzenei lemezbe. A Martini együttes albumán még csak 2 szám szerepelt, mégis megreformálta a magyar szórakoztatóipart. 

A rendezők arra törekedtek, hogy a fiatalok ne csak a fontos fellépőket és slágereket ismerjék meg, hanem az egész korszellemet. A zárt határokat, az üres polcokat és azt a kreativitást, amit mindezek szültek. Éppen ezért egy sötét, korabeli utcán át jutunk el a dalok terébe, ahol mintegy 200 meghatározó zenész képe néz le ránk. Őket különböző csoportokba sorolták a bluestól a punkig. 

A kiállítás megnyitójára szinte az összes élő legendát meghívták és sokan éltek is a lehetőséggel. Charlie boldogan fotózkodott saját képmásával, Szörényi Leventének mindenről eszébe jutott egy történet, Deák Billtől Müller Péter Sziámiig pedig mindenki úgy beszélgetett rég nem látott pályatársával, mintha egy hatalmas beat osztálytalálkozón lenne.  

A cenzúra

YouTube és TikTok híján a zene csak egyféleképpen terjedhetett: fényes, fekete bakelitlemezeken. A kurátorok ki is válogatták azt a 200 albumot, amely a legtöbb beat fiatal lejátszóján forgott. Csakhogy a lemezkiadás a szocializmus alatt fegyver volt az állampárt kezében. A cenzúra nélküli cenzúra. Frenreisz Károly, a Metró, az LGT és a Skorpió frontembere arról mesélt, hogy mindenben magukra voltak utalva. Míg az Egyesült Államokban a lemezcégek az utcazenészek közt kutatták a jövő sztárjait, addig a Hungaroton akkor kért csak fel egy bandát, ha már befutott. Mivel pénzük nem volt, maguknak eszkábálták a hangszereiket - emlékezett vissza. 

Sőt Frenreisz szerint utána sem volt könnyű dolguk. A szocialista állampárt minden hosszúhajó fiatalt nemzetbiztonsági kockázatként kezelt. Ezért a Skorpió egyik dunaújvárosi koncertjére a hatóságok kiküldtek 12 rendőrt 12 farkaskutyával. Ott álltak a színpad előtt, szembe a közönséggel és ugatták a lázadó fiatalokat.

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója Bors Jenő, az Országos Rendező Iroda, az ORI vezetői és Erdős Péter popcézár élet-halál urai voltak. Az ő engedélyük nélkül senki sem futhatott be. Az Illésnek kezdetben mégis sikerült a radar alatt maradnia. Bródy János arról mesélt, hogy csak a profi zenekarokat cenzúrázták. Az Illés amatőrként indult és mire felfigyeltek rá, addigra olyan népszerű volt, hogy már semmit sem tehettek ellene. 

A könnyűzene urai megpróbáltak mindent kézben tartani, de ez nem mindig sikerült. Demjén Rózsi felidézte, hogy egyszer a V'Moto-Rock-al bevittek egy lemezborítót Erdős Péternek, aki a sárga földig lehordta azt, majd kiderült, hogy igazából a Piramis albumáról beszél. 

Erdősék volt, akit vidékre száműztek, volt, akit hosszabb-rövidebb időre betiltottak, de akadta, akinek a lemezborítóját kaszálták el. A kurátorok ezekből is összegyűjtöttek néhányat. A kiállításon például látható a Fonográf Jelenkor albumához készült borítója, ami túlságosan pszichodelikusnak minősült az akkori kultúrpolitikának. Szörényiék ezután dacból úgy döntöttek, hogy tisztán fehér tokban adják ki a bakelitet.

A turnék

A tehetség végül mindig utat tört magának. A rajongókat farkaskutyákkal sem lehetett visszatartani a koncertektől, a képzelt amerikai és valódi diósgyőri popfesztiváloktól. A bandák sikereinek külföldön is híre ment és egyre több turnémegkeresés érkezett. A zene szabad jegy lett Nyugatra. 

Az Illés néhány sporttáskával és egy szakadt kisbusszal indult Angliába, de már Münchennél lerobbantak. Mégsem ez volt a turné legemlékezetesebb pillanata. Szörényi Levente elmesélte, hogy Londonban egy klubban léptek fel, utánuk pedig az akkor még alig ismert Rod Stuart lépett fel. Ezután meghívták őket a BBC magyar adásába, ahol arról beszéltek, hogy keleten még rossz szemmel nézik, ha egy fiatalnak hosszú a haja. A nyilatkozat miatt idehaza eltiltották őket a koncertezéstől. Az ORI akkori vezetője viszont kiharcolta, hogy legalább Budapesten kívül felléphessenek. ,,Így lett abban az évben az Illés a vidék legjobb zenekara"- emlékezett vissza. 

Élő legendák a Zene Háza időszaki kiállításán! "Nekünk írták a dalt!" címmel nyílt meg három hete időszaki tárlatunk,...

Posted by Magyar Zene Háza on Monday, February 13, 2023

Relikviák a vitrinben

Horn Márton operatív igazgató arra is büszke, hogy számos zenetörténeti relikviát sikerült megszerezniük. Például a P.Mobil Honfoglalás című albumán szereplő Magyarország alakú gitárt is, amelyen Turcsák Tibor rendszeresen koncertezett.

De az érdeklődők megnézhetik egy korabeli tini szobáját, valódi hangszereken játszhatnak egy próbateremben és beülhetnek egy félbevágott Barkas turnébuszba is, hogy átérezzék, milyenek is voltak azok a 70-es 80-as évek. 

A ,,Nekünk írták a dalt" kiállítás év végéig látogatható.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Cseh Tamás története és dalai érkeznek a Budapest Kongresszusi Központba

Izrael 76. születésnapját ünnepelték Budapesten

Kiállítás a magyar politika és közélet pillanataiból, amelyekre mindenki emlékszik