Se Brazília, se Argentína, se Chile nem tervezi, hogy fegyvereket vagy bármiféle támogatást küldene Ukrajnának háborús erőfeszítései fenntartására. A német kancellárnak nem sikerült támogató egységfrontot létrehoznia velük.
HIRDETÉSNem éppen úgy sikerült Olaf Scholz német kancellár dél-amerikai útja, ahogy azt a német kormány remélte. A politikus egyik célja az lett volna, hogy az orosz-ukrán háborúban az ukránokat támogató és a nyugati álláspontot osztó egységfrontot hozzon létre Argentínával, Chilével és Brazíliával - ám ezt mindhárom ország elutasította. Bár az orosz inváziót mindegyik ország elítéli, de sem fegyvereket, sem másféle háborús támogatást nem akarnak nyújtani Ukrajnának.
Nem szállít lőszert Brazília azokhoz a német önjáró légvédelmi ágyúkhoz, melyeket Németország ígért nemrég Ukrajnának - közölte Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök Olaf Scholz német kancellárral történt találkozója után, országa ugyanis "nem érdekelt abban, hogy továbbadja a lőszert az ukrajnai háborúban való felhasználásra".
Brazília elzárkózik bármiféle háborús támogatástól
"Brazília a béke országa. Ezért nem akar semmiféle, még közvetett részvételt sem a háborúban" - tette hozzá Lula. Pedig Németország már áprilisban, nem sokkal az ukrajnai orosz invázió megindítása után Brazíliához fordult lőszerekért a Gepardok számára - Lula azonban elzárkózott a kérés teljesítésétől.
"Oroszország klasszikus hibát vétett, mikor lerohanta egy másik ország területét, vagyis Oroszország egyértelműen rossz" - mondta Lula a német kancellárral közös sajtótájékoztatóján. - De továbbra is azt gondolom, hogy ha az egyik nem harcol, a másik sem fog. Békére van szükség." Hozzátette: nem látja, hogyan érhetne békés véget a háború. Brazília egyik fél pártján sem áll, és más országokkal együtt azon lesz, hogy sikerüljön békét kötni. Véleménye szerint ebben Kínának jelentős szerepet kell játszania - márciusra tervezett pekingi látogatásán erről is akar majd beszélni a kínai elnökkel.
Scholz rezzenéstelen arccal hallgatta kollégája beszédét. Dél-amerikai útján nem ez volt ugyanis az első alkalom, amikor azzal szembesült, hogy bár Oroszország viselkedését mindenki elítéli, Ukrajna háborús támogatását nem akarják finanszírozni. Egy dolgot azért hangsúlyozott a közös sajtótájékoztatón:
Az argentínok és a chileiek sem akarnak fegyvereket adni
Argentína és Chile vezetői nyíltabban elítélték Oroszországot, mint Lula, ám azt is értésére adták, hogy semmiképp sem támogatják Ukrajna háborús erőfeszítéseit.
"Argentína és Latin-Amerika nem tervezi, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnába vagy bármely más konfliktus terhelte régióba" - mondta Alberto Fernandez argentín elnök.
A chilei elnök, Gabriel Boric továbbra is elítéli Oroszországot és az általa indított inváziót, de hozzátette: "néhány média és véleményvezér szerint rossz döntés volt belekeveredni más országok ügyeibe". Arra a kérdésre válaszolva, hogy egyetért-e az argentinok álláspontjával a fegyverkérdésben, annyit válaszolt: Chile már megígérte, hogy segít Ukrajna újjáépítésében a háború után, pl aknamentesítési munkákban.
Nem úgy sikerült az út, ahogy remélte
Olaf Scholz vasárnap este érkezett Brazíliába, négynapos dél-amerikai útja utolsó állomására. Látogatásának egyik célja volt, hogy támogatást szerezzen a dél-amerikai országok között Ukrajna számára. Ezt azonban egyáltalán nem sikerült megvalósítania - számolt be róla a Reuters.
Scholz szerette volna, ha az általa meglátogatott három ország - Brazília, Argentína és Chile - egységesen kiáll Ukrajna mellett. Bár mindhárom ország elítélte tavaly az orosz inváziót az ENSZ 2022-es, általános közgyűlésén, amit Scholz most meg is köszönt nekik - de ennél tovább nem akarnak menni, elsősorban azért, mert az Oroszországra kivetett szankciók és a háború elhúzódása az ő régiójukat kifejezetten rosszul érinti.
Az elszabaduló energia- és élelmiszerárak miatt többen megkérdőjelezik a nyugati szankciók értelmét és a Nyugatnak az orosz-ukrán helyzethez való hozzáállását. A kivetett szankciókhoz is szkeptikusan állnak, miután saját múltjukra visszatekintve első kézből tudják, hogy egy nyugati beavatkozás mit okoz vagy okozhat.
A német kormányzat igyekszik tompítani Scholz útjának sikertelenségét ezen a szinten. Mint mondják, érthető, hogy a latin-amerikai országok álláspontja eltér a háború okait és és kezelésének módját érintően, de kiemelték, hogy fontos folytatni a nyugati álláspont közvetítését - ahogy ezt tette Scholz Afrikában és Ázsiában is.