Tokió a kínai és az észak-koreai fenyegetéssel indokolja a hadseregfejlesztést.
Japán új nemzetbiztonsági tervet tett közzé, amelynek értelmében megduplázza az ország védelmi költségvetését. A Kelet-Ázsiában kibontakozó fegyverkezési versenyből Tokió sem marad ki, és ennek kifejezetten örül az Egyesült Államok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kisida Fumio miniszterelnök arról számolt be pénteken, hogy összesen három dokumentumot fogadtak el. Ezek a nemzetbiztonsági stratégiáról, a nemzetvédelmi stratégiáról és a japán önvédelmi haderő fejlesztéséről szólnak - írja a CNN.
Kisida szerint a fejlesztéseknek köszönhetően Japán hamarosan más országok területét is tudja majd támadni, akár megelőző csapások keretében is. Ez komoly változást jelent az elmúlt évtizedekhez képest. A második világháború után kidolgozott alkotmány szerint ugyanis a japán fegyveres erőket csak a haza védelmében lehet bevetni, ennek szellemében pedig eddig kifejezetten védekező fegyvereket halmozott fel az ország.
Jönnek a Tomahawk rakéták
A japán hadsereg ezért bár rendkívül fejlett, de jelenleg csak korlátozott képességekkel rendelkezik. A rakétavédelmi rendszereik hatótávolsága például csupán 50 kilométer. A tervek szerint viszont az új fegyverekkel képesek lesznek a potenciális ellenségeik több száz kilométerre lévő kilövőállásait is veszélyeztetni - bevetni viszont továbbra is csak akkor tervezik ezeket az eszközöket, ha támadás éri őket.
Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Tokiót az új védelmi stratégiával kapcsolatban. Ennek egyik oka lehet, hogy a tervek között szerepel amerikai fegyverek, például Tomahawk rakéták beszerzése is. Talán még fontosabb, hogy Japán kulcsfontosságú szövetségese Washingtonnak a térségben, és egy esetleges helyi konfliktus esetén az ország hadseregének fontos szerepe lehet a harcokban a szakértők szerint. A védelmi kiadások egyébként a tervek szerint 2027-re érik el a jelenlegi japán GDP 2 százalékát.
Fenyegetés Kína és Észak-Korea felől
A fegyverkezést a nemzetközi környezet átalakulásával indokolja a japán kormány. Tokió saját értékelése szerint egyre nagyobb fenyegetésekkel néz szembe, különösen a kínai befolyáskiterjesztést jelöli meg stratégiai kihívásként.
A két ország között határvita is van, a jelenleg japán fennhatóság alatt lévő Szenkaku-szigetekre ugyanis Kína is igényt tart. A kínai hajók rendszeresen járőröznek a környéken, a pekingi rezsim katonai repülőgépei pedig szinte naponta közelítik meg a japán légteret.
Észak-Korea ténykedése szintén egyre veszélyesebbnek tűnik Tokió szemében. A diktatúra aktívan fejleszti nukleáris programját, idén már 34 rakétatesztet hajtott végre, egy alkalommal Japán területe felett is átlőtt.
Az utóbbi években komoly fegyverkezési verseny bontakozott ki Kelet-Ázsiában. Ennek újabb eleme a japán hadsereg megerősítése, melyre valószínűleg a térségbeli riválisok további fegyverkezéssel fognak reagálni egyes szakértők szerint.