A rendszer megértéséhez a föld alá kell mennünk, ahol egy 80 kilométer hosszú csőrendszer működik.
HIRDETÉS
Miközben Franciaországot extrém hőhullám sújtja, a Mona Lisa körül állandó a hőmérséklet, pedig a műalkotások tízezreit őrző Louvre nem használ egyedi légkondicionáló gépeket. A párizsi múzeum a 800 épület egyike, amelyek közös hűtési rendszeren osztoznak.
A rendszer megértéséhez a föld alá kell mennünk, ahol a folyó vízét vezetékekbe szivattyúzzák, és megújuló energia segítségével 4 fokosra hűtik. Túl azon, hogy ez hideg, ezen a hőmérsékleten a legsűrűbb a víz, így a legjobb hatékonysággal áramoltatható a hűtendő épületek csöveibe.
Maggie Schelfhaut, a rendszert működtető cég kommunikációs vezetője magyarázza, hogy ha minden épület külön légkondicionálókat használna, azoknak a kültéri egységei rengeteg hőt termelnének, fokozva a város hősziget jellegét. A zsúfolt belvárosokban minden egyes fok számít, amivel enyhíthetőbb a hőség, ezért fontos, hogy kültéri hőleadók nélküli, közös rendszert használ számos fogyasztó.
A párizsi hűtővezetékrendszerben 80 kilométernyi cső fut, 800 fogyasztónál hűsíti a belső tereket. A több épületszárnyból álló Louvre ezek közül csak egy, ahogy a francia nemzetgyűlés hatalmas épülete is. A francia fővárosban használt megoldás modellértékű lehet az összes nagyváros számára, hogy miként lehet kiváltani a jelentős hőt termelő és energiapazarló, egyedi légkondicionáló berendezéseket.