NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Hat nap és száz halott után fegyverszünetet kötött két volt szovjet köztársaság

A tádzsik határ térségéből menekülő kirgizek a délnyugati Boz-Adir városában
A tádzsik határ térségéből menekülő kirgizek a délnyugati Boz-Adir városában Szerzői jogok AP Photo/Danil Usmanov
Írta: SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Közel egy hétig harcolt egymással ismét Tádzsikisztán és Kirgizisztán, a fegyverszünetet a két ország titkosszolgálatának vezetői írták alá.

HIRDETÉS

Két közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaság a Szovjetunió szétesése óta harcol egy határvidékért. A legutóbbi összecsapások hat napig tartottak, a két fél most aláírta a tűzszüneti egyezményt.

Hat napon át tartó heves harcokat követően a közép-ázsiai Kirgizisztán és Tádzsikisztán tűzszünetről állapodott meg. A jegyzőkönyvet hétfőn írták alá a két ország hírszerző szolgálatainak vezetői - jelentették orosz ügynökségek. Az egyezmény értelmében a csapatokat és a nehézfegyvereket vissza kell vonni a vitatott határterületről.

A kirgiz határ menti Batken régióban fokozatosan stabilizálódik a helyzet - mondta Kamicsbek Taszijev, a Nemzetbiztonsági Állami Bizottság vezetője. Tádzsikisztáni kollégája, Sajmumin Dzsatimov azt mondta: "Meggyőződésünk, hogy most valódi béke érkezik államhatárainkra". Találkozójukra a gulistoni határátkelőhelyen került sor.

A harcok szeptember 14-i kiújulása óta a kirgiz oldalon a hivatalos adatok szerint legalább 59 ember meghalt és 164 megsebesült. A jelentés szerint 136 ezer embert kellett biztonságba helyezni a Batken tartományban lévő válságövezetből. Tádzsikisztán 41 halottról számolt be.

A tűzszüneti megállapodás előtt Vlagyimir Putyin telefonon szólította fel Szadir Dzsaparov kirgiz és Emomali Rahmon tádzsik elnököt, hogy akadályozzák meg a további eszkalációt az országaik közötti határon. Az orosz elnök "megerősítette Oroszország készségét arra, hogy segítséget nyújtson a kirgiz-tádzsik határvidék stabilitásának biztosításához" - fogalmazott a Kreml sajtószolgálata.

A Kínával határos két ország egymást hibáztatta a helyzet újbóli eszkalációjáért. Többször is megállapodtak tűzszünetről, de ezeket rövid időn belül megszegték. A jelentések szerint nehéztüzérséget, harci helikoptereket és drónokat vetettek be a térségben, az összecsapások nyomán katonák és civilek egyaránt meghaltak. 

A konfliktus oka, hogy a két ország a Szovjetunió több mint harminc évvel ezelőtti összeomlása óta sem tudott megegyezni a mintegy 1000 kilométer hosszú közös határuk vonalvezetéséről.

A posztszovjet térség más régióiban is kiéleződtek a közelmúltban a régi konfliktusok. Néhány nappal ezelőtt például a Dél-Kaukázusban Azerbajdzsán ismét megtámadta szomszédját, Örményországot. Ez a konfliktus is most rendeződni látszik: a hegyi-karabahi harcok kiújulása óta először tárgyalt egymással hétfő este New Yorkban az azeri és az örmény külügyminiszter Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője társaságában, hogy megbeszéljék a "következő lépéseket".

Megfigyelők attól tartanak, hogy ezek a feszültségek fokozódni fognak, mivel Oroszország, amely erős katonai jelenléttel rendelkezik a régióban, jelenleg az Ukrajna elleni háborúval van elfoglalva.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Orosz-tádzsik hadgyakorlat az afgán határnál

Kirgiz-tádzsik tűzszünet

Több tucat áldozata van a csütörtöki kirgiz-tádzsik határvillongásnak