IMF-vezér: Európa nagyon nehéz 2023 előtt áll

Access to the comments Kommentek
Írta: Oleksandra Vakulina  & Hajagos Andrea
IMF-vezér: Európa nagyon nehéz 2023 előtt áll
Szerzői jogok  euronews

Kristalina Georgieva volt a vendégünk a Global Conversation műsorában, aki szerint az európai emberek vesztesége eléggé drámai a világ többi részéhez képest, amihez elsősorban a covid és a háború járult hozzá. Az IMF ügyvezető igazgatója szerint Európára nagyon nehéz 2023 vár.

Sasha Vakulina, Euronews:Most, röviddel az éves ülések után, hol tartunk a világgazdaságot illetően?

Kristalina Georgieva: Nos, a horizont jelentősen elsötétült az elmúlt évben. Egy évvel ezelőtt még a koronavírus után lábadoztunk, és több mint 6%-os globális növekedéssel zártunk. Aztán jött két sokk. Az omikron és Oroszország Ukrajna elleni háborúja nemcsak megszakította a fellendülést, hanem vissza is fordította azt. Az európai gazdaságok számára ez akkora sokk volt, hogy az euróövezet országainak felében legalább két negyedéves negatív növekedést várunk. Más szóval, recessziót. Csak hogy érzékeltessük, milyen jelentős csapás éri Európát, a járvány előtti és a jelenlegi előrejelzéseink között 500 milliárd eurós különbség van.

Más szóval, az európai emberek vesztesége eléggé drámai a világ többi részéhez képes. Kína gazdasága főként a covid miatt lezárások eredményeként lassul. Az Egyesült Államok nem éli át ugyanazt a kereskedelmi sokkot, mint Európa, ezért valamivel jobb helyzetben van. 

Összehasonlítva tehát Európa nehezebb helyzetben van, de ezzel nincs egyedül, és nagyon nehéz 2023 előtt áll.

S.V:Amikor az infláció emelkedni kezdett, sokan mondták, hogy ez csak átmeneti, de most már látjuk, hogy nem az. Mennyire átmeneti ez a negatív növekedés?

K.G: Miért mondtuk, hogy átmeneti? Mert egyikünk sem tudta megjósolni Oroszország háborúját. Amint beütött, a körülmények drámaian megváltoztak, és az energián keresztül nyomást gyakoroltak mindenre. Az élelmiszerárak emelkedése még mindig elég drámai. Ha előre tekintünk, nem fogom szépíteni, 2023 keményebb lehet, mint 2022. A következő tél Európa számára még keményebb lehet, mint az idei. Miért? Mert az európai döntéshozók nagyon gyorsan cselekedtek a gáztárolók feltöltése érdekében. Ha marad a jelenlegi állapot, és Oroszország nem szállít gázt Európának, akkor hogyan fogják feltölteni ezt a gáztárolót jövőre?

A kulcskérdés ma Európában az, hogy képes-e Európa egységes maradni, és sikerül-e a közvéleményt egyenesben tartani ebben a nehéz időszakban? És ha lehetne egy felhívásom mindenkihez, akkor az az lenne, hogy segítsenek az energiatakarékossági intézkedésekben. 

Mindannyian kivehetjük a részünket ebből a télen. Így drámai károk nélkül fordulhatunk rá a tavaszra, anélkül, hogy eljutnánk a fejadagok bevezetéséig.

De én optimistább vagyok Európa jövőjét illetően, mert a válság felgyorsította a zöld átmenetet, amely ugyanúgy növekedést és lehetőségeket generálna, ahogy a covid felgyorsította a digitális átmenetet. Ez a válság a zöld átmenetet fogja felgyorsítani.

S.V:Azt mondta, támogatnunk kell Ukrajnát abban, hogy a gazdaságirányítás vészhelyzeti szakaszból a fellendülés szakaszába lépjen. De melyek azok a kulcsfontosságú lépések, amelyek segítettek abban, hogy az ország talpon maradjon? Most arról a gazdaságról beszélünk, amely egy folyamatban lévő háborúban még mindig működik.

K.G: Először is, csodálom Ukrajna kormányát és az ukrán népet. Az általuk tanúsított egységet mi az Európai Unióban nagyra becsüljük. És ez az oka annak, hogy Ukrajna most az Európai Unióhoz való csatlakozás útján halad. A kormányzás minősége lenyűgöző. Olyan tiszta céltudatossággal és fegyelemmel rendelkeznek, amit csak csodálni és dicsérni tudok. Mit teszünk együtt az ukrán hatóságokkal a háború kezdete óta? Arra koncentráltunk, hogy milyen intézkedésekkel lehet megvédeni a gazdaságot az összeomlástól. 

És bár valószínűleg 30-35%-kal esik vissza, nagyon messze van az összeomlástól. Éppen ellenkezőleg, az ukrán gazdaság egy része ismét növekszik.

S.V:Említette, hogy Ukrajna az Európai Unió felé vezető úton van, az ukrán gazdaság és néhány ágazat lépésről lépésre történő integrációjával. Úgy látja, hogy ez az integrációs folyamat is felgyorsult?

K.G: Persze. A háború szörnyű tragédia Ukrajna számára, de erősebbé tette az ukrán nemzetet, és az országot sokkal elszántabbá tette arra, hogy megtegye azokat a lépéseket, amelyek a saját népe szempontjából és az Európai Unióba való belépéshez szükségesek. Sokkal nagyobb figyelem irányul az ukrajnai emberek elérésére és a lakosság moráljának fenntartására, a nyugdíjak és a szociális szolgáltatások biztosítására. Engedjen meg egy személyes történetet. Nekem élnek családtagjaim Harkivban. Májusban hagyományosan virágokat és fákat ültetnek. És ezt a háború alatt is megtették, amikor még bombázták a környéküket. A nemzet egységének erősítése fontos lépés az Európai Unióba való belépés irányába is. Van egy üzenetem van Ukrajnának. Bulgáriában van egy mondás: lassan siess! Tegyétek meg, amit meg kell tenni. De legyetek körültekintőek, óvatosak. Inkább legyetek alaposak, minthogy újra kelljen építkezni a jövőben.

S.V:Oroszország inváziója egyelőre nem mutatja az enyhülés jeleit. Ukrajna gazdaságáról már beszéltünk, de mi vár Oroszország gazdaságára?

K.G: Az orosz gazdaság idén visszaesett, és ez jövőre is így lesz. A következmények Oroszország számára közép- és hosszú távon lesznek igazán súlyosak. Az oroszok elvándorlása a háború miatt, különösen a magasan képzett oroszoké, árt Oroszországnak. Elveszíti szerepét a világgazdaságban. Látjuk, hogy az olaj és a gáz alternatíváira való felgyorsult átállás hogyan csökkenti Oroszország piacát. És idővel az az iparág, amelyre támaszkodnak, erősen csökkenti majd az oroszok szerepét.