A Nemzetközi Migrációs Szervezet főigazgatója háborúról, migrációról, élelmezési válságról, klímaváltozáról és az afganisztáni helyzetről is beszélt Global Conversation című műsorunkban.
Háború, terrorizmus, szegénység, éghajlatváltozás. Egy migrációs hullám mögött számos ok állhat. Az Estorili Konferencián António Vitorinot, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatóját kérdezte az Euronews riportere, Nuno Prudêncio.
Euronews:Fiatalok vesznek körül minket ezen a konferencián. Háború folyik a közelünkben, Ukrajnában. Hogyan tudjuk felkészíteni a fiatalabb generációkat a folyamatosan zajló különböző migrációkra, és arra, hogyan reagáljanak ezekre?
António Vitorino: A migránsok túlnyomó többsége világszerte fiatal, és azt mondanám, hogy a célországok fiataljainak első feladata az, hogy kapcsolatba lépjenek ezekkel a fiatal migránsokkal. Ismerjék meg őket, értsék meg, hogy miért jöttek. Mik a reményeik és az elvárásaik? Ezért ma itt, az Estorili Konferencián azt üzenem, hogy lépjenek velük kapcsolatba, értsék meg, miért menekülnek az emberek a háború, a szegénység és az éghajlatváltozás elől. Aztán cselekedjenek, ami jelenthet önkéntes munkát, támogatást, de a migránsok méltóságteljes bánásmódjának szorgalmazását is.
Euronews:Hogyan birkózik meg az Önök szervezete a hosszú távú háború lehetőségével?
António Vitorino: Ez a menekültválság teljesen egyedülálló. Először is azért, mert nagyon rövid idő alatt óriási méreteket öltött. És attól tartok, hogy ez a válság sajnos tartós lesz. Tehát foglalkoznunk kell ezeknek az embereknek az azonnali szükségleteivel, mind az európai országokban lévő menekülteknek, mind azoknak, akik mindent elvesztettek, de ennek ellenére Ukrajnában maradtak. Segítséget a menedék, a víz, az áram, az élelmiszer és a készpénztámogatás jelent. Végül, de nem utolsósorban, fel kell készülni a télre, ami mindjárt itt van. Ugyanakkor, ha az emberek túl akarják élni, akkor rugalmasnak kell lenniük. És el kell kezdenünk reményt teremteni a jövőre nézve, különösen, amikor egy olyan ország újjáépítéséről van szó, amelyet a háború nagymértékben lerombolt.
Euronews:Lengyelország és Magyarország egy olyan országblokkot alkotott, amely nem volt hajlandó követni Brüsszel menedékkérőkkel kapcsolatos politikáját. Úgy tűnik, ez az orosz invázió után megváltozott. Ön szerint ez a konfliktus, az ukrán konfliktus okozhat szemléletváltozást Közép-Európában?
António Vitorino: Remélem, hogy a civil társadalom által tanúsított nagylelkűség a kormányokat is megfertőzi. Valójában, ahogy ma is hallottuk a konferencián, elsőként az emberek, az állampolgárok reagáltak, ők siettek a menekülő ukránok segítségére. A hivatalos szervek csak ezután jöttek. És őszintén remélem, hogy minden országban, minden emberben van még tartalék emberiességből.
Euronews:Ez a háború és az élelmiszerválság számos afrikai országban súlyosbíthatja a humanitárius helyzetet, ami a migráció fellendüléséhez vezethet. Mik a legfőbb aggodalmai ezzel kapcsolatban?
António Vitorino: Úgy gondolom, hogy szoros kapcsolat van az élelmezési bizonytalanság, az éghajlatváltozás és a kényszermobilitás között. És ezeket az összetevőket egyszerre kell kezelnünk. Az élelmezésbiztonság nem csak a gabona árának emelkedése és a háború miatt van. Ez egy része a történetnek, de van egy másik része is, amely a klímváltozás, a szélsőséges időjárási események, a hosszan tartó szárazság vagy néha az áradások, az intenzív árvizek szörnyű hatása a mezőgazdasági termelésre. Az integrált megközelítés pedig a nemzetközi és szoros együttműködést követel meg, ahogyan azt a Nemzetközi Migrációs Szervezetben az Élelmezési Világprogrammal és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezettel is tesszük a kihívás kezelése érdekében. Ez egy hosszú távú kihívás, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és annak enyhítését beépítsük a társadalom mindennapi életébe.
Euronews:A jövőben emberek milliói kényszerülhetnek arra, hogy elhagyják otthonukat, éppen a klímváltozás miatt. Hogyan tudjuk felkészíteni a lakosságot egy ilyen típusú elvándorlásra?
António Vitorino: Ha megnézzük a csendes-óceáni szigeteket vagy a Karib-térséget, láthatjuk, hogy ott a tengervíz szintjének emelkedése nehezíti a megélhetést. Ha pedig egy olyan országot nézünk, mint Szudán, ahol Nemzetközi Migrációs Szervezet erőteljesen jelen van, ott az aszály miatt kitelepített emberek ezreinek, tízezreinek kell segítenünk. De ugyanebben az országban, egy másik régióban szintén több tízezer kitelepített emberrel foglalkozunk, csakhogy épp az áradások miatt. Tehát a helyi realitásokhoz igazodó, személyre szabott megközelítésre van szükség. A migráció lehet az egyik megoldás az éghajlatváltozás hatásaira, de elsődlegesen azt kell figyelembe vennünk, hogy az emberek ott akarnak maradni, ahol élnek, és meg kell teremtenünk a közösség ellenálló képességének feltételeit, hogy ott maradhassanak és alkalmazkodhassanak az éghajlatváltozás hatásaihoz.
Euronews:A tálib rezsim nemrég ünnepelte egyéves fennállását Afganisztánban. Az ENSZ szerint az ország a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságát éli. Hogyan hatott ez az önök munkájára?
António Vitorino: Nagyon nagymértékben, képzelheti. De legyünk őszinték. Az afganisztáni helyzet humanitárius szempontból már azelőtt is nagyon súlyos volt, hogy a tálibok 2021. augusztus 15-én átvették a hatalmat. Persze tény, hogy ez tetézte az amúgy meglévő problémákat. Ott van az aszály, ott van az instabilitás és a bizonytalanság, de ott van az ország nagyon nehéz egészségügyi helyzete is. Ezek miatt a nemzetközi közösség, az ENSZ-ügynökségek, köztük a Nemzetközi Migrációs Szervezet, humanitárius segítséget nyújtanak a térségben. A segítségnyújtásnak azonban vannak határai. Számos dolgot hosszú távon csak egy fejlesztési stratégiával együtt lehet kezelni. Ennek a finanszírozása azonban korlátozott, épp a politikai helyzet miatt bevezetett szankcióknak köszönhetően, ezért most mindenekelőtt a humanitárius segítségnyújtásra összpontosítunk.