A szerb elnök meggyilkolásával is fenyegettek azok a nacionalista tüntetők Belgrádban, akik a szerb-koszovói viszony rendezésére tett nyugati javaslatok ellen tüntettek.
HIRDETÉSA szerb elnök meggyilkolásával is fenyegettek azok a nacionalista tüntetők Belgrádban, akik a szerb-koszovói viszony rendezésére tett nyugati javaslatok ellen tüntettek. A demonstrációt azután szervezték, hogy a Aleksandar Vučić elnök arra utalt, Szerbia esetleg mégis támogatná az Oroszország elleni szankciókat. A tüntetők az elnök és a kormány lemondását követelték.
Az orosz és szerb zászlókat lengető tüntetők az elnöki hivatalt is megpróbálták megtámadni, de a rendőrség visszaszorította őket.
Rendőrségi jelentések szerint a tüntetést szervező ultranacionalista csoport vezetője összefüggésbe hozható a Wagner orosz magánkatonai szervezettel. Damnjan Knezevic nyíltan Oroszország segítségét kérte.
„Engednünk kellene, hogy Koszovó belépjen az ENSZ-be? Miféle nemzedék vagyunk, ha ezt elviseljük? Ők pedig félnek a lázadástól? Esküszöm, a lázadásnál sokkal többre is készen állunk,” mondta az ultranacionalista Nemzeti Őrjárat (Narodna Patrola) vezetője. Damnjan Knezevic többször utalt arra, hogy ha Szerbia vezetése elfogadja a francia-német rendezési javaslatot, és nem tudja megakadályozni, hogy Koszovó belépjen az ENSZ-be, akkor Oroszországnak kell élnie vétójogával, és Moszkvának adnia kell egy hónapot, hogy "ezt az árulót" elintézzék.
A tüntetés után Vučić elnök kijelentette, hogy a helyzetet ellenőrzés alatt tartják, és hogy a hatóságok nem fogják hagyni, hogy a gengszterek és szélsőségesek - akár kívülről, akár nyugatról, akár keletről - bármilyen segítséggel veszélyeztessék az alkotmányos rendet.
A francia-német javaslat szövege ugyan nem ismert, de a politikusok nyilatkozataiból annyit tudni lehet, hogy tizenegy pontból áll, és Szerbia számára ezek közül az a pont lehet a legfájdalmasabb, amely arról szól, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
Az európai országok közül egyedüliként Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, mert az ország vezetői úgy vélik, korábban Szerbia esetében sem váltak be a szankciók, így Oroszország esetében sem lehetnek hatékonyak. Másrészt Belgrádot történelmi, kulturális és vallási kapcsolatok kötik Moszkvához, és ezt a kapcsolatot nem áll szándékukban veszélyeztetni.
Az utóbbi néhány hétben Aleksandar Vučić többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi közösség kemény elvárásokat támasztott Szerbiával szemben, és egyik feltételként az is elhangzott, hogy leállhat az ország európai integrációja, amennyiben nem vezet be büntetőintézkedéseket Oroszország ellen.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg.