Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Vajon Giorgia Meloni győzelmével Olaszország az „orbánizáció” útjára léphet?

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Az FdI kampánya Anconában, Giorgia Meloni választási fotója egy római buszon, Meloni és Orbán szelfiznek
Az FdI kampánya Anconában, Giorgia Meloni választási fotója egy római buszon, Meloni és Orbán szelfiznek   -   Szerzői jogok  Forrás: AP és MTI

Olaszország az eltelt két évtizedben szinte folyamatosan a csőd peremén táncolt. Nem véletlenül váltott ebben az időszakban 11 kormányt. Nő még sosem állt a kabinet élén, Giorgia Meloninak azonban most minden esélye adott, hogy jobboldali szövetségeseivel, Salvinivel és Berlusconival megnyerje a választásokat. Borítékolható, hogy ebben az esetben nem lesz gördülékeny az együttműködés a volt belügyminiszterrel. Giorgia Meloni egykor a szélsőjobbal kokettált, és a fasiszta diktátort, Mussolinit jó politikusnak tartotta. Mára megszelídült, bevándorló- és melegellenessége azonban nem enyhült. Nőként, anyaként és keresztényként mutatkozik be, ez azonban arra utal, hogy kirekesztő – mondják kritikusai. A megválasztott magyar miniszterelnököt demokratikus vezetőnek tartja, az Európai Parlament nemrégi, ezzel ellentétes álláspontja dacára. Egyesek szerint Olaszországot az „orbánizáció” veszélye fenyegeti, ha Meloni kerül hatalomra.

Amikor Giorgia Meloni 2016-ban Róma polgármesteri helyéért indult, olyan kihívással szembesült, amit sok nő megtapasztalt. Terhes volt, ezért azt tanácsolták neki, hogy vonja vissza jelölését.

Inkább gyermeke nevelésére koncentráljon – ezt javasolta neki többek között egykori példaképe, Silvio Berlusconi volt miniszterelnök, aki 2008-ban ifjúsági miniszterré tette meg az akkor mindössze 31 éves Melonit. Kinevezésével minden idők legfiatalabb olasz kormánytagja lett.

„Arra kértek, hogy lépjek vissza, mert egy anya nem tud ilyen felelősségteljes szerepet ellátni” – emlékezett vissza Meloni, az Olaszország Fivérei párt vezetője a Politicónak adott interjújában.

Dacosan ellenállt, mégis indult, és a szavazatok 21 százalékát söpörte be. Csaknem kétszer olyan jó eredménnyel végzett, mint az egykori politikai mentora által támogatott jelölt.

Hat év elteltével még magasabbra tör: a miniszterelnöki tisztséget célozta meg. Ha nyer – márpedig erre minden esélye adott – Giorgia Meloni lesz Olaszország első női kormányfője.

Éppen tíz éve alapította meg hasonlóan gondolkodó társaival mozgalmát, a Fratelli d’Italiát, rövidítve az FdI-t, amelynek elnevezésében a fivérek szerepelnek – az olasz himnusz indító sorára utalva –, két évvel később pedig már ő állt sorellaként, nővérként az Olaszország Fivérei párt élén.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest csaknem meghatszorozták támogatottságukat, amely a 2018-as 4,4 százalékról 25-re szökött fel. Három százalékkal marad le a Demokrata Párt, tizenkettővel pedig a Salvini vezette Liga, illetve az 5 Csillag Mozgalom.

Nem úgy néz ki, hogy Melonit ezúttal bármi is eltántoríthatná a választási győzelemtől, pedig szinte a semmiből bukkant elő esélyesként.

Pártja egészen a közelmúltig a perifériára szorult. Olaszország férfiak által dominált politikai osztálya évekig mellőzte. Giorgia Meloni férjezetlen anya, kifejezett római akcentussal. Kislányának, Ginevrának az édesapja a Giorgiánál négy évvel fiatalabb Andrea Giambruno, Silvio Berlusconi Mediaset csatornájának televíziós riportere.

Giorgia Meloni általában lazán és nyersen az ég felé mutat, miközben a társadalmi problémákra, köztük a rasszizmusra érzékeny „woke” ideológiát és a vállalhatatlant kiközösítő „cancel” kultúrát szidja.

Felemelkedése minden szempontból példátlan. Ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, heteken belül ő lesz Olaszország első női vezetője. A szélsőjobboldali politikusok számára is mércét állít fel Nyugat-Európában. Olyan hatalmi pozíciót szerzett, amely németországi és franciaországi kollégái számára elérhetetlen, ráadásul akkor, amikor a kontinensen a nacionalizmust gerjesztő erők – a migrációs visszahatás és az euroszkepticizmus – halványulni látszanak.

Álláspontja összemérhető a magyar miniszterelnök nézeteivel, és néhány pontban merőben különbözik.

Az Európában dúló háború közepette Meloni elkerülte a nacionalista politikusok buktatóit. Határozottan kiáll a NATO mellett, és enyhén szólva sem rokonszenvezik az orosz elnökkel. Megfogadta, hogy nem fogja gyengíteni sem Olaszország stabilitását, sem atlanti szövetségeit. Az ország vezetése – szavai szerint – nem fog autoriter irányba fordulni.

Ami biztosan változik, amennyiben ő kerül hatalomra, az Olaszország hangneme lesz. A meleglobbit és a globalista baloldalt folyamatosan ostorozza.

A szélsőjobboldali Svéd Demokratákhoz hasonlóan összefüggést vél felfedezni a bevándorlás és a bűnözés között. Egy, 2018-ban közzétett kutatás szerint Svédországban az előző öt évben a nemi erőszak és nemi erőszak kísérlete miatt elítélt férfiak 58 százaléka külföldön született. Néhány brutális nemi erőszakos eset muszlim vagy afrikai bevándorlókhoz köthető. Ugyanakkor tény, hogy bevándorlók és őshonosok között egyaránt vannak gonoszok és tisztességesek.

„Egy 15 éves, a nápolyi utcákon sétáló lányt pofonvágott egy afrikai férfi. Ha még létezik állam, csapjon le, és küldje vissza ezt az embert a hazájába” – írta évekkel ezelőtt Meloni, és zéró toleranciát követelt a migránsok által elkövetett bűncselekmények esetében.

Giorgia Meloni azt állítja, hogy „minden, amit képviselünk, támadás alatt áll”. A keresztény értékekre és a nemi normákra utalt. Ellenzi, hogy a melegek örökbefogadási lehetőséget kapjanak, bár ez nem keltett nagy visszhangot az olasz szavazók körében. Ő viszont azzal érvel, hogy számára fontosabbak az elvek népszerűségénél.

„Egy olyan politikai világban, ahol mindenki egyet mond és mást tesz, a mi pártunk értékrendje eléggé világos. Akár tetszik, akár nem, mi nem vezetünk senkit sem az orránál fogva” – nyilatkozta a Washington Postnak.

Őszinteségét méltányolják

Ha a 45 éves Meloni győzedelmeskedik, nehéz feladat vár rá: egy olyan országot kell irányítania, amely egy nemzedéken át gazdasági hanyatlással viaskodik, ezért igencsak kétkedő a hatalommal szemben.

A baloldal máris megkongatta a vészharangot. Azt állítják, hogy Meloni a sokszínűség ellen harcolva és Brüsszel ellen agitálva Olaszországot az illiberális tömbbe taszíthatja – Magyarország és Lengyelország mellé.

„A választás egyfajta brexit-szavazás lesz” – véli a volt olasz miniszterelnök. Enrico Letta, a Demokrata Párt vezetője szerint most fog eldőlni, hogy Olaszország Európa szívében marad vagy a peremre sodródik.

Ellenfelei azzal érvelnek, hogy nézetei a szélsőségekbe hajlanak. Korábbi kijelentéseit idézik fel, például egy 2017-es beszédét, amelyben Meloni azt állította: az Olaszországba irányuló tömeges, illegális bevándorlás „tervezett és szándékos”, amelyet általa meg nem nevezett erők szerveznek azzal a céllal, hogy az alacsony bérű munkaerő importjával elüldözzék az olaszokat. A nem bizonyított jelenséget „etnikai helyettesítésnek” nevezte, és gyakorlatilag visszhangozta a szélsőjobboldal „nagy csere” összeesküvés-elméletet.

„Szerintem Mussolini jó politikus volt. Mindent, amit tett, Olaszországért tette. Az elmúlt ötven évben nem volt hozzá mérhető politikus” – ezt nyilatkozta 19 évesen a fasiszta diktátorról. Meloni akkor, 1996-ban egy neofasiszta mozgalom ifjúsági tagozatát irányította.

Ugyanakkor napokkal a választások előtt függesztették fel a Fivérek egyik jelöltjét, aki Hitlert dicsőítette a közösségi médiában. Calogero Pisano, a pártnak a szicíliai Agrigentóban ténykedő egyik koordinátora egy korábbi, 2014-es Facebook-bejegyzésében „egy 70 évvel ezelőtti nagy államférfihoz” hasonlította Giorgia Meloni pártelnököt.

Hogy félreértés ne essék, egy „németre”, és nem Mussolinire gondolok – tette hozzá.

Ugyanez a tisztségviselő Putyint is a támogatásáról biztosította – jelentette az olasz ANSA hírügynökség.

Az FdI közölte, hogy Pisano már semmilyen szinten nem képviseli a pártot.

Elfogadhatatlan, hogy olyanok kerüljenek be a parlamentbe, akik Hitlert dicsérik – reagált Ruth Dureghello, a római zsidó közösség elnöke.

Giorgia Meloni egy hónappal a választások előtt azzal okozott botrányt, hogy megosztott egy videót egy 55 éves ukrán nőről, akit Piacenzában az utcán bántalmazott és megerőszakolt egy guineai menedékkérő. Súlyos támadását egy közelben élő lakó az erkélyéről megörökítette. Az erőszakos garázdát letartóztatták.

„Nem lehet csendben maradni” – reagált Meloni, aki közzétette a felvételt, és ígéretet tett, hogy ha nyer, helyreállítja a városok biztonságát. Az immár kitakart videó egy lap portáljára is felkerült, az áldozat sikolya azonban jól hallható volt.

„Becstelen egy nemi erőszakról készült felvétel közzététele. Még illetlenebb ezt választási célokra használni” – tweetelte Meloni riválisa, Enrico Letta. Egy másik centrista vezető, Carlo Calenda „erkölcstelennek” nevezte Meloni posztját.

Ő – aki korábban Észak-Afrika tengeri blokádját követelte, hogy megakadályozza a bevándorlókat szállító hajók útnak indulását – elutasította a vádakat. Meloni szerint vetélytársai a nemi erőszakot lejáratására használták fel, miközben figyelmen kívül hagyták az áldozatot, hogy ne legyen gondjuk arra, amit ő „bevándorlási vészhelyzetnek” nevez.

Szövetségesei ugyanakkor azzal veszik védelmükbe, hogy Meloninak – elődeivel szemben – komoly tervei vannak, és elsősorban Olaszország gazdasági problémáival szándékozik foglalkozni. Való igaz, Meloni fellépései színpadiasak, és leginkább a beruházások fellendítésével, illetve a jólét kiterjesztésével foglalkoznak. Pártja nemrégiben kiadott programja 25 javaslatot tartalmaz, köztük a nagysebességű vasútvonalak meghosszabbítását, és az egyetemi kutatások beindítását.

Hívei őszinteségét és koherens álláspontját tisztelik a leginkább.

Pártja, a Fratelli d’Italia máris koalíciós megállapodást kötött más jobboldali pártokkal, ami elsöprő esélyt ad a győzelemre a széttöredezett és tántorgó baloldallal szemben. A jobboldal azt állítja, hogy a miniszterelnöki posztot a legtöbb szavazatot kapott párt vezetőjének kell megkapnia. A szeptember 25-i parlamenti választások után mégis az elnök, Sergio Mattarella mondja ki a végső szót arról, hogy ki kapja a megbízatást.

Olaszország rendkívüli kihívások előtt áll – ismerte el Meloni, példaként pedig az emelkedő energia- és nyersanyagárakat, a járvánnyal kapcsolatos bizonytalanságot, és az ország éktelenül magas államadósságát sorolta fel, amely miatt folyamatosan a csőd peremén táncol.

Olaszországnak nem véletlenül volt 11 kormánya az elmúlt két évtizedben.

Nem mondhatom, hogy ilyen felelősséggel szembenézve nem remeg a kezem

– vallotta be Giorgia Meloni.

A Salvini-csapda

Giorgia Meloni saját felemelkedését részben a másik szélsőjobboldali politikus, Matteo Salvini halványuló csillagának köszönheti.

Salvini még néhány évvel ezelőtt is Olaszország politikai motorjának számított. Zajos nagygyűléseket tartott, megtiltotta a bevándorlókkal teli hajók kikötését, és Donald Trump volt amerikai elnököt szajkózva közölte, hogy „az olaszok mindenekelőtt”.

Belügyminiszteri páholyából uralta 2018-ban és 2019-ben a nemzeti diskurzust. Pártja, a Liga annyira népszerű volt, hogy úgy gondolta, joggal számíthat a kormányfői posztra. Terve azonban balul sült el. Miután szétrobbantotta a kormánykoalíciót, hogy új választásokat kényszerítsen ki, a többiek összefogtak, és kirekesztették. Ellenzékbe szorult. Új utakat keresett, hogy kitűnjön, változó álláspontjaival azonban önmagával keveredett ellentmondásba. Végül Salvini visszaosont pártjával a kormányba, és támogatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank korábbi elnökét, az európai establishment megtestesítőjét.

„Salvini kihúzta a lottó ötöst” – illusztrálta példáját a római Luiss Guido Carli Egyetem kormányzati iskolájának igazgatója. „Aztán elvesztette, és Meloni szerezte meg” – mondta Giovanni Orsina.

Meloni bölcsen taktikázott – ezt még azok is elismerik, akik nem értenek egyet a politikájával.

Miközben Salvini bukdácsolt, Meloni kapcsolatokat épített ki a hozzá hasonlóan gondolkodó európai pártokkal – köztük a spanyol Vox és a lengyel Jog és Igazságosság párttal –, majd az Egyesült Államokba utazott, hogy megszólítsa a republikánusokat.

Pártja örökös ellenzéki szerepét elvi kérdésként fogalmazta meg: Olaszország Fivérei csak akkor lépnének be egy kormányba, ha megválasztanák őket. A háttéralkuk hidegen hagyták. Eközben világossá tette: pártja akkor is konstruktív szereplő lesz, ha hisz egy ügyben.

A kormánykoalíció megosztottsága közepette támogatta Draghit az ukrán háború kirobbanása után.

„Amikor segítségre volt szükség, felajánlottuk” – emlékeztetett Meloni.

Európával kapcsolatos álláspontjai jóval mérsékeltebbek, mint a francia nacionalista nézetei. Marine Le Pen elképzelései patthelyzethez vezettek volna Brüsszellel, mivel a nemzeti jogot előnyben részesítette volna az uniós joggal szemben. Meloni nem ilyen rideg – állítja az európai reformokkal foglalkozó központ vezető kutatója.

Meloni gyógyultabb, és sokkal inkább európai, mint Le Pen – mondta Luigi Scazzieri.

A csapda Meloni számára, hogy a jobboldali koalíció szerves tagja, Salvini nélkül nem alakíthat kormányt, miközben például Putyin megítélésében merőben másként vélekednek. A kampány során Salvini – aki egyszer Putyin-pólót viselt a moszkvai Vörös téren – felvetette: a Nyugatnak felül kellene vizsgálnia az Oroszország elleni szankciókat, amelyek Európa számára fájdalmasak, a Kreml szándékait azonban nem befolyásolják.

Elemzők szerint már most kérdéses, hogy a Meloni vezette koalíció mennyire lesz tartós, tekintettel a Salvinivel való versengésre és rivalizálásra.

Ütésálló

Meloni – saját bevallása szerint – már fiatalon megtanulta, mennyire fontos, hogy ellenségei legyenek.

A római külvárosban töltött gyermekkora viszontagságos volt. Szardíniáról származó apja, egy adótanácsadó, elhagyta, és a Kanári-szigetekre hajózott, amikor Giorgia tizenegy éves volt. Édesanyja, egy szicíliai, jobboldali nő nevelte fel, aki romantikus regényeket írt. Giorgia tizenöt éves kora óta aktivista. Politikai személyiségét az utca formálta, miközben pultosként a római Porta Portese bolhapiacon dolgozott, hogy meg tudjon élni.

Kislányként – gyertyákkal játszadozva – véletlenül felgyújtotta a családi házat. Túlsúlyos volt, ezért terrorizálták. „Ducinak” nevezték, amikor megpróbált bejutni egy röplabdacsapatba. Diétázott és lefogyott.

„Évekkel később is hálás vagyok azoknak a tahó parasztoknak” – írta önéletrajzában.

Néha újra közzéteszi a neki küldött üzeneteket: „Süllyesszük el egy szép kővel a nyakában”, „Fasiszta kurva, kutyáknak kellene téged szétmarcangolniuk”, „Náci fasiszta ribanc, úgy végzed, mint Mussolini, a csatornapatkány”.

„Nő vagyok, és jobboldali politikát folytatok” – reagált. „Hozzászoktam a sértésekhez.”

Évekkel később Meloni még mindig utal az ellenfeleire, néha kárörömmel.

Néhányan Olaszországban attól tartanak, hogy Meloni tovább fogja polarizálni az országot, és lazít bizonyos társadalom korlátokon.

„Két nyelven beszél: a háziasszonyok és munkásnők szótárát idézve, illetve a férfiak nyelvén” – mondta Federico Mollicone, Meloni egykori mentora, aki most az FdI parlamenti képviselője.

Io sono Giorgia... Giorgia vagyok. Nő vagyok. Anya vagyok. Keresztény vagyok” – mutatkozott be egyik, a melegmozgalmat támadó tüzes beszédében. Mondatait remixelték, az akció azonban visszafelé sült el, amikor a klip vírusként kezdett terjedni.

„Nevetségessé akarták tenni, ehelyett felerősítették az üzenetét” – mondta Mollicone. „A gyerekek diszkókban táncoltak rá. Egymillió euróba került volna, ha ugyanazt az üzenetet mi próbáltuk volna terjeszteni.”

Meloni általában nőként, anyaként, olaszként és keresztényként mutatkozik be – idézte fel egy Rómában élő holokauszttúlélő és költő, aki Ferenc pápával is barátságot kötött.

„Hogy ebből mi következik?” – tette fel a kérdést Edith Bruck. „Az, hogy ő nem muszlim vagy zsidó. Az egész arra a nézetre vezethető vissza, hogy Európa keresztény, ahol a nem keresztények fenyegetést jelentenek.”

Meloni hívei másképp látják. Giovanbattista Fazzolari, az Olaszország Fivérei szenátora, aki tizenéves kora óta ismeri pártvezetőjét, azt mondta: Meloni az egész országot képviselné. Viszont „rendkívül kemény” összeütközésekre számít a berögzült hatalmakkal, amelyek megítélése szerint nem „a nemzet javát szolgálják”.

Idei kampánykörútján Meloni jobbára rajongóival találkozott, alkalmanként pedig a „fasiszták” ellen tiltakozókkal. Amikor fellépését megzavarták, akkor is igazolta, hogy készen áll a feladatára.

Szardínián egy szivárványos zászlós fiatalember a biztonságiakat kicselezve feljutott a pódiumra, és arról kezdett beszélni, hogy legalizálná az azonos neműek házasságát. Meloni félbeszakította.

„Te és én nem értünk egyet” – replikázott. „Jogom van arra, hogy másképp vélekedjek. Ez a demokrácia.”

Hozzátette, hogy Olaszországban már biztosított a polgári házassághoz való jog, „egyszóval azt tehetsz, amit akarsz”.

A szópárbaj békésen végződött. Meloni a közösségi médiában népszerűsítette a pillanatot.

Marco sei stato molto coraggioso e, come ho detto ieri, ho grande rispetto di chi ha il coraggio di difendere ciò in cui...

Posted by Giorgia Meloni on Saturday, September 3, 2022

Miután Marco Marras lement az emelvényről, kijelentette: „Tisztelem az emberek bátorságát, hogy kiállnak azért, amiben hisznek”.

Meloni: Orbán demokratikus vezető

Giorgia Meloni még 1998-ban megalapította az Atrejut, a jobboldali tizenévesek, a „fiatal hazafiak” számára évente megrendezett nyári fesztivált. Vezetése alatt még mindig virágzik, és olyan előadók is felléptek, mint Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadója, illetve a magyar miniszterelnök.

Ez utóbbiról – egy nappal azok után, hogy az Európai Parlament kimondta, Magyarországon már nem teljes értékű a demokrácia – úgy vélekedett: Orbán Viktor demokratikus vezető, hiszen megnyerte a választásokat Magyarországon.

Ezzel szemben az uniós törvényhozók által elfogadott jelentés leszögezi, hogy a magyar kormány aláássa az uniós értékeket, és „a választási autokrácia hibrid rendszerévé” vált.

„Orbán Viktor úgy nyerte meg a választásokat többször is nagy fölénnyel, hogy az alkotmányos ív minden más része felsorakozott ellene: ez egy demokratikus rendszer” – érvelt Meloni a magyar miniszterelnök védelmében.

Szerinte a keleti modellek azért mások, mert a kilencvenes évekig „a szovjet iga alatt hagytuk őket”.

„Most pedig segítenünk kell nekik” – idézte a Corriere della Sera.

„Ha egy Magyarország elleni dokumentumról szavazunk, akkor azt úgy kell megtenni, hogy részletezzük a vádakat. Ez azonban elmaradt” – mondta Meloni a Radio1 műsorában.

Az Olaszországban nyerésre álló jobboldal, az FdI és a Liga EP-képviselői egyébként az Európai Parlament állásfoglalása ellen szavazva védelmükbe vették a magyar kormányfőt.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A melegellenes Giorgia Meloni és Orbán Viktor tárgyalása Rómában, 2020-ban; a magyar küldöttség tagja volt Szájer József és Novák KatalinMTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Olaszországot az „orbánizáció” veszélye fenyegeti, ha Meloni kerül hatalomra – figyelmeztettek az EP szocialista képviselői.

„Egy radikális jobboldali kormány Olaszországban megnyitná a kaput a demokrácia „orbánizálódása” előtt egy EU-tagállamban” – figyelmeztetett például Udo Bullmann, a német kormánypárt, az SPD EP-képviselője.