NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Sunak és Harris globális háborúnak nevezte az ukrajnai konfliktust

Rishi Sunak brit kormányfő és Kamala Harris amerikai alelnök kézfogója Münchenben
Rishi Sunak brit kormányfő és Kamala Harris amerikai alelnök kézfogója Münchenben Szerzői jogok Ben Stansall/WPA Rota via AP
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Európai Unió azt szeretné, ha a fegyvergyártó cégek fokoznák, majd stabilan fenntartanák a megnövekedett termelést.

HIRDETÉS

Az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányok felgyorsítását sürgették a nyugati nagyhatalmak vezetői a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán Münchenben. Az EU a közös fegyverbeszerzésen dolgozik, az Egyesült Államok pedig emberiesség elleni bűnökkel vádolja Oroszországot.

A nyugati vezetők az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián a majdnem egy éve tartó ukrajnai orosz inváziót értékelték. Rishi Sunak brit miniszterelnök sürgette a vezetőket, hogy „duplázzák meg" a Kijevnek nyújtott katonai támogatást. A politikus szerint amellett, hogy segíteni kell Ukrajnának a jelenleg zajló háborúban, az is fontos, hogy az ország hosszú távú biztonságával is törődjenek a nyugati szövetségesek.

Sunak az Egyesült Államok alelnökével, Kamala Harrissel együtt elítélte azokat az országokat, amelyek támogatást nyújtottak Oroszországnak a háborús erőfeszítéseiben. Harris külön kiemelte Kínát: felszólította a pekingi vezetést, hogy ne nyújtson segítséget Moszkvának. A két politikus abban is egyetértett, hogy az orosz-ukrán konfliktus egy globális háborúnak számít. Egyrészt azért, mert az egész világon hatással van az élelmiszer- és energiabiztonságra, másrészt pedig azért, mert támadást intéz egyes nemzetközileg elfogadott normák, például a szuverenitás ellen.

Rishi Sunak brit miniszterelnök beszéde a konferencián

Küszöbön vannak a közös uniós fegyversegélyek

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szintén az ukrajnai fegyverszállítmányok felgyorsítását sürgette a biztonságpolitikai fórumon:

„Úgy gondolom, hogy most van itt az ideje, hogy valóban felgyorsítsuk a termelést és növeljük a lőszerek gyártását, amelyekre Ukrajnának kétségbeesetten szüksége van. Az nem lehet, hogy hónapokat vagy éveket kelljen várni arra, hogy képesek legyünk Ukrajnának lőszert szállítani" – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. 

Az EU most azon dolgozik, hogy kialakítson egy rendszert, amelynek keretében a tagállamok közösen vásárolhatnak katonai utánpótlást Ukrajna számára. Hétfőn várhatóan az uniós külügyminiszterek napirendjére kerül a 155 milliméteres tüzérségi lövedékek közös beszerzése. A magyar kormány és Szijjártó Péter külügyminiszter eddig elutasította, hogy részt vegyen bármilyen Ukrajnának szánt fegyverszállítmányban.

Von der Leyen szerint ahhoz hasonló megoldást kell kialakítani, mint amilyet a közös uniós vakcinabeszerzésnél dolgoztak ki a koronavírus-járvány második évében. A cél az, hogy hatékonyabb támogatást lehessen nyújtani Ukrajnának, és a nagyobb megrendelések kapacitásbővítésre ösztönözzék a fegyveripar szereplőit.

A közös beszerzés az uniós tagállamok fogyatkozó készleteinek feltöltésére is hasznos eszköz lehet az Európai Bizottság elnöke szerint. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg a héten kijelentette, hogy Ukrajna jelenleg gyorsabban lövi el a szövetségesei lőszerét, mint amilyen gyorsan azok gyártani tudják az utánpótlást.

Ursula von der Leyen és Sanna Marin finn kormányfő Európa geopolitikai helyzetéről beszélget

Oroszország emberiesség elleni bűnöket követett el az USA szerint

Kamala Harris amerikai alelnök szerint az USA „hivatalosan megállapította", hogy Oroszország emberiesség elleni bűncselekményeket követett el az ukrajnai invázió során. Ezt az ukrán külügyminiszter is megerősítette. Az Egyesült Államok kormányának nevében „azt mondom a bűncselekmények elkövetőinek és feletteseiknek vagy bűntársaiknak is, hogy felelősségre vonjuk önöket" – szögezte le az Egyesült Államok alelnöke.

Az ENSZ definíciója szerint az emberiesség elleni bűncselekmény kiterjedt vagy szisztematikus támadás emberek egy bizonyos csoportja ellen. Az ilyen eseteket a Nemzetközi Büntetőtörvényszék vizsgálja, de csak azon országok esetében képes erre, melyek tagjai a szervet létrehozó szerződésnek. Oroszország pedig nem írta alá ezt a megállapodást.

„Megvizsgáltuk a bizonyítékokat Oroszország ukrajnai tetteivel kapcsolatban, figyelembe vettük a jogi elméleteket, és nincs kérdés: emberiesség elleni bűncselekményekről van szó" - jelentette ki Harris, majd a „barbár és embertelen" bűnökre a bucsai mészárlást és a bujkálóknak otthont adó mariupoli színház lebombázását hozta fel példaként.

Kamala Harris beszéde a konferencián

Észak-Korea felbátorodhat

Dél-Korea külügyminisztere, Park Dzsin arról beszélt a konferencián, hogy az Ukrajnában zajló háború felbátorította Észak-Koreát. A politikus szerint a diktatúra vezetése úgy érzi, hogy most kevesebb figyelem hárul rá, ezért felpörgette az ország rakétaprogramját. 

Szombaton Észak-Korea nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát ki, amely Japántól nyugatra csapódott be a tengerbe. A phenjani rezsim utoljára január 1-jén hajtott végre rakétakísérletet, tavaly viszont több tucat alkalommal lőtt ki rakétát, melyek közül volt, amelyik Japán fölött is átrepült.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Zelenszkij: világháborúhoz vezet, ha Kína szövetkezik Oroszországgal

Oroszország inváziója mentálisan kimerítette az ukránokat

Julija Navalnaja is részt vett a Vlagyimir Putyin elleni tüntetésen Berlinben