EventsEseményekPodcast
Loader

Find Us

HIRDETÉS

A cári birodalom híveit, a neonácikat és az orosz halálosztagot a közös cél kovácsolja össze

Rendőrkordon a madridi amerikai követségnél, 2022. december 1-jén
Rendőrkordon a madridi amerikai követségnél, 2022. december 1-jén Szerzői jogok AP Photo/Paul White
Szerzői jogok AP Photo/Paul White
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az összehangolt spanyolországi levélbombás támadások megtervezésében a KGB utódszervezetének „keze nyomát” véli felfedezni az amerikai hírszerzés. A közvetítői láncba a cári birodalom feltámasztását célzó mozgalmat is beszervezték.

HIRDETÉS

Az Orosz Birodalmi Mozgalmat, a fehér felsőbbrendűséget hirdető neonácikat és a KGB utódszervezetének, a GRU-nak a 29155 jelzésű halálosztagát nem az ideológia köti össze. Mégis egymásra találtak. Nyugati vélekedés szerint az orosz hírszerzés a cári eszméket hirdető mozgalom közvetítésével találja meg azokat a szélsőségeseket, akiket saját céljaira, a félelem szítására és merényletek elkövetésére használ fel azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy jelezze: Oroszország és megbízottjai terrorista támadásokat képesek végrehajtani Európa szinte bármely pontján.

A spanyol rendőrség letartóztatott egy 74 éves férfit. Azzal gyanúsítják: ő postázott hat levélbombát a spanyol miniszterelnök mellett a többi között külföldi nagykövetségek címére. Őrizetbe vételére napokkal azok után került sor, hogy amerikai és európai tisztségviselők azt állították: orosz katonai hírszerzők irányíthatták az összehangolt támadások sorozatát egy oroszországi székhelyű, a fehér felsőbbrendűséget hirdető militáns csoport közvetítésével.

A nyomozók az elmúlt hetekben az amerikai külügyminisztérium által már 2020 áprilisában globális terrorista szervezetnek minősített Orosz Birodalmi Mozgalomra összpontosítottak. A szélsőséges tömörülésnek Európa-szerte vannak tagjai és szövetségesei.

A letartóztatott férfi mind a hat levélbombát maga készítette és küldte el, bár nem zárták ki „mások részvételét vagy befolyását” sem – tudatta a spanyol belügyminisztérium közleményében. Ebben nem említik, hogy a férfi – aki a nyomozók szerint „műszaki és számítógépes ismeretekkel” rendelkezett – kapcsolatban állt szélsőjobboldali csoportokkal vagy az orosz kormánnyal.

A levélbombákat az északkelet-spanyolországi Burgosban adták fel, és itt vették őrizetbe a gyanúsítottat is.

A kisméretű robbanószerkezeteket november végén és december elején küldték jobbára madridi címzetteknek, köztük Pedro Sánchez kormányfő hivatalos rezidenciájára – amely egyben hivatalaként szolgál –, továbbá az amerikai és az ukrán nagykövetségre, valamint a spanyol védelmi minisztériumba.

Az amerikaiak által terrorizmusnak minősített támadásokban senki sem halt meg.

Az akció nyilvánvaló célja az volt, hogy jelezzék: Oroszország és megbízottjai terrorista támadásokat képesek végrehajtani Európa-szerte, beleértve az az orosz invázióval szemben az Ukrajna védelmét segítő NATO-tagállamok fővárosaiban is. Spanyolország tagja a védelmi szövetségnek, és több százmillió eurós katonai és humanitárius segélyt, valamint diplomáciai támogatást nyújtott Ukrajnának.

A spanyol levélbombák címzettjei

A hat „pirotechnikai anyagot” tartalmazó csomag egyike a madridi miniszterelnöki hivatalba érkezett, ami a hatóságokat a biztonsági intézkedések fokozására késztette. A küldeményt hagyományos módon, a postán adták fel, de még a címzett közelébe se érkezett. A biztonsági szolgálat nyomban kiszúrta és semlegesítette a csomagocskát.

Az ukrán nagykövetségre 2022 novemberének utolsó napján érkezett csomag címzettje Szerhij Pohorelcev, Ukrajna spanyolországi nagykövete volt. Ez a küldemény azonban felrobbant, amikor a követség vezetője a postát ellenőrizte. A jobb kezét ért kisebb sérüléssel rövid ideig kórházban kezelték, majd hazaengedték – írta a New York Times.

Egy, a madridi amerikai nagykövetségre küldött levélbombát már kézbesítése előtt azonosítottak, és biztonságos körülmények között felrobbantottak.

Ezeken kívül további három, hasonló anyagot tartalmazó levélbombát fedeztek fel – közölte a spanyol állambiztonsági titkár. „A védelmi intézkedések beváltak, és az ukrán nagykövetség kivételével sikerült megelőzni a sérüléseket” – mondta Rafael Pérez. Indítékra nem utalt, azt viszont elmondta, hogy terrorcselekményként vizsgálják az incidenseket.

A futárszolgálatokat a belügyminisztérium külön figyelmeztette, hogy gondosabban szűrjék a küldeményeket.

Egy levélbombát az Instalaza nevű spanyol cég székhelyére küldtek, amely fegyvereket és katonai felszereléseket gyárt, köztük olyanokat, amelyeket Spanyolország az ukrán erők megsegítésére küldött. A spanyol rendőrség kiürítette az Instalaza Zaragoza városában található székházát, és tűzszerészeket küldött a levélbomba ellenőrzött felrobbantására.

Az ötödik levélbombát december első napján, kora reggel fedezték fel. A címzett az EU biztonsági elemzésével foglalkozó uniós műholdközpont igazgatója volt.

Az utolsó levélbombát a spanyol védelmi miniszternek, Margarita Roblesnek szánták.

A spanyol rendőrség nyomban megkezdte a csomagokon talált ujjlenyomatok és DNS-minták, valamint a kézírás elemzését.

Nem új keletű fegyver

A csomag- vagy levélbomba kívülről ártalmatlannak tűnő, rögtönzött robbanószerkezet, amit úgy terveztek, hogy megsebesítse vagy megölje azt a személyt, aki kibontja a küldeményt. Jellemzően kis méretű, kevés robbanóanyaggal, ami éppen arra elegendő, hogy akár végzetes sérülést okozzon.

HIRDETÉS

A spanyolországi támadások célpontjai kivétel nélkül valamilyen kapcsolatban állnak Ukrajnával, vagy támogatásukról biztosították az országot az Oroszország elleni háborús erőfeszítéseiben. Ennek ellenére az Európai Külkapcsolati Tanács madridi irodájának igazgatója kétségbe vonta, hogy Moszkva állna a támadások mögött.

Ha Oroszországnak köze lenne a dologhoz, akkor Ignacio Torreblanca elvárná, hogy ne titkolja a szerepét, bár elismerte, hogy „természetesen nem tudhatjuk, mi folyik itt”. Az orosz nagykövetség mindenesetre haladéktalanul elítélte a levélbombákat. „Minden, terrorcselekménnyel való fenyegetés, kivált egy diplomáciai képviselet ellen, teljes mértékben elítélendő” – tette közzé nézetét a nagykövetség.

Az ukrán nagykövetség nem reagált, ugyanakkor a külügyminiszter, Dmitro Kuleba Ukrajna minden külföldi nagykövetségét a biztonság megerősítésére szólította fel.

Az Egyesült Államokban talán a legemlékezetesebb, ilyen típusú fegyvereket használó robbantási sorozatot az Unabomber néven elhíresült Theodore J. Kaczynski hajtotta végre. Az FBI 1996-ban tartóztatta le, két évvel később pedig a merénylő bűnösnek vallotta magát, hogy elkerülje a halálbüntetést. Tizennyolc év alatt három embert ölt meg, további 28-at pedig megsebesített házilag barkácsolt robbanóeszközeivel. Életfogytiglani börtönbüntetését tölti, és feltételesen sem helyezhető szabadlábra.

AP Photo/Rich Pedroncelli
Öngyilkossági kísérlete után rendőrbírók kísérik Theodore Kaczynskit, az Unabombert a sacramentói bíróságra, 1998-banAP Photo/Rich Pedroncelli

Az Egyesült Államok azóta lényegesen hatékonyabb eszközöket fejlesztett ki az ilyen eszközök maradványainak elemzésére kivált azok után, hogy a rögtönzött bombák a felkelők elsődleges fegyverévé váltak Irakban, Afganisztánban és más háborús térségekben. Az amerikai szövetségi bűnüldöző szervek és a védelmi minisztérium mobil laboratóriumokat működtet, amelyek elemzik a fegyverek maradványait, és olyan nyomokat keresnek, amelyek alapján azonosítani lehet a készítőiket.

HIRDETÉS

Az Orosz Birodalmi Mozgalom

A gyanú szerint a levélbombás merénylőt Oroszországból vezérelték jelzés szándékkal. Így tudatták, hogy terrortámadásokra állnak készen azokban az országokban, amelyek az ellenfél, Ukrajna mögött sorakoznak fel.

A nyomozók az elmúlt hetekben az Orosz Birodalmi Mozgalomra összpontosítottak – jelentette szintén a New York Times. Az Európát behálózó radikális csoportnak katonai jellegű kiképzőközpontjai vannak az oroszországi Szentpéterváron. Működését a Stanford Intézet térképezte fel, amely megállapította, hogy az Orosz Birodalmi Mozgalmat, az OBM-et ugyan még 2002-ben hozták létre, első bevetéseit azonban csak 2014-ben hajtotta végre Kelet-Ukrajnában. A Sztanyiszlav Anatoljevics Vorobjev által létrehozott csoport kezdetben nem keltett figyelmet a nemzetközi porondon, ami érthető, hisz korai tevékenysége jobbára az orosz belpolitikára összpontosított. Az OBM fegyveres szárnya, a Birodalmi Légió később katonai képzést indított az ukrán szakadárok számára, amellyel felkészítette őket az ukrán kormányerők elleni harcra. Egy évvel később, 2015 azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy vezető szerepet vállaltak a transznacionális fehér felsőbbrendűségi mozgalomban.

Az OMB fontos tagjai Spanyolországban is felbukkantak, ahol a helyi rendőrség nyomon követte a szélsőjobboldali spanyol szervezetekkel kialakított együttműködésüket.

Az amerikai tisztviselők feltételezése szerint a kampányt irányító orosz tisztek arra törekszenek, hogy az európai kormányokat felkészületlenül érje egy terrorakció, egyúttal pedig bevethető csoportokat tesztelnek arra az esetre, ha Moszkva úgy dönt: eszkalálja a konfliktust.

Mindenesetre nincs jele annak, hogy Moszkva készen állna titkos támadásokra vagy szabotázsakciók sorozatára Európában, ami még az orosz tisztviselők szerint is a NATO válaszlépését és potenciálisan egy költséges, szélesebb körű konfliktust idézhetne elő. Az orosz elnök és tábornokai épp ezért még nem adtak parancsot egy hagyományos támadásra se egy NATO-ország ellen sem.

HIRDETÉS

Putyin számításai azonban megváltozhatnak, ha Oroszország továbbra is tekintélyromboló kudarcokat szenved Ukrajnában – állítják Washingtonban. Az orosz elnök széles mozgástérrel hatalmazta fel katonai hírszerzését az európai titkos műveletek kidolgozására és végrehajtására. Hogy a Kreml milyen mértékben vett részt a levélbomba-akcióban, nem világos – mondják az amerikai szakértők.

A spanyol levélbomba sorozat „figyelmeztető lövésnek tűnik” – véli Nathan Sales, aki a Trump-kormányzat terrorizmusellenes koordinátora volt, amikor az Orosz Birodalmi Mozgalmat terrorszervezetnek minősítették. „Oroszország ezzel azt jelzi, hogy kész terrorista megbízottakat bevetni a nyugati hátországokban elkövetett támadásokhoz.”

A robbantási sorozat mögött álló orosz tisztek a Felderítő Főcsoportfőnökség, közismert nevén a GRU műhelyében dolgoznak. Az elmúlt években a csoport büntetlenül hajtott végre merész és halálos titkos akciókat. Tagjai az Egyesült Államok szerint számos árnyéktevékenységben vettek részt, köztük a maláj gép lelövésében 2014-ben Ukrajna légterében, és a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozásban.

A GRU alakulata az elhíresült 29155-ös egység, amely puccskísérletekkel és merényletekkel próbálta destabilizálni Európát. Ügynökei között orosz háborús veteránok is vannak, és annyira titkos volt, hogy a legtöbb GRU ügynök valószínűleg nem is tudott a létezéséről. Az amerikai tisztviselők azt gyanítják, hogy a spanyolországi akcióban részt vevő orosz tisztek a 161. Különleges Kiképző Központhoz tartoznak, amelynek kelet-moszkvai székhelyén működik a többi között a 29155-ös egység. A spanyol nyomozók azonosították a „célszemélyeket”, akikről úgy vélik, hogy részt vettek a támadásokban.

Gyakorlott gyilkosok

Nem lenne meglepő, ha a GRU utasította volna az Orosz Birodalmi Mozgalmat a támadások végrehajtására – ezt mondta a Trump-kormányzatban a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának Európáért és Oroszországért felelős vezető igazgatója.

HIRDETÉS

„A legtöbb ilyen jellegű szervezet természetesen az orosz hírszerzéshez kapcsolódik, a GRU-hoz vagy az FSZB-hez” – magyarázta Fiona Hill, aki ezzel a KGB utódszervezetére a Szövetségi Biztonsági Szolgálatra, Oroszország belföldi hírszerzésére utalt. Az FSZB azért alkalmaz „külsős” csoportokat, hogy zavart keltsen, ugyanakkor álcázza saját szerepét.

A spanyol nemzeti rendőrséggel és a kémelhárítással együttműködő amerikai és brit hírszerzők gyanúját az OBM szerepéről épp a levélbombák keltették fel.

A radikális csoport csak részben áll kapcsolatban az orosz kormánnyal. A mozgalom vezetése szerint ugyanis a Kreml alkalmatlanságát bizonyította az ukrajnai háborúban, ráadásul korrupcióval vádolta Putyint. Mivel azonban a csoport osztja Moszkva azon céljait, hogy aláássa a nyugati kormányokat és káoszt szítson Európában, az orosz hírszerzés amerikai szakértők szerint képes volt befolyásolni a csoport működését. Ráadásul az orosz hírszerzés számára azért is hasznos az Orosz Birodalmi Mozgalom helyettesítő erőként történő bevetése, mert megnehezíti, hogy az orosz kormánynak tulajdonítsák az akciókat.

A terrorszervezetnek minősített OBM-nek két kiképzőközpontja van Szentpéterváron, amelyeket „vélhetően erdei és városi támadások és közelharc gyakorlására, illetve taktikai fegyverek bevetésére használnak”.

Az amerikai külügy szerint ilyen oroszországi képzésen vett részt két svéd is, akik 2016-ban robbantásos merényletsorozatot hajtottak végre Göteborgban. Egy menekültszállót, egy, a menedékkérők számára fenntartott menhelyet és egy, a baloldaliak törzshelyeként ismert kávézót vettek célba. Az első robbanásban a bevándorlási hivatal egyik munkatársa súlyosan megsérült – jelentette a svéd Local. A Syndikalistiskt Forum Kaféban nem sérült meg senki, a menedékhelyen, egy kempingben pedig nem robbant fel a szerkezet. A két, Oroszországban kiképzett merénylőt hosszabb, bűnsegédüket pedig – korára való tekintettel – viszonylag enyhe börtönbüntetéssel sújtották.

HIRDETÉS

Mind a három vádlott az Északi Ellenállási Mozgalom, az NRM tagja volt. A szervezet a feltételezések szerint a Svédországban az elmúlt évben megugrott neonáci tevékenység mozgatórugója.

Jobbára európai célpontokat szemeltek ki

A fehérek felsőbbrendűségének hirdetése, a monarchia helyreállítása, az ultranacionalizmus, az ortodoxia és az antiszemitizmus az Orosz Birodalmi Mozgalom jellemző ismérve a Stanford Egyetem kutatóközpontja szerint. A tömörülés a cári uralom helyreállítását szorgalmazza, és szoros kapcsolatokat ápol neonáci és fehér felsőbbrendűségi csoportokkal az Egyesült Államokban, illetve Európában.

A transznacionális kapcsolatokkal rendelkező fehér fajgyűlölő csoportok terrort hirdetnek. Az Európában és az Egyesült Államokban elkövetett fehér szélsőséges terrorista támadásokból merített ihletet Brenton Harrison Tarrant, legalábbis ezt állította a mészárlás előtt közzétett online kiáltványában. Az ausztrál férfi 2019-ben 51 embert ölt meg két mecsetben az új-zélandi Christchurchben. Tarrant – mint utóbb kiderült – egy évvel a vérengzés előtt Magyarországon is járt.

A spanyolországi levélbombák nyomán az amerikai hírszerzés fokozottan ellenőrzi az Orosz Birodalmi Mozgalmat, és folyamatosan frissíti a potenciális terroristák névsorát.

Ezzel párhuzamosan az orosz hírszerzők is egyre nagyobb figyelmet kaptak, miután egyre merészebb műveleteket hajtottak végre, elsősorban Európában.

HIRDETÉS

A GRU ügynökei kísérelték meg 2018-ban megölni a kémnek átállt, a Nagy-Britanniában letelepedett Szergej Szkripalt. Őt és lányát megmérgezték, de túlélték a merényletet, egy brit nő viszont meghalt.

Állami terrorizmusnak nyilvánította a cseh törvényhozás felsőháza, a szenátus a vrběticei lőszerraktárakban 2014-ben bekövetkezett robbantásokat, amelyeket a nyomozás szerint orosz ügynökök, a katonai hírszerzés, a GRU rettegett 29155-ös osztagának tagjai követtek el. Bulgária hat orosz állampolgárt gyanúsított azzal, hogy közük lehetett az elmúlt évtizedben az ország fegyverraktáraiban történt négy robbanáshoz, valamint Emilijan Gebrev fegyverkereskedő és két másik bolgár állampolgár megmérgezéséhez.

Ugyanez a Montenegróban 2019-ben államcsínyt szervező elit csoport, a 29155-ös osztag Afganisztánban a táliboknak kínált fel vérdíjat amerikai és koalíciós katonák megöléséért – írta a New York Times az amerikai hírszerzés értékelései alapján. Washington hivatalosan sosem tudta bizonyítani, hogy a Kreml rendelte el a titkos akciót.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Mi a közös a csehországi robbantásban és Szkripal megmérgezésében? – a 29155-ös orosz halálosztag

Moszkva Medici-módszere: a mérgezés művészete

1800 kilométer repülés után Oroszország mélyén csapott le egy ukrán drón egy orosz radarra