Egy Miami környékén működő biztonsági cég tulajdonosa is szerepel a gyanúsítottak között. A cég állítólag kolumbiai katonákat bérelt fel az akcióhoz.
HIRDETÉSAz amerikai hatóságok újabb négy embert tartóztattak le Jovenel Moïse haiti elnök meggyilkolásával kapcsolatban, köztük annak a Miami környéki biztonsági cégnek a tulajdonosát, amely volt kolumbiai katonákat bérelt fel az akcióhoz - jelentették be kedden az ügyészek.
A volt kolumbiai katonákból álló osztagot és másokat azzal gyanúsítják, hogy 2021. júliusában megölték a volt haiti elnököt.
“Ezt a merényletet Port-au-Prince-ben hajtották végre, de a gyilkos összeesküvéssel kapcsolatos szervezkedés egy részét az Egyesült Államokon belül követték el. Ehhez a csoporthoz tartozik a ma reggel letartóztatott négy személy is. Összesen 11 ember ellen emeltek vádat, ők jelenleg amerikai őrizetben vannak,” mondta Matthew Olsen nemzetbiztonsági főügyészhelyettes.
Az ügyet már az ötödik bíró tárgyalja, miután három bíró a megtorlástól való félelem miatt lemondott, egy negyediket pedig elbocsátottak. Eközben a Haitin letartóztatott több mint 40 gyanúsított esetében még nem tartottak bírósági tárgyalást.
"Az ügyben két érintett cég volt, a CTU és a Worldwide, amelyek állítólag 2021 áprilisában megállapodtak az államcsíny finanszírozásában. A Worldwide 175.000 dolláros hitelkeretet nyújtott a CTU-nak, és pénzt küldött a haiti összeesküvőknek, többek között lőszerek vásárlására. A Worldwide vezetője arra számított, hogy a cégen keresztül jelentős pénzügyi előnyökre tesz szert, ha sikerül lecserélni a haiti elnököt," magyarázta Markenzy Lapointe, Florida déli körzetének államügyésze.
A merényletet követő hatalmi vákuum lehetővé tette a haiti bandák számára, hogy nagyobb hatalomra tegyenek szert és nagyobb területet ellenőrizzenek, szakértők becslései szerint Port-au-Prince 60%-át tartják ellenőrzésük alatt. Az emberrablások, nemi erőszak és gyilkosságok megugrása arra késztette Ariel Henry miniszterelnököt, hogy októberben külföldi csapatok azonnali bevetését követelje. A kérés azonban nem talált meghallgatásra az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely eddig csak szankciók bevezetése mellett döntött.