Pelosi győzelmekkel búcsúzik - irdatlan katonai költségvetés és védelem a melegházasságoknak

Access to the comments Kommentek
Írta: Ferenc Szekely
Nancy Pelosi egy hosszú pálya végén
Nancy Pelosi egy hosszú pálya végén   -  Szerzői jogok  AP

Nem kell kivert kutyaként távoznia a Capitoliumból Nancy Pelosinak (82), aki 35 éven át volt San Francisco képviselője és kétszer a képviselőház elnöke (Speaker). A republikánusok térfoglalása előtt alig három héttel két nagy súlyú törvény megszavazását vezényelte le, megszerezve a konzervatív tábor támogatását is. Az egyik a grandiózus védelmi költségvetés, ami nem csak a mérete, hanem katonai újdonságai miatt is történelmi. A másik az azonos neműek házasságáról szóló szövetségi törvény megalkotása, ami hosszú távon lesz növekvő jelentőségű - már amennyiben a bíróság nem torpedózza meg.

Mások viszont ünneplik a Pelosi-korszak végét, vagy lemondóan reagálnak rá

Mielőtt rátérünk Pelosi sikereire, meg kell említeni, hogy távozását keserűen kommentálják az indián őslakosok, akik tőle várták, hogy érvényesítse az USA 1835-ös vállalását, hogy nekik is juttat képviselői helyet a Kongresszusban. A 'területért képviseletet'-szerződés máig is érvényes, és csak végre kellene hajtani. 

Chuck Hoskin Jr, a cseroki nemzetség főnöke most keserűen emlékeztet arra, hogy a korabeli álnok ígéretet népe felének pusztulása követte, és a képviselet dolga is rendezetlen maradt. Annak ellenére, hogy jelenleg 25 ezer olyan lakosa van San Franciscónak, aki cseroki származásúnak vallja magát, és pont Pelosi választókerületében él. Sajnos bizonyosra vehető, hogy kétszáz év után nem ez a maradék néhány nap fog dönteni a történelmi szégyenfolt lemosásáról.

Irdatlan összeget fordít Amerika védelmi célokra, és nem biztos, hogy elég lesz. Ráadásul jön a 'borzalmas hétvége'

Az Egyesült Államok soha nem költött védelmi célokra 800 milliárd dollárnál többet, de most még ezt a küszöböt is alaposan átlépte a tavalyi 777-hez képest. A 2023-ra előirányzott katonai költségvetés 858 milliárdon állt meg, 350-80 arányú támogatással. A Kongresszusnak viszont e hét végéig el kell fogadni az összes kiadási csomagokat, mielőtt az állami finanszírozás kiürül, és újra fenyegetnek a kormányzati leállások. Ez négynapos kegyetlen csatákkal fog járni. 

Ha a katonai költségvetés így marad, és összeadjuk a nukleáris nagyhatalmak (Kína, Egyesült Királyság, Franciaország és Oroszország) védelmi kiadásait, akkor az ő együttes ráfordításuk az amerikai katonai büdzsé felével lesz egyenlő. Ha az adatokat a NATO egészére vetítjük, akkor az atlanti szövetség egyesített kiadása stabilan a billió dolláros (ezermilliárdos) határ fölött marad.

EURONEWS
Egyre nő az USA katonai fölényeEURONEWS

A nagyarányú konszenzus tető alá hozását egyhangúlag Nancy Pelosi távozó házelnök sikerének tekintik, akinek nem kell szenátusi torpedótól sem tartania, mert ahhoz 2/3-os vétóra lenne szükség, ami elképzelhetetlen. Pelosi több engedményt is tett, ami kedvére volt a republikánus oldalnak, például a katonaságnál kötelező COVID-oltások felfüggesztését. A 4408 oldalas tervezet nem csak közvetlen haderő-működtetési és fejlesztési költségeket, hanem más kiterjedt programokat és külföldi segélycsomagokat is tartalmaz.

A jövő évi katonai kiadások – robosztus emelkedésük ellenére is –, kisebb hányadot követelnek az amerikai nemzeti jövedelemből, mint a korábbi évtizedekben. A GDP-arányos költés 1962-ben volt a legmagasabb, amikor az amerikaiak 100 dollár jövedelemből tízet a nemzetvédelemre fordítottak, tekintettel a szovjet katonai építkezés fenyegetésére. Barack Obama elnök idején (2010-ben, az afganisztáni háború csúcspontján) ez 4,8%-ot mutatott, most viszont négy alá esik. Az USA most úgy költhet 10%-kal többet a hadseregre, hogy jövedelmének csökkenő részét fordítja rá. 

Ez a jelenség igazolni látszik azokat a közgazdasági vélekedéseket, hogy a védelmi iparba való befektetések nem csak jelentős hasznot hajtanak, de egyre erősebb technológiai húzóerőt képviselnek a civil ágazatok számára is.

A költekezés növelésének fő oka Ukrajna - de közben ürül a hazai spájz

Nem csak az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások emelik a költségeket, hanem az is, hogy közben az amerikai hadsereg készleteinek megfelelő feltöltéséről is gondoskodni kell, és akkor az már legyen minél modernebb vagy vadonatúj, mondja David Berger tábornok, a hadsereg készletgazdálkodási felelőse.

Az ukrajnai fronton az elmúlt hetekben mindkét fél kifogyott a lőszerből. Ukrajna a tüzérségi lövedékek és a légvédelmi rakéták akut hiányára panaszkodik, Oroszország pedig Iránhoz és Észak-Koreához fordul, hogy feltöltse fogyatkozó tüzérségi és rakétakészleteit. 

A Kijevnek nyújtott amerikai támogatás összege november közepéig 68 milliárd dollárt mutatott, amit a Fehér Ház újabb 37,7 milliárddal kíván megtoldani az új költségvetési év megkezdése előtt. Bár ez elvileg azt jelenti, hogy Ukrajna nagyobb katonai költségvetés felett rendelkezik, mint maga Oroszország, de ez így nem teljesen igaz.

AP Photo
Amerikai katonák indulnak Európába a georgiai Savannah katonai támaszpontjáról, 2022. március 2.AP Photo

A támogatás egyrészt tartalmazza az amerikaiak költségeit is, főként az Európába telepített 18 ezer katonát és a Védelmi Minisztérium ehhez kapcsolódó tetemes kiadásait. Ezek idén 9,5-10 milliárd dollár körül lesznek.

A lista harmada a katonai infrastruktúra fejlesztésére szolgál, amiben Ukrajna messze elmarad az oroszok mögött, tehát ezt az összeget sem lehet a csatamezőn ellőni. Költeni kell olyan beszerzésekre is, melyeknek nincs közvetlen taktikai hatása, például generátorok, tábori kórházak és gyógyszerek, vérplazma és mentőautók.

Austin védelmi miniszter már a nyár végén figyelmeztetett az amerikai készletek fogyására és erre ráerősített december elején. A sürgetés oka az, hogy az Egyesült Államok nem tud elég gyorsan elegendő lőszert gyártani ahhoz, hogy úgy pótolja az Ukrajnának átadott mennyiséget, hogy közben ne veszélyeztesse a saját tartalékait.

A helyzet hasonlatos ahhoz, mint amikor a Krím orosz megszállása után Obama elnök elzárkózott attól, hogy pusztító erejű katonai segítséget küldjön Ukrajnának, hogy Kijev megakadályozhasson egy további eszkalációt. Noha a Biden-adminisztráció eddig példátlan mennyiségű fegyvert küldött Ukrajnába, ezt gyakran csak azon mérlegelés után tette meg, hogy milyen reakciót vált ki orosz oldalról, és hogy mik lennének a túlzott következményei egy esetleges ukrán győzelemnek. 

Az Ukrajna elleni orosz invázió egyben fokozott katonai terhet ró a NATO északi szárnyára, és magyarázza a svéd és finn csatlakozás sürgősségét is. A balti államok és Lengyelország voltak már elszenvedői orosz/szovjet invázióknak és uralomnak, ezért 21. századi megismétlődésüket bármi módon el akarják kerülni. Ezért ők is folyamatos nyomás alatt tartják Washingtont a katonai támogatások és technikai transzferek növelésére, miként Norvégia is.

Mik az újdonságok?

Az Egyesült Államok légiereje várhatóan 2030-ban állítja hadrendbe első hatodik generációs vadászgépeit, melyek idővel a világ eddig legfejlettebb típusát, az F-22 Raptort váltanák fel. A több NATO-tag, valamint az Emirátusok és Dél-Korea által is megvásárolt, de már 22 éves F-35 lopakodó utódlására is van jelentkező az F/A-XX vadászgép személyében. 

Nyugdíjazás vár az amerikai harcias játékfilmekben látott gyakran látott F/A-18 Hornet gépekre is (Top Gun: Maverick, A Függetlenség Napja, A szikla). A tervezőasztalokon a különféle típusok legjobb adottságainak egyesítése is folyik.

A képen balra az F/A-XX

A fejlesztések egyre inkább az ember nélküli és az űrből is vezérelhető eszközök felé fordulnak, mivel a világháborús időkben látott közvetlen légi harcok már ritkán fordulnak elő, ezért háttérbe is szorulnak a katonai stratégiákban. Fontosabb szempont lett a gépek felderíthetőségének csökkentése és a támadó szárny összehangoltsága, amikor rárontanak az ellenséges bombázókat védelmező kötelékekre.

Nem a Nyúl, hanem a 'Taktikai Felhő Éve' jön

Sokat kell majd költeni azokra a rendszerekre is, amelyek digitális fejlesztése gyorsan megtörténhet és egyre inkább a mesterséges intelligenciára alapoz. Ennek csúcspéldája a borítóképen is látható új stratégiai bombázó (B-21). A fegyver mechanikai újdonságokat is rejteget, főként a hajtómű lopakodó képességének növelését. Ezért december elején a nyilvános bemutatón a sajtó csak szemből fényképezhette a repülőgépet, amiből százat fog rendelni a légierő. Ehhez járul, hogy a bombázó digitális rendszereit leállás vagy karbantartás nélkül is bővíteni lehet, akár repülés közben.

A rohamosan növekvő digitális igények miatt a pénzcsomag része lesz az a 9 milliárd dollár is, amit a Google, az Amazon, a Microsoft és az Oracle között a katonai célú felhőszolgáltatások fejlesztésére oszt el a védelmi minisztérium. 2023-at a Pentagon a 'taktikai felhő éveként' szeretné elkönyvelni, ami azt jelenti, hogy nem csak Amerikában, hanem a Csendes-óceánon és Észak-Afrikában működtetnének globális adatátviteli rendszereket. 

Mivel szembe kell néznünk olyan ellenfelek növekvő agressziójával, mint Kína, Oroszország és Irán, egy modernizált hadsereg most fontosabb, mint valaha. Az új költségvetés segít csapataink támogatásában és nemzetbiztonságunk megvédésében, itthon és külföldön egyaránt.
Young Kim
republikánus képviselő, Kalifornia

A lista olyan további kritikus elemeket is tartalmaz, mint 10 új haditengerészeti egység megépítését, a gravitációs (nem vezérelt) bombák újratervezését, és a hiperszonikus kezdeményezések támogatását, mert ezen a versenyterületen Kína feltűnő buzgalommal halad előre, amihez ráadásul amerikai technológiát is felhasznál.

A fegyverzetekre fordított kiadások mellett sokkal több pénz jut majd a katonák fizetésének emelésére, szociális ellátásuk javítására, beleértve a támaszpontokon szolgálók gyermekeinek oktatását is. 

Zavaros viszont, hogy a csomagból ki más mazsolázhat még

A 2020-as elnökválasztási verseny során Antony Blinken, a jelenlegi külügyminiszter megígérte, hogy a Biden-adminisztráció „visszahozza a segélyeket külpolitikánk középpontjába”. A koronavírus-válság miatt ez a vállalás az első elnöki évben kevéssé teljesült. 2021-ben 'sovány' költségvetés készült az amerikai segélyprogramokra (USAID) várakozók számára, noha még így is 19 milliárd dollárral magasabb volt, mint Donald Trump elnök vállalása, aki irtózott a külföld segélyezésétől. 

Tavaly a Kongresszus 2,4 milliárd dollárt különített el a demokráciát és az emberi jogokat támogató segélyprogramokra, benne például az iráni emberi jogi szervezeteknek nyújtott 55 millió dollárral. A legnagyobb zavar a Közel-Keletnek szánt támogatások körül látszik, mivel Joe Biden ismét emelni akarja a palesztin szervezetek juttatásait, amiket Trump elnök gyakorlatilag nullára írt. A közel-keleti pénztárca mintegy 10 milliárdos, de még nem dőlt el, hogy a három kiemelt szereplő, azaz Izrael, Jordánia és a Palesztin Önkormányzat milyen arányban részesülhet ebből. 

Manuel Balce Ceneta/AP
Joe Biden elnöki rendelet aláírásakorManuel Balce Ceneta/AP

A Biden-adminisztráció 500 millió dollárt irányoz elő a palesztin lakosság szociális és oktatási szükségleteire. Ennek végső megállapítása a demokrata táboron belül fog vitákat gerjeszteni, ahol a palesztinokat erősen támogató szélsőbaloldali irányzat befolyása jelentős. Főként a most kezdődő kongresszusi kisebbségi periódusban, ami szorosabb pártegységet követel. 

A republikánus kritikusok szerint fenyeget a veszélye annak, hogy a juttatások a Hamász pénztárát gazdagítják, akinek többsége van a Palesztin Önkormányzaton belül. Ezt a gyanút táplálja az az izraeli a bírói ítélet is, ami szerint a palesztin segélyszervezet egyik tisztviselője, Mohammed Halabi a gázai terrorszervezet felé 'irányította' a támogatások 60%-át. A sikkasztások mellett problematikus az is, hogy ha az USA megsegíti a gázai lakosságot, akkor a Hamász többet fordíthat fegyvervásárlásokra a saját bevételeiből (adók, illetékek, vámok).

Ugyanakkor tarthatatlan, hogy a közel-keleti juttatások 73%-át (követhetetlen kerülő utakon) katonai célokra használják fel, míg az igazolható civil támogatások 4%-ra apadtak. A maradék pedig szőrén-szálán eltűnt. Hosszabb távon ezért megtörténhet, hogy a támogatási irányok áttevődnek a Közel-Keletről Közép-Ázsiára, ahol a demokrácia fejlesztése vagy védelme jobb esélyekkel kecsegtet, mint a Közel-Keleten. 

Kérdés az is, hogy megmarad-e az 1987 óta szinte automatikusan megújított bő egymilliárdos támogatás Egyiptom felé, miután Biden elnök még a választási kampányban megfogadta, hogy nem lesz több biankó csekk kiállítva Trump 'kedvenc diktátorának', Abdel Fattah el-Sisi egyiptomi elnöknek, merthogy továbbra is lábbal tiporja az emberi jogokat.

Harcias hang két éve

Az egyiptomi kását viszont már nem eszik olyan forrón, mint az elnökválasztási kampány hevében. November közepén Sharm El-Sheikh-ben Joe Biden személyesen gratulált az egyiptomi elnöknek a COP-27 környezetvédelmi értekezlet megrendezéséért, és megerősítette a két ország partnerségi viszonyának fontosságát. Ép ésszel ez nem is lehet másként, mert Egyiptom (és Szaúd-Arábia) elidegenítése kizárólag Irán terjeszkedési céljainak kedvezne. 

A másik eredmény: Pelosi kifogja a szelet a Legfelsőbb Bíróság vitorlájából

Ezt feltételezik azok a jogi elemzők, akik évtizedek óta figyelik a Legfelsőbb Bíróság (SCOTUS) hozzáállását az azonos neműek jogállását illetően, és történelmi fordulatnak nevezik a jogaik védelméről rendelkező új törvényt. 

A döntés sikerén sokat lódított az a riadalom, amit a főbírók nyáron meghozott ítélete váltott ki. Az 1973-as Roe v. Wade határozat felülbírálásával SCOTUS súlyos helyzetbe hozta az abortuszra jelentkező amerikai nőket, mert visszavett egy olyan jogukból, amiről azt hitték, hogy örökre megilleti őket.

A konzervatív oldal akkor üdvözölte a határozatot és politikai győzelemként kezelte. Azonban később, a novemberi kongresszusi választásokon azt kellett tapasztalniuk, hogy az abortuszjog megnyirbálása erősen visszaütött, és több olyan körzetben is bukásra ítélt jobboldali jelölteket, ahol augusztusban még biztosnak látszott a republikánus győzelem. A legtöbb vesztes heves tilalompárti volt, ami elgondolkodtató.

Mindkét politikai oldalt egyformán fenyegető veszély állt elő a melegházasság kérdésében is. A demokraták attól tartottak, hogy ha nincs szövetségi (minden államra kiterjedő) törvény az azonos neműek együttélésének elfogadásáról, akkor a konzervatív többségű SCOTUS ismét beavatkozhat, mint ahogy tette az abortusz esetében is. Ez még nem jelenti azt, hogy egy adott állam ne korlátozhassa területén az azonos neműek házasodását. Viszont erősen megnehezíti, mert mostantól szövetségi bíróságnál lehet kérelmezni a tiltás törlését, vagy az engedély megadását. 

A republikánusok fejfájása az volt, hogy megint beleléphetnek abba a csapdába, hogy ha korlátoznak egy már megszerzett jogot, akkor annak következményei lesznek a 2024-es választásokon. Ezt 39-en ismerték fel közülük, ami bőven elegendő volt a javaslat megszavazásához. A Házasság tisztelete (Respect of Marriage Act) nevű törvény előtte a Szenátust is megjárta, ahol 61-36 arányú támogatást szerzett. 

AP
A házasságvédelmi törvény szavazása az amerikai képviselőházban, 2022. december 8.AP

Az alkotmányból nem olvasható ki a melegházasság tilalma

Az amerikai alaptörvény bevezetője szerint minden ember egyenlőnek teremtetett, és mindenkinek jogában áll a boldogság keresése. A sikeres szavazás után Chuck Schumer, a Szenátus demokrata többségi vezetője úgy foglalta össze a törvény üzenetét, hogy „nem számít, hogy ki vagy és kit szeretsz, te is méltóságot és egyenlő bánásmódot érdemelsz”. 

Az egyenlő jogokat alapul véve, minden embernek joga van házasságot kötni, és ehhez képest alárendelt, hogy kit választ társának, magyarázzák az összefüggést az alkotmányjogászok. Ezt az álláspontot erősíti az Alkotmány 14. módosítása is, ami megtiltotta az emberek közti hátrányos megkülönböztetéseket és egyes személyek megfosztását olyan jogoktól, amiket mások élvezhetnek. Annak idején ez a felszabadított rabszolgák javára született, de lehet kiterjesztően értelmezni bárkire nézve, ahogy tette a bíróság 2015-ben, az egyes államokra bízva az engedélyezést (az Obergefell v. Hodges ügyben).

Az új rendelkezés kiterjed az LMBTQ-jogokat képviselő szervezetek, alapítványok és társulások védelmére is, amit több helyen tiltanak vagy korlátoznak az Egyesült Államokban. Ugyanakkor nem korlátozza a melegházasságot ellenzők szólás- és véleményszabadságát vagy szerveződését sem. 

Öröm van, de a diadalünneppel várni kell, mert a jog nem elég szilárd

A törvény még Joe Biden végső aláírására vár, ami bármelyik pillanatban megtörténhet. [Frissítés: az aláírás december 14.-én megtörtént]

Az LMBTQ társadalom egyelőre visszafogott a fejleménnyel kapcsolatban. A téma bonyolultsága és előtörténete meg is követeli az óvatosságot, miként erre a korábban zajlott főbírósági viták is intenek. Nézetük szerint egy újabb agresszió SCOTUS részéről visszavetheti a jogok érvényesítését olyan államokban, amelyekben erős jobboldali törvényhozás működik, és jogi vesszőparipát adhat az ellenzők alá.

Benjamin Brink/AP
Omar Mendoza és Rodolfo Navarro házassági okiratot szignál Oregon állambanBenjamin Brink/AP

Tartanak az egyházak támadásaitól vagy kirekesztéseitől is. Például attól, hogy az a megaláztatás éri őket, hogy egy pap megtagadja a házasságkötési szertartást, az áldást, gyermekeik egyházi szolgálatának ellátását, vagy a gyerekek részvételét az egyházi közösségekben és munkában. A melegtársadalom számára a valódi jogbiztonságot egy alkotmánymódosítás jelentené, ami kifejezett engedélyt adna az együttélésre és alkotmányellenesnek nyilvánítaná az engedély megtagadását. Jelenleg egy ilyen módosítás esélye csekély. 

„Önmagában már az negatívum, hogy ezeket a vitákat még mindig le kell folytatni" – mondja a melegházasságban élő Sharon Bishop-Baldwin újságíró, aki Mary nevű riportertársával tíz éven át pereskedett Oklahomában, amíg kicsikarták a házassági engedélyt. Más államokban ez még nehezebb küzdelem. 

Annak ellenére is az, hogy az amerikai közvélemény 70%-ának nincs kifogása az azonos neműek házassága ellen, és még a republikánus közeg is 55%-os elfogadást mutat. Ez nagyjából azonos az abortusz társadalmi támogatottságával. Mindössze két állam akad, ahol a többség ellenzi a melegházasságot: Mississippi és Arkansas.

Bishop-Baldwin szintén a nyári abortuszhatározatot hozza intő példának arra, hogy egy megszerzettnek hitt jog hirtelen a bíróság martaléka lehet. Aggodalma nem alaptalan, mert a nyári abortuszdöntést előterjesztő ultrakonzervatív Clarence Thomas főbíró tett olyan megjegyzést, hogy a melegházasság, sőt a fogamzásgátlás is felülvizsgálatra szorul. 

AP
(1) Thomas főbíró (2) Maryland három nyíltan homoszexuális képviselője ünnepli az állam megengedő törvényét, 2014-benAP

Mivel a főbírók (ritka kivétellel) nyíltan politikai kinevezettek, a testület összetételének változásai újra és újra aggodalmakat gerjesztenek. Jelenleg az USA 29 állama még mindig tiltja az azonos neműek házasságát, fittyet hányva a főbíróság korábbi engedélyére. Közülük többen viszont már tárgyalják saját alkotmányuk lazítását, Nevada pedig már két éve túl is esett rajta.

További nehézséget okoz, hogy több állam még azt is megtiltja, hogy valaki egy másik állam lakosával lépjen ilyen kapcsolatra. Előállhat olyan képtelen helyzet, hogy az egyik államban megkötött házasságot egy másikban nem ismernek el törvényesnek. Ezzel nagyon is életszerű konfliktusok járhatnak, például egy válás, vagyonmegosztás, esetleg egy másik államban szerzett jövedelem vagy vagyon esetében. Nem is beszélve az örökbefogadásról, az egyik fél által szült vagy nemzett gyermek jogállásáról, vagy az öröklésről.

„Most ez nagy lépés előre, de nem elég nagy” – mondja Bishop-Baldwin. „Már az oklahomai per idején figyelmeztetett az ügyvédünk, hogy egész életünkben legyünk résen, mert ez az egész csak színjáték, ami bármikor megváltozhat".

„A jogi és a fizikai fenyegetettség állandó szorongást és stresszt idéz elő az azonos nemű párok körében” – mondja erről Jenny Pizer, a Lambda Legal nevű LMBTQ polgárjogi csoport igazgatója. Ezt erősíti meg Dawn Betts-Green (43), aki az alabamai Birminghamben él feleségével, Anna Greennel. „Minden alkalommal, amikor a képviselőház és a szenátus összetétele változik, azon tűnődünk, hogy ez most vajon mivel járhat?”. Az asszony ijesztőnek tartja, hogy a legbensőbb személyes sorsa attól függjön, hogy éppen kire szavaz, vagy kire szavaznak mások, akiknek semmi közük az ő életéhez. 

Parker Seibold/private
Megemlékezés a Colorado Springs-i Q melegklubban elkövetett vérengzés után, 2022. november 11.Parker Seibold/private

A jogvédők szerint súlyosan sérti az alkotmányos egyenlőség elvét az, hogy sok helyen még mindig kizárják a meleg párokat az állami segélyezésből, a gyermeknevelési hozzájárulásokból, vagy megnehezítik számukra a hitelfelvételt és a közös ingatlanvásárlást. Rendkívül problematikus az adókedvezmények vagy a végrendeletek kérdése is, miként az is, hogy az egyik fél kritikus egészségi állapotában párja hozhat-e helyette vagy a nevében döntéseket.