NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nem szállít lőszert az Ukrajnának ígért német Gepardokhoz Brazília

Olaf Scholz német kancellár argentín útja során
Olaf Scholz német kancellár argentín útja során Szerzői jogok Natacha Pisarenko/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Noemi MravReuters/MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Se Brazília, se Argentína, se Chile nem tervezi, hogy fegyvereket vagy bármiféle támogatást küldene Ukrajnának háborús erőfeszítései fenntartására. A német kancellárnak nem sikerült támogató egységfrontot létrehoznia velük.

HIRDETÉS

Nem éppen úgy sikerült Olaf Scholz német kancellár dél-amerikai útja, ahogy azt a német kormány remélte. A politikus egyik célja az lett volna, hogy az orosz-ukrán háborúban az ukránokat támogató és a nyugati álláspontot osztó egységfrontot hozzon létre Argentínával, Chilével és Brazíliával - ám ezt mindhárom ország elutasította. Bár az orosz inváziót mindegyik ország elítéli, de sem fegyvereket, sem másféle háborús támogatást nem akarnak nyújtani Ukrajnának.

Nem szállít lőszert Brazília azokhoz a német önjáró légvédelmi ágyúkhoz, melyeket Németország ígért nemrég Ukrajnának - közölte Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök Olaf Scholz német kancellárral történt találkozója után, országa ugyanis "nem érdekelt abban, hogy továbbadja a lőszert az ukrajnai háborúban való felhasználásra".

Brazília elzárkózik bármiféle háborús támogatástól

"Brazília a béke országa. Ezért nem akar semmiféle, még közvetett részvételt sem a háborúban" - tette hozzá Lula. Pedig Németország már áprilisban, nem sokkal az ukrajnai orosz invázió megindítása után Brazíliához fordult lőszerekért a Gepardok számára - Lula azonban elzárkózott a kérés teljesítésétől.

"Oroszország klasszikus hibát vétett, mikor lerohanta egy másik ország területét, vagyis Oroszország egyértelműen rossz" - mondta Lula a német kancellárral közös sajtótájékoztatóján. - De továbbra is azt gondolom, hogy ha az egyik nem harcol, a másik sem fog. Békére van szükség." Hozzátette: nem látja, hogyan érhetne békés véget a háború. Brazília egyik fél pártján sem áll, és más országokkal együtt azon lesz, hogy sikerüljön békét kötni. Véleménye szerint ebben Kínának jelentős szerepet kell játszania - márciusra tervezett pekingi látogatásán erről is akar majd beszélni a kínai elnökkel.

Scholz rezzenéstelen arccal hallgatta kollégája beszédét. Dél-amerikai útján nem ez volt ugyanis az első alkalom, amikor azzal szembesült, hogy bár Oroszország viselkedését mindenki elítéli, Ukrajna háborús támogatását nem akarják finanszírozni. Egy dolgot azért hangsúlyozott a közös sajtótájékoztatón:

Az ukránok feje fölött nem lehet béke. Ezért a béketárgyalásoknak mindig az a feltétele, hogy Oroszország kivonja csapatait.

Az argentínok és a chileiek sem akarnak fegyvereket adni

Argentína és Chile vezetői nyíltabban elítélték Oroszországot, mint Lula, ám azt is értésére adták, hogy semmiképp sem támogatják Ukrajna háborús erőfeszítéseit.

"Argentína és Latin-Amerika nem tervezi, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnába vagy bármely más konfliktus terhelte régióba" - mondta Alberto Fernandez argentín elnök.

A chilei elnök, Gabriel Boric továbbra is elítéli Oroszországot és az általa indított inváziót, de hozzátette: "néhány média és véleményvezér szerint rossz döntés volt belekeveredni más országok ügyeibe". Arra a kérdésre válaszolva, hogy egyetért-e az argentinok álláspontjával a fegyverkérdésben, annyit válaszolt: Chile már megígérte, hogy segít Ukrajna újjáépítésében a háború után, pl aknamentesítési munkákban.

Nem úgy sikerült az út, ahogy remélte

Olaf Scholz vasárnap este érkezett Brazíliába, négynapos dél-amerikai útja utolsó állomására. Látogatásának egyik célja volt, hogy támogatást szerezzen a dél-amerikai országok között Ukrajna számára. Ezt azonban egyáltalán nem sikerült megvalósítania - számolt be róla a Reuters.

Scholz szerette volna, ha az általa meglátogatott három ország - Brazília, Argentína és Chile - egységesen kiáll Ukrajna mellett. Bár mindhárom ország elítélte tavaly az orosz inváziót az ENSZ 2022-es, általános közgyűlésén, amit Scholz most meg is köszönt nekik - de ennél tovább nem akarnak menni, elsősorban azért, mert az Oroszországra kivetett szankciók és a háború elhúzódása az ő régiójukat kifejezetten rosszul érinti.

Az elszabaduló energia- és élelmiszerárak miatt többen megkérdőjelezik a nyugati szankciók értelmét és a Nyugatnak az orosz-ukrán helyzethez való hozzáállását. A kivetett szankciókhoz is szkeptikusan állnak, miután saját múltjukra visszatekintve első kézből tudják, hogy egy nyugati beavatkozás mit okoz vagy okozhat.

A német kormányzat igyekszik tompítani Scholz útjának sikertelenségét ezen a szinten. Mint mondják, érthető, hogy a latin-amerikai országok álláspontja eltér a háború okait és és kezelésének módját érintően, de kiemelték, hogy fontos folytatni a nyugati álláspont közvetítését - ahogy ezt tette Scholz Afrikában és Ázsiában is.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

1 millió darab 155 mm-es lőszert vásárolhat Ukrajnának az Európai Unió

Franciaország egymilliárd eurót fektet be az Amazonas térségében

Tengeralattjárót avatott a brazil és a francia elnök