NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Robbanás „Putyin gyöngyszemén”: az orosz elnök Ukrajnát vádolta meg terrorizmussal

A kercsi híd közvetlenül a robbanás után; a műholdkép néhány órával később készült 2022. október 8-án
A kercsi híd közvetlenül a robbanás után; a műholdkép néhány órával később készült 2022. október 8-án Szerzői jogok AP Photo
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A krími híd kulcsfontosságú nemcsak a 2014-ben elfoglalt Krím ellátásában, hanem a dél-ukrajnai fronton harcoló orosz erők utánpótlásának a biztosításában. Fontosságát bizonyítja, hogy megnyitása előtt az orosz elnök személyesen vezette a terhelési próba során az egyik kamiont.

HIRDETÉS

Egyelőre csak annyit tudni, hogy egy kamion robbant fel a krími hídon – Vlagyimir Putyin születésnapjának másnapján. A detonáció következtében a párhuzamos vonalon vasúti tartálykocsik is lángra kaptak. Terrortámadás volt? Szabotázs? És ha igen, hogyan férkőzhetett az ellenség a szigorúan őrzött terület közelébe? Összeesküvés-elméletek keringenek, a Kreml azonban kezdetben visszafogottan, minősítés nélkül reagált a történtekre, és felelőst sem nevezett meg. Másfél nappal később azonban Putyin elnök Ukrajnát nevezte meg a „terrortámadás” felelőseként. Az utóbbi hetekben megsokasodtak a szabotázsakciók: meglékelték az Észak Áramlat gázvezetéket, a krími hídon történt robbanás délutánján pedig leállt a vasúti közlekedés Németország északi részén. Új szakaszába lépett a háború? És ha igen, milyen következményekre lehet számítani?

„Reggel 6:07-kor a krími híd közúti sávjában [...] felrobbant egy kamionbomba, amely lángra lobbantott a Krímbe tartó hét olajszállító vasúti tartálykocsit” – idézték az orosz hírügynökségek október 8-án, Putyin elnök 70. születésnapjának másnapján a nemzeti terrorizmusellenes bizottság közleményét.

A detonáció előtti pillanatokban készült felvételen az látszik, hogy a félsziget felé tartó sávban egy kamion kaptat felfelé a híd emelkedő szakaszán. Közvetlenül mellette egy személygépkocsi halad, amikor bekövetkezik az iszonyatos robbanás.

Egy lassított felvételen talán egy kicsit jobban kivehető, mi is történt napkelte előtt.

A detonáció okozott tüzet a tartálykocsikban is, amelyek még a délelőtti órákban is égtek.

A kulcsfontosságú híd az Azovi és a Fekete-tengert elválasztó Kercsi-szoros felett ível át, és az Oroszország által 2014-ben annektált Krím keleti partját köti össze Oroszország szárazföldi területeivel.

Az orosz elnök haladéktalanul vizsgálatot rendelt el, amelynek lefolytatására egy különbizottságot nevezett ki. Az ügy súlyosságára utal, hogy a testületben a miniszterelnök és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetője is helyet kapott.

A robbanás után a híd délkeleti, Oroszország felé vezető közúti sávjának két szelvénye leszakadt, ennek ellenére a forgalmat néhány óra elteltével úgy-ahogy helyreállították. A szerkezet ugyanis létfontosságú közlekedési összeköttetés. A többi között ezen szállítják az Ukrajnában harcoló orosz katonáknak szánt utánpótlást is.

A teljes újjáépítés a szakértők szerint akár két hónapig is elhúzódhat.

Az incidens után bűnügyi nyomozók is érkeztek a helyszínre, akik három halálesetet állapítottak meg.

Közleményük szerint két ember – „egy férfi és egy nő” – holttestét a vízből emelték ki. Róluk azt mondták: „egy olyan személygépkocsi utasai voltak, amely a felrobbant teherautó közelében volt”.

A harmadik áldozatról nem közöltek részeteket. Nem kizárt, hogy ő vezette a kamiont, amely Oroszország felől haladt északnyugati irányba, a Krím felé. Ebben az esetben elképzelhető, hogy földi maradványait nehezen fogják összegyűjteni.

Egyesek tudni vélik, hogy a képen látható kamion robbant fel.

„Egy robbanóanyaggal megtömött, brutális piros nyergesvontató jutott át a közlekedésrendészet ellenőrző pontján, és a hídon robbant fel” – írták róla.

A kamion tulajdonosát a nyomozók azonosították: a dél-oroszországi Krasznodar régió egyik meg nem nevezett lakosa – jelentette a Moscow Times, amely a rendőrökre hivatkozva arról is beszámolt, hogy az illető „lakhelyén nyomozati cselekmények indultak.”

Ennek során a teherautó „forgalmi dokumentációját” is vizsgálják.

Mások azonban megtaláltak egy 1996-ban született fiatalembert, aki Számir Juszupovként mutatkozott be. Elismerte, hogy a kérdéses kamion az övé, de szavai szerint neki semmi köze a hídon történtekhez. A teherautót nagybátyja, Máhir Juszupov, apjának unokatestvére használta szállítmányozásra.

A két felvétel hitelességét független források nem erősítették meg.

HIRDETÉS

Mások arra figyeltek fel, hogy közvetlenül a robbanás előtt hullámok fodrozták fel a vizet a pillérek mellett.

Egy csónak vagy egy drón keltette? – találgatják az emberek.

Az ukrán szál

Moszkva az első órákban hivatalosan elzárkózott attól, hogy Kijevet okolja a pusztításért. „Ukrán vandálokra” csupán az orosz fennhatóság alatt álló Krím egyik tisztviselője mutogatott.

A reakció a robbanásokra ugyanakkor Kijev „terrorista természetére” utal – közölte az orosz külügyminisztérium szóvivője.

„Egy leplezetlen terrorista háború folyik ellenünk” – így reagált viszont egy orosz kormánypárti képviselő, akit a RIA hírügynökség idézett.

HIRDETÉS

„Ha csendben maradunk, és nem adunk megfelelő választ, akkor az ilyen támadások megszaporodnak” – figyelmeztetett Oleg Morozov.

Kétségtelen, hogy ez egy terrorcselekmény, amelynek célja Oroszország kritikus polgári infrastruktúrájának elpusztítása

– jelentette ki Putyin másfél nappal a robbanást követően.

„Szerzői, elkövetői és haszonélvezői Ukrajna biztonsági szolgálatai” – mondta az orosz elnök, miután tanácskozott a vizsgálóbizottsággal. Annak vezetője, Alekszandr Basztrikin azzal egészítette ki, hogy orosz és néhány külföldi állampolgár segítette a támadás előkészületeit. A nyomozás szerint a kamion Bulgária, Grúzia, Örményország, Észak-Oszétia és a Krasznodari terület érintésével hajtott fel a hídra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak azonban tagadta Putyin vádját.

„Itt csak egy terrorista állam van” – reagált Mihajlo Podoljak, aki szerint „az egész világ tudja, hogy melyik az”.

HIRDETÉS

„Krím, a híd, a kezdet” – ezt viszont nem sokkal a robbanás után üzente, és a Twitteren egy képet osztott meg a híd hosszú, a Kercsi-szorosban elmerült szakaszáról.

„Mindent, ami törvénytelen, meg kell semmisíteni; mindent, amit elloptak, vissza kell adni Ukrajnának; minden megszállt területről ki kell űzni Oroszországot " – írta Mihajlo Podoljak.

Az ukrán posta szinte nyomban a robbanás után bejelentette: bélyeget ad ki, amelyen a „krími híd – pontosabban az, ami maradt belőle” lesz látható. Az üzenet nyomatékosítására a híd maradványait a süllyedő Titanic emlékezetes filmes jelenetével illusztrálták.

A Krím-félszigeten létesített orosz katonai létesítményeknél már több robbantás történt. Ha bebizonyosodik, hogy a legutóbbi mögött tényleg Ukrajna állt, megkondulhatnak a vészharangok, mivel a híd távol van a frontvonaltól.

A híd részben azután robbant fel, hogy Ukrajna a közelmúltban villámgyorsan visszahódította az oroszok által elfoglalt terület egy részét.

HIRDETÉS

Nyugalomra szólította fel a Krím 2,4 millió lakosát a félsziget Moszkva által beiktatott vezetője, miközben a hatóságok mérsékelni igyekezték a rombolás következményeit.

„Mindenkit felszólítok, hogy nyugodjon meg, és ne terjesszen hamis információkat” – tudatta Szergej Akszjonov a Telegramon. „A helyzet ellenőrzésünk alatt áll, a szakemberek a helyszínen dolgoznak.”

Leállították a vasúti összeköttetést Oroszországgal, a bajba jutott járművezetők megsegítésére pedig élelmiszerellátó és melegedő pontokat állítottak fel – mondta a senki által el nem ismert Krími Köztársaság elnöke.

A hatóságok igyekezték csillapítani az élelmiszer- és üzemanyaghiánytól való félelmeket is a Krímben, amely Moszkva 2014-es annektálása óta maradéktalanul az orosz szárazföldi ellátástól függ.

A lakosságot azonban nem sikerült teljesen megnyugtatni. A boltokban már a délelőtti órákban hosszú sorokban várakoztak az emberek, hogy feltölthessék otthoni készleteiket.

HIRDETÉS

Az orosz közlekedési minisztérium kompjáratot indított a szárazföld és a félsziget között. Az energiaügyi minisztérium pedig arról biztosította a lakosságot, hogy az üzemanyag ellátás biztosított.

Születésnapi ajándék

A robbanás a kercsi hídon egy nappal Vlagyimir Putyin elnök 70. születésnapja után következett be.

A ziccert néhányan nem hagyták ki.

„Jó reggelt, Ukrajna!” – köszönt be Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetője egy videóval, amelyen a pusztítás mellett Marilyn Monroe negédes hangon seppegi el, hogy „Boldog születésnapot, elnök úr”. Az eredeti felvétel 1962-ben készült, amikor a szőke sztár így köszöntötte fel John Kennedyt.

Történetesen egy nappal a kercsi incidens előtt Kirill pátriárka Putyinhoz intézett születésnapi köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy az orosz elnök uralmát egyenesen Isten rendelte el. Ugyanazon a napon tették közzé, hogy a Nobel-békedíjat megosztva kapja egy orosz és egy ukrán jogvédő szervezet, illetve egy belarusz aktivista.

HIRDETÉS

A robbanás mémek tömegét generálta.

Az Ukrán Vasutak felhívta a figyelmet, hogy a szerelvényeken tilos a dohányzás.

Másoknak a norvég expresszionista festő, Edward Munch Sikolya jutott az eszébe.

„Az ukrán közösségi média a mémek aranybányája” lett a robbanás után – jegyezte meg valaki, aki ezek közül Putyin visszaszámlálását osztotta meg.

„Vegyenek mély levegőt” – mondta az orosz elnök, majd következett az „Egy, kettő, három!”

HIRDETÉS

Az ukrán mémgyártás gyakran nem öncélú. Közzétételük mellett adományokat gyűjtenek, és egy olyan bátor nemzet arcmását forgalmazzák, amely sikeresen száll szembe egy nagyhatalom inváziójával.

Áprilisban egyébként Ukrajnában hasonló módon ünnepelték az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajójának megsemmisülését.

Fokozott biztonság

A vizsgálat elrendelésével egyidejűleg az orosz elnök arra is parancsot adott, hogy közvetlenül a KGB utódszervezete, az egykor általa is vezetett Szövetségi Biztonsági Szolgálat felügyelje a megszállt félsziget kulcsfontosságú összekötő kapcsát – közölte a TASZSZ.

A híd – amelynek hivatalos elnevezése nincs, krími vagy a Kercsi-szoroson átvezető hídként emlegetik – a félsziget 2014-es elcsatolásának egyik központi jelképe.

Európa leghosszabb, 19 kilométer hosszú közúti és vasúti átjárójának megépítése átszámítva három és egynegyed milliárd eurót, mai árfolyamon közel 1380 milliárd forintot emésztett fel.

HIRDETÉS

A megnyitás előtti terheléspróba részeként teherautók haladtak át. Az egyiket személyesen Vlagyimir Putyin kormányozta.

„Az egész ország ezért a hídért dolgozott. Hatalmas eredmény, és tovább gyarapítja a Krím és a legendás Szevasztopol lehetőségeit, egyben közelebb hoz minket egymáshoz. Lehetővé teszi a gazdaság gyorsabb fejlesztését a térségben, ami segíthet az életszínvonal emelkedésében” – mondta Vlagyimir Putyin a híd krími oldalán rendezett avatóünnepségen.

A híd megépítése Ukrajna függetlenségének, valamint területi egységének megsértése – így reagált a híd megépítésére az Európai Unió, az akkori ukrán elnök, Petro Porosenko szerint pedig a létesítmény azt bizonyítja, hogy Oroszország nincs tekintettel a nemzetközi jogra.

„Az évszázad építményeként” ünnepelte viszont az orosz média a kulcsfontosságú hidat. Az orosz hadsereg az általa „Putyin gyöngyszemének” nevezett hídon szállította csapatait, fegyvereit, lőszereit és üzemanyagot a dél-ukrajnai katonai műveletekhez – mondta Oleg Zsdanov ukrán katonai szakértő a Washington Postnak.

A friss műholdfelvételek füstről és tűzről tanúskodtak az összeomlott szelvények közelében.

HIRDETÉS
Maxar Technologies via AP
Október 8-án, a robbanás után készült műholdkép a krími hídrólMaxar Technologies via AP

Haladéktalanul megkezdik a sérült szakaszok javítását – jelentették be az illetékesek. Az orosz miniszterelnök-helyettes elrendelte a híd lerombolt részeinek azonnali leszerelését, és közölte: a búvárok hozzáfogtak a vízvonal alatti károk felméréséhez.

Kijev nem ismerte el, hogy szerepe lett volna a robbantásban, bár az ukrán tisztviselők alig leplezett elégedettséggel nyugtázták az esetet.

„A mai nap nem volt rossz” – mondta október 8-i esti televíziós beszédében az ukrán elnök, és hozzátette: jobbára napos volt az idő az egész ország területén.

Sajnos a Krímben felhős volt, bár meleg is

– utalt Volodimir Zelenszkij a füstre és a lángokra.

Függetlenül attól, hogy ki a felelős a támadásért, ez „nagy ukrán győzelem, ugyanakkor egy nagyon súlyos és kemény veszteség Oroszország számára” – nyilatkozta a BBC-nek egy ukrán képviselő.

HIRDETÉS

„A híd nem dőlt össze, csak megrongálódott, Putyin imázsa azonban megsemmisült, és ez a legfontosabb” – mondta Olekszij Goncsarenko.

Szabotázsakciók sora

A krími hídon történt robbanást egyelőre balesetként kezelik az orosz hatóságok – azaz nem minősítették sem terrortámadásnak, sem szabotázsakciónak.

Ez utóbbiak azonban elszaporodtak az utóbbi hetekben.

Sorozatos robbantások reszketették meg a Balti-tenger mélyét szeptember utolsó hetében. Több helyen is meglékelték az Északi Áramlat gázvezetéket, amelyen egyébként már nem szállítottak földgázt Oroszországból Nyugat-Európába.

Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy szándékosan okozott szivárgást a két fő gázvezetékben, és „terrorcselekménynek” minősítette az eseteket. Az ukrán elnök tanácsadója szerint a károkozás „agresszív cselekmény” volt az EU-val szemben. Mihajlo Podoljak hozzátette: Oroszország pánikot akar okozni a tél beállta előtt, és sürgette Brüsszelt, hogy növelje a katonai segítség mértékét Ukrajna számára.

HIRDETÉS

„Szabotázscselekménynek” nevezte viszont a szivárgásokat a lengyel miniszterelnök. Mateusz Morawiecki szerint „az ukrajnai helyzet eszkalációjára” utal.

A krími hídon történt robbanás napjának délutánján leállt a vasúti közlekedés Németország északi részén. Kezdetben műszaki hibára gyanakodtak, később azonban egyértelműen kiderült, hogy szabotázs történt: elvágták a vezetéket – jelentette a Deutsche Welle.

Egyáltalán nem biztos persze, hogy a Kercsi-szorosban bekövetkezett rombolás, az Északi Áramlat gázvezeték meglékelése és németországi vasúti szabotázs között bármilyen összefüggés lenne. Mindenesetre szokatlan a történtek időbeni egybeesése. Az is lehetséges, hogy a háború így lép új szakaszába.

Miután még nem tudni pontosan, mi történt, azt sem tudni, Moszkva miként fog reagálni az eseményre.

Vajon megtorlás várható azok után például, hogy Ukrajna szeptemberben légicsapások sorozatát indította krími célpontok, köztük az orosz Szakij katonai támaszpont ellen?

HIRDETÉS

Órákkal a híd felrobbanása után Oroszország új parancsnokot nevezett ki ukrajnai csapatai élére. A veterán Szergej Szurovikin tábornok arról híresült el, hogy Szíriában vezette az orosz erőket. Azzal vádolták, hogy ő felügyelte Aleppó városának megtizedelését.

Ugyancsak a robbanás éjszakáján az oroszok által már sajátjuknak tartott Zaporizzsja városát érte támadás.

Vajon ez bosszú volt? Tizenhét polgári áldozata volt az orosz tüzérség bevetésének.

Az orosz offenzíva kezdete óta eltelt több mint hét hónap alatt Putyin alig burkoltan fenyegetőzött atomfegyverek bevetésével.

A világ „a végítélet napja” előtt áll – figyelmeztetett a múlt héten az amerikai elnök, mivel Biden szerint Putyin bevetheti atomarzenálját.

HIRDETÉS

Az elnök megjegyzései nem tükrözik az új hírszerzési információkat – csillapította a kedélyeket már másnap a Fehér Ház.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az FSZB azt mondja, már tudja, ki szervezte meg a Kercsi-híd felrobbantását

Több európai fővárosban is tiltakoztak az orosz bombázások ellen

Putyin: Nem támadunk meg egyetlen NATO-tagállamot sem