Az idei évnek még épp csak a fele telt el, de szinte már minden országban megdőltek a korábban mért hőmérséklet-rekordok. A klímakutatók szerint az eddig nem tapasztalt mennyiségű hőhullám a következő években is folytatódni fog, ez pedig a gazdaságot is érinteni fogja.
HIRDETÉSAz Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint 1980 és 2000 között Európában a különböző hőhullámok több mint 71 millird dollárnyi kárt okoztak a 32 érintett országnak - és ez még bőven az előtt volt, hogy az igazán halálos és hosszantartó hőhullámok beköszöntöttek volna. A klímakutatók szerint jobb, ha hozzászokunk a hőséghez, mert ez lesz az új mindennapi valóság - aminek pénzben mérhető hatása lesz a gazdaságokra is.
"A földi pokolban élünk" - mondta egy pakisztáni férfi idén májusban, mikor az országban addig még soha nem tapasztalt, 47 fokos rekordhőmérsékletet rögzítettek. Ugyanebben a hónapban Ausztráliában is rekordot döntött a hőmérséklet: a nyugati parton 50,7 Celsius-fokot mértek. Az indiai Delhiben is megdőlt a melegrekord: az eddigi legmagasabbat, 49 fokot mértek a városban.
A rekordokra Európában sem kellett sokat várni: júniusban és júliusban sorra dőltek az eddig rögzített legmagasabb hőmérsékletek - csakúgy, mint Észak-Afrikában, vagy az Egyesült Államok nagy részében.
A hőség elsősorban az emberi egészségre van hatással, ezáltal pedig a gazdaságra is
Bár a hőhullámok leginkább az idősek számára veszélyesek, senki sem vonhatja ki magát a hatásuk alól. Az alkalmazottak nagy melegben kevésbé produktívak, még akkor is, ha nem szabadtéren, hanem irodában vagy gyárépületben dolgoznak. A problémát pedig a légkondícionálás sem oldja meg - azoknak, akik kint dolgoznak, ez a megoldás eleve szóba sem jöhet. Másoknak anyagilag nem fenntartható az egész napos klíma - és ahol a légkondícionálás valódi opció volt a hőség enyhítésére, még ott is jelentős következményekkel jár a használata.
Egy 2015-ös tanulmány szerint 2100-ra a légkondícionálók lakossági használatának növekedése miatt 83 százalékkal lesz több a lakossági energiafogyasztás, mint korábban. "És ha az ehhez szükséges energia fosszilis energia lesz, az csak méginkább rátesz a hőhullámok intenzitására, ami még tovább generálja majd a keresletet a légkondícionálók iránt" - írja a tanulmány.
A gyerekek is nehezebben tanulnak a nagy melegben. Ennek redményeképp későbbi életük során bevételük csökken, ez pedig a jövőbeli gazdasági növekedést is negatívan érinti - írja a The Conversation.
Az idősek számára pedig egyenesen halálosak lehet a folyamatos kánikula. A WHO adatai szerint 1998 és 2017 között több mint 166 ezren haltak meg a hőhullámok miatt. 2020 nyarán csak az Egyesült Királyságban 2500-an, míg Spanyolországban csak az elmúlt hetekben 1700-an, Portugáliában pedig 600-nál is többen vesztették életüket a nagy hőségben.
Mindamellett, hogy életveszélyes állapotban kerülhetnek tőle az emberek, a hőhullámok a szárazságok és erdőtüzek gyakoriságát is növelik, mely az állatvilágot és az embereket ugyanúgy érinti. És van még egy terület, melyről keveset beszélünk, pedig ugyanúgy megszenvedi a hőhullámokat: ez pedig a gazdaság.
Ha nő a meleg, csökken a gazdasági növekedés
Ha közelebbről vizsgáljuk a nagy meleg gazdaságokra gyakorolt hatását, ijesztő statisztikákra bukkanunk. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint 1980 és 2000 között a különböző hőhullámok több mint 71 millird dollárnyi kárt okozta a 32 érintett országnak - és ez még bőven az előtt volt, hogy az igazán halálos hőhullámok beköszöntöttek volna.
Egy frisebb példával élve: az elmúlt hetek hőhulláma Olaszországban a folyók kiszáradásához vezetett. Miután nem volt víz, a gazdák öntözni sem tudtak, így az olasz gazdák érdekképviseleti szerve, a Coldiretti számításai szerint 2022 nyarán 3,1 milliárd dolláros kár keletkezett a mezőgazdaságban, az évszakban megszokotthoz képest pedig 30-40 százalékkal lett kevesebb a termés.
Egy 2018-as amerikai tanulmány azt vezette le statisztikai adatok alapján, hogy az amerikai szövetségi államok gazdasági növekedése az átlagosnál melegebb nyarakon mindig lassabb volt, mint egyébként."Az adatok azt mutatják, hogy már egy Fahrenheit-foknyi eltérés hatására is az éves növekedés 0,25-ről 0,15-re esett vissza minden olyan évben, amikor az adott állam nyári hőmérséklete az átlagosnál magasabb volt" - olvasható.
"Az egyre gyakoribb hőség miatt nő a kórházi látogatások száma. A mezőgazdaságban csökken a termésátlag. Az építőipari és mezőgazdasági termelékenység jól látható, drasztikus visszaesését figyelhetjük meg, és az infrastruktúrára is romboló hatással van" - írja a Phys.org.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO előrejelzése szerint 2030-ra a hőhullámok miatt globálisan legalább két százalékkal csökkenhet a ledolgozott munkaórák száma. Ez 80 millió teljes munkaidős állásnak felel meg és 2400 milliárd dollárnyi pénzbe kerül.
Jó, de akkor mit lehet tenni?
Az IPCC, az ENSZ Klímaügyi szervezete szerint a klímaváltozás negatív hatásai sokkal gyorsabban megmutatkoznak, mint ahogy azt a tudósok akár csak tíz évvel ezelőtt is számolták. Az előrejelzések riasztóak, a szervezet szerint az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest 1,5 fokkal való eltérés állandósuló, és potenciálisan katasztrofális változásokat hoz a világra.
A klímakutatók szerint az eddig nem tapasztalt mennyiségű hőhullám a következő években is folytatódni fog, tovább növelve azok gyakoriságát és intenzitását - és a mostani extrém lesz az "új normális".
Szakértők mégis azt mondják, hogy lehetséges felkészülni a hőhullámokra, fizikálisan és gazdaságilag is. Amar Rahman a Zurich Insurance Group biztosítócégtől úgy gondolja, hogy a kulcs az "adaptáció". Az általa kezelt cégeknek adott ajánlások között szerepel "az épületeket, az infratruktúrát és a munkaidőt is hozzá kell igazítani a magasabb hőmérsékletekhez." A tiszta energiára való gyors áttérés épp ezért létfontosságú.
Ennek érdekében fel kell gyorsítani ezt a folyamatot. Az úgynevezett "városi zöldítésnek" is nagyon sok előnye van - minél több fát és növényt ültetünk a városokba, azok annál inkább segítenek lehűteni azt.