Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Varsó vétóval fenyeget, ha nem kapja meg az uniós pénzeket

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke   -   Szerzői jogok  MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Jaroslaw Kaczynski és a kormányzó PiS más vezetői azzal fenyegetnek, hogy Lengyelország blokkolhatja az Európai Unión belüli döntéshozatalt, ha nem jutnak hozzá a Covid utáni helyreállítási forrásokhoz. Brüsszelt ez a jelek szerint hidegen hagyja, és nem engednek azon követelésükből, hogy Varsó tartsa tiszteletben a jogállamiságot.

Ismét éleződött a hangnem a lengyel és az uniós vezetők között, miután Varsóban úgy tűnik, nem akarnak már több engedményt tenni annak érdekében, hogy hozzájussanak a helyreállítási forrásokhoz - írja az Euractiv.

A lengyelek helyreállítási tervét feltételekkel fogadta el a Bizottság, mondván, csak akkor fognak utalni, ha az elvárások teljesülnek. Ez az igazságügyi reform egyes rendelkezéseinek visszavonását és az uniós joggal ellentétes döntések esetében a helyreállítást jelenti.

Blokkolt pénzek és döntések

Lengyelország 24 milliárd euró támogatásra és 11,5 milliárd euró kedvezményes kölcsönre lenne jogosult az alapból, amelynek célja, hogy a tagállamok gazdaságának helyreállítása során segítse azok környezetbarátabbá és digitalizáltabbá válását.

A pénzt azonban befagyasztották, mert a lengyel kormánypárt, a PiS nem akarja visszavonni az igazságszolgáltatásban az elmúlt hét évben bevezetett változtatásokat, annak ellenére, hogy az EU legfelsőbb bírósága ezeket az uniós szerződésekkel összeegyeztethetetlennek nyilvánította - emlékeztet az Euractiv.

A jövő évi választások közeledtével a nacionalista és euroszkeptikus PiS vezetője, Jaroslaw Kaczynski és a párt más vezetői fokozták EU-ellenes retorikájukat, ragaszkodva ahhoz, hogy Lengyelország nem tesz engedményeket. Azzal fenyegetnek, hogy blokkolhatják az EU döntéseit azokon a területeken, ahol a 27-ek egységére van szükség: a kül- és biztonságpolitikában, az adózásban vagy a pénzügyekben, akár pl. a globálisan minimális adó kérdésében.

Brüsszelt azonban nem hatja meg ez a retorika."A Bizottság nem nagyon aggódik az ilyen fenyegetések miatt" - mondta egy magas rangú uniós tisztviselő, hozzátéve, hogy szerinte a PiS csak az "ellenség fogalmát teszteli a választásokra".

"Tisztán politikai ok"

"Nem valószínű, hogy a Bizottság engedni fog a követelményeiből, amelyek egyébként is meglehetősen minimalista jellegűek, és amelyekről már megállapodtak a lengyel kormánnyal" - tette hozzá. Egy másik magas rangú uniós tisztviselő szerint bár lehet némi kompromisszumra lehetőség, az uniós értékeket meg kell őrizni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júliusban azt mondta, hogy az EU addig nem biztosít hozzáférést Lengyelország számára a gazdaságélénkítési alaphoz, amíg Varsó további engedményeket nem tesz a bírósági fegyelmi kamarával kapcsolatos elhúzódó jogállamisági vitában.

A PiS szóvivője szerint azonban az Európai Bizottságnak nincs hatásköre az igazságszolgáltatás működésének kérdésében egy uniós államban, és "az igazságszolgáltatás megszervezése A-tól Z-ig a tagállamok hatáskörébe tartozik". Radoslaw Fogiel a Wnet rádiónak azt mondta, "tisztán politikai oka van annak, hogy Lengyelország nem kapott pénzt az EU gazdaságélénkítési alapjából".

Július közepén lépett hatályba az a lengyel elnök által előterjesztett, június elején a varsói parlamentben elfogadott törvény, melynek értelmében megszűnt az európai uniós szervek által kifogásolt bírósági fegyelmi kamara. Egyes uniós biztosok azonban az utóbbi időben kétségeiket fejezték ki afelől, hogy az új lengyel előírások teljesítik-e az unió jogállamisági feltételeit.