Tokió a kínai és az észak-koreai fenyegetéssel indokolja a hadseregfejlesztést.
Japán új nemzetbiztonsági tervet tett közzé, amelynek értelmében megduplázza az ország védelmi költségvetését. A Kelet-Ázsiában kibontakozó fegyverkezési versenyből Tokió sem marad ki, és ennek kifejezetten örül az Egyesült Államok.
Kisida Fumio miniszterelnök arról számolt be pénteken, hogy összesen három dokumentumot fogadtak el. Ezek a nemzetbiztonsági stratégiáról, a nemzetvédelmi stratégiáról és a japán önvédelmi haderő fejlesztéséről szólnak - írja a CNN.
Kisida szerint a fejlesztéseknek köszönhetően Japán hamarosan más országok területét is tudja majd támadni, akár megelőző csapások keretében is. Ez komoly változást jelent az elmúlt évtizedekhez képest. A második világháború után kidolgozott alkotmány szerint ugyanis a japán fegyveres erőket csak a haza védelmében lehet bevetni, ennek szellemében pedig eddig kifejezetten védekező fegyvereket halmozott fel az ország.
Jönnek a Tomahawk rakéták
A japán hadsereg ezért bár rendkívül fejlett, de jelenleg csak korlátozott képességekkel rendelkezik. A rakétavédelmi rendszereik hatótávolsága például csupán 50 kilométer. A tervek szerint viszont az új fegyverekkel képesek lesznek a potenciális ellenségeik több száz kilométerre lévő kilövőállásait is veszélyeztetni - bevetni viszont továbbra is csak akkor tervezik ezeket az eszközöket, ha támadás éri őket.
Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Tokiót az új védelmi stratégiával kapcsolatban. Ennek egyik oka lehet, hogy a tervek között szerepel amerikai fegyverek, például Tomahawk rakéták beszerzése is. Talán még fontosabb, hogy Japán kulcsfontosságú szövetségese Washingtonnak a térségben, és egy esetleges helyi konfliktus esetén az ország hadseregének fontos szerepe lehet a harcokban a szakértők szerint. A védelmi kiadások egyébként a tervek szerint 2027-re érik el a jelenlegi japán GDP 2 százalékát.
Fenyegetés Kína és Észak-Korea felől
A fegyverkezést a nemzetközi környezet átalakulásával indokolja a japán kormány. Tokió saját értékelése szerint egyre nagyobb fenyegetésekkel néz szembe, különösen a kínai befolyáskiterjesztést jelöli meg stratégiai kihívásként.
A két ország között határvita is van, a jelenleg japán fennhatóság alatt lévő Szenkaku-szigetekre ugyanis Kína is igényt tart. A kínai hajók rendszeresen járőröznek a környéken, a pekingi rezsim katonai repülőgépei pedig szinte naponta közelítik meg a japán légteret.
Észak-Korea ténykedése szintén egyre veszélyesebbnek tűnik Tokió szemében. A diktatúra aktívan fejleszti nukleáris programját, idén már 34 rakétatesztet hajtott végre, egy alkalommal Japán területe felett is átlőtt.
Az utóbbi években komoly fegyverkezési verseny bontakozott ki Kelet-Ázsiában. Ennek újabb eleme a japán hadsereg megerősítése, melyre valószínűleg a térségbeli riválisok további fegyverkezéssel fognak reagálni egyes szakértők szerint.
