Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kurd „terroristák” – újságíró, boltos, tanítónő – kiadatásától teszi függővé Ankara a NATO-bővítést

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Jogaikért tüntető kurd gyermekek, török rohamrendőrség, a helsinki török nagykövetség felgyújtott bejárati ajtaja, Bülent Keneş
Jogaikért tüntető kurd gyermekek, török rohamrendőrség, a helsinki török nagykövetség felgyújtott bejárati ajtaja, Bülent Keneş   -   Szerzői jogok  AP Photo

Állítólagos bűneik már rég elévültek, jóváhagyott állampolgárságuk oltalmában élnek, Ankara mégis a kiadatásukat követeli Svédországtól és Finnországtól, holott tisztában van azzal, hogy a kérelmet nem a politikusok teljesítik, hanem független bíróság dönt róla. Ellenkező esetben – fenyegetőznek – a török törvényhozás nem fogja ratifikálni a két skandináv ország NATO-csatlakozását. Vagy csak Erdoğan öntömjénező kísérlete a választások előtt? Esetleg így próbál meg amerikai fegyverekhez jutni?

A lengyel törvényhozás, a Sejm július 8-án a Kanadai Képviselőház és a német Bundestag után harmadikként támogatta az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének kilencedik bővítését – leegyszerűsítve: Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz.

A két skandináv állam köztudottan évtizedekig vonakodott belépni a védelmi tömörülésbe, miután azonban Oroszország hadüzenet nélkül rohanta le Ukrajnát február végén, Helsinkiben és Stockholmban megkongatták a vészharangot. A sokáig kétkedő finnek és svédek véleménye szinte napok alatt változott meg, és májusban már maguk kérték a felvételüket.

A csatlakozást mind a harminc NATO-tagállamnak egységesen kell támogatnia. Kezdetben a horvát elnök, Zoran Milanović fenyegetőzött vétóval, de a zágrábi külügy a kedélyeket hűtve felhívta a figyelmét, hogy a bővítést nem az államfő, hanem a NATO-nagykövetek hagyják jóvá kormányuk engedélyével.

Más a helyzet Törökországban, ahol lényeges kérdésekről az elnök dönt. Nem volt könnyű dűlőre jutni vele: Recep Tayyip Erdoğan már a NATO Tanácsban meghiúsította a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Megfigyelők akkoriban úgy vélték: Erdoğan csak elkéri a jóváhagyása árát. Törökország azért fenyeget állandó vétóval Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával szemben, hogy nyomást gyakoroljon a nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítéséért.

Ankara egyik fő célja, hogy a YPG néven elhíresült szíriai kurd milíciát, a Kurd Népvédelmi Egységeket a NATO-partnerek „terrorista szervezetként” sorolják be, és keményebben lépjenek fel a Törökországban betiltott kurd Munkáspárt, az általuk szintén terrorszervezetnek tartott PKK és tagjaik ellen Svédországban és más országokban.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár navigálási képessége a politikai aknamezőkön június végén a szervezet éves madridi csúcstalálkozóján is megmutatkozott, ahol egy négyórás találkozó során sikerült meggyőznie a török elnököt, hogy adja be derekát, és ne vétózza meg a sokáig semleges Svédország és Finnország csatlakozását – amit épp Putyin váltott ki az ukrajnai háborúval. A tárgyalásokat ismerő személyek szerint a megállapodás nemigen tűnt valószínűnek.

„Ő és a csapata” rengeteg munkát fektetett abba, hogy eloszlassa a madridi csúcsot beárnyékoló felhőket – mondta Stoltenbergről Kaja Kallas észt miniszterelnök.

A következő lépésben a tagországok parlamentjeinek kell jóváhagynia Finnország és Svédország belépését, amelyek csak ezt követően válhatnak a védelmi szervezet teljes jogú tagjává. Ezek után rájuk is kiterjed az 5. cikkely, miszerint az „egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek”, amely ellen egyként lépnek fel – ha szükséges, „fegyveres erő alkalmazásával”.

A lengyel parlament július 8-i üléséről – példátlan módon – egyetlen képviselő sem hiányzott. Senki sem szavazott a javaslat ellen, és senki sem tartózkodott a döntéstől.

A Sejm – soha nem tapasztalt eljárásban – 442 igen szavazattal egyhangúlag támogatta a két skandináv ország felvételét a NATO-ba.

Törökország újra fenyegetőzik

Ankara azonban már szinte a madridi csúcs másnapján visszakozott.

Törökország addig nem ratifikálja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagságát a kérelmezők számára, amíg nem tartják be a terrorizmus elleni küzdelemre és a gyanúsítottak kiadatására tett ígéreteiket a madridi szövetségi csúcstalálkozón megkötött egyetértési megállapodás értelmében – ezt jelentette be Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter. Ez azt is jelenheti, hogy Ankara addig nem adja áldását a bővítésre, amíg a két jelentkező nem mutat fel konkrét intézkedéseket a török követelések teljesítésére.

Az újrafogalmazott török igény elnyújthatja a végleges tagsági döntést, a NATO bővítését.

Nem sokkal korábban a török igazságügyi miniszter „nevesítette” követeléseit. Törökország meg fogja újítani az általa „terroristáknak” tartott személyek kiadatására irányuló kérelmeket Svédországban és Finnországban – mondta Bekir Bozdağ.

Törökország a kurd fegyveresek és más, általa terroristának tekintett személyek támogatását, a fegyverembargót és a nem teljesített kiadatási kérelmeket kifogásolta.

A három érintett ország megállapodásba foglalta, hogy Ankara feloldja vétóját, a két tagjelölt pedig vállalta, hogy nem támogatja a kurd fegyveres PKK és az YPG csoportot. Arra is ígéretet tettek, hogy nem segítik az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónok hálózatát, amely Ankara szerint a 2016-os puccskísérletet szervezte. Gülen mozgalmát, a FETÖ-t Törökországban terrorszervezetként bélyegezték meg.

„Hat PKK-tag és hat FETÖ-tag dossziéja Finnországban, míg tíz FETÖ-tag és tizenegy PKK iratai Svédországban pihennek. A megállapodás után újra kérjük a kiadatásukat, és erre emlékeztetni fogjuk a svéd és finn hatóságokat” – idézte Bozdağot az állami Anadolu hírügynökség.

Az aláírt memorandummal összhangban Finnország és Svédország vállalta, hogy „a kiadatásról szóló európai egyezménynek megfelelően [...] gyorsan és alaposan foglalkozik [Törökország] terrorgyanús személyek folyamatban lévő kitoloncolási vagy kiadatási kérelmeivel [...]".

„Tudomásom szerint egyelőre semmilyen követelést nem nyújtottak be nekünk” – reagált Sauli Niinistö finn elnök Madridban.

A török hírügynökség ugyanakkor arról számolt be, hogy Magdalena Andersson svéd miniszterelnök kijelentette: országa szorosan együtt fog működni Törökországgal a nemzetközi joggal összhangban lévő, feltételezett bűnözők kiadatásában.

Az Európai Unió, az Egyesült Államok és más országok elutasították Gülen mozgalmát terroristának minősítsék. Az 1999 óta az Egyesült Államokban élő Gülen cáfolta, hogy bármilyen köze lenne a 2016-os puccshoz.

Kik az állítólagos terroristák?

A két skandináv ország vezetői váltig állítják, hogy komolyan veszik a kérdést, de a kiadatásról végső soron a bíróságok döntenek, nem pedig a politikusok.

Erdoğan mégis arról számolt be, hogy Svédország 73 „terrorista” kiadatását ígérte meg, akik közül hármat vagy négyet már el is küldött Törökországba. A Hürriyet című kormánypárti török napilap egy 45 személy nevét tartalmazó listát tett közzé, akik közül harminchármat Svédországból, tizenkettőt pedig Finnországból várnak.

Az államfő, az igazságügyi miniszter és a napilap a számokból ítélve eltérő adatbázisból meríti követeléseit.

Mindenesetre a névsorból hármat a BBC is azonosított. Meglepőek történeteik.

Bülent Keneş, a véleményét kinyilvánító újságíró

Évekig volt a Today's Zaman, Törökország egyik legnagyobb angol nyelvű napilapjának főszerkesztője, amit 2016-ban betiltottak. Keneş száműzetésben él Stockholmban.

A török hatóságok azzal vádolják, hogy tagja a Gülen-, vagyis az általuk Fethullah Terrorista Szervezetnek (FETÖ) nevezett mozgalomnak. A szervezet oktatási hálózatot működtet, de az Európai Unióban, az Egyesült Királyságban, illetve az Egyesült Államokban nem számít terrorcsoportnak.

Az Erdoğan elnökkel szembeni szókimondó kritikája miatt vált célponttá – állítja Keneş, akit azzal vádolták, hogy a kormány megdöntésére irányuló összeesküvést szőtt.

„Az összes vád kitaláció. Független újságíró vagyok, aki semmilyen szervezettel nem áll kapcsolatban" – reagált az ügyre.

Erdoğan néhai édesanyja szégyellné magát fia miatt – ezt írta Keneş egy tweetben még 2015-ben. Meggondolatlan véleményéért, „az elnök megsértéséért” felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Az elnök becsmérlése ma is gyakori vád Törökországban. A Bianet független török sajtóügynökség szerint 2022 első negyedévében 17 újságírót és karikaturistát állítottak bíróság elé ezzel a koholt indokkal.

AP Photo/Isa Simsek, Zaman
Bülent Keneş percekkel letartóztatása előtt, Isztambulban, 2015-benAP Photo/Isa Simsek, Zaman

Bülent Keneş úgy véli, hogy az Erdoğan és Svédország közötti a NATO-tárgyalásokon ő lett az alku tárgya.

Nem tart különösebben a kiadatástól, mivel azzal „Svédország saját értékeit adná fel” a demokrácia és a másként gondolkodók védelme terén.

„Ez nem az Erdoğan-rezsim próbája... ez a svéd hatóságok próbája” – hangoztatta Bülent Keneş.

Fatih, a jó útra tért ajtógyújtogató

A török listán szereplő „terroristák” közül a többiek bűnei sokkal enyhébbek. A Finnországban élő kurd, Fatih tagja volt annak az öt fiatalemberből álló csoportnak, amely 2008-ban felgyújtotta a török nagykövetség ajtaját.

A ma 37 éves üzlettulajdonos és vállalkozó rég megbánta tettét: „Abban az időben zűrzavaros volt az életem, sokféle problémám volt”.

AP Photo/LEHTIKUVA/Kimmo Mantyla
A helsinki török nagykövetség felgyújtott bejárati ajtaja, 2008-banAP Photo/LEHTIKUVA/Kimmo Mantyla

Meglepte, hogy a saját nevét a listán találta, mivel már régen elévült 14 hónapos felfüggesztett büntetése, ráadásul kártérítést fizetett a nagykövetségnek. A finn hatóságok néhány éve engedélyezték az állampolgársági kérelmét, miután a követségi incidenst lezártnak tekintették – mondta.

Törökország ezzel szemben azzal vádolja, hogy a nagyobb kurd önrendelkezést követelő, a török állammal fegyveres harcot vívó, militáns PKK tagja.

Fatih viszont azt állítja, hogy nem kötődik a PKK-hoz, sem ideológiájához. Meggyőződése, hogy pusztán kurd származása miatt került célkeresztbe.

A kurdok Törökország 78 milliós lakosságának nagyjából 18 százalékát teszik ki – hivatalos adatok híján 14 millióan lehetnek. Törökországban nemzedékek óta üldözik őket. Az ankarai kormány folyamatosan megkísérli ellehetetleníteni a kurdbarát, Népek Demokratikus Pártját, a HDP-t, amely a törvényhozás harmadik legnagyobb tömörülése.

Fatih nem hiszi, hogy finn állampolgárként kiadnák, a helyi török közösség zaklatásától azonban tart, attól pedig egyenesen retteg, hogy Törökország kérésére külföldön veszik őrizetbe.

Nagyon szomorú, hogy Finnországnak „harcolnia kell érte” – nyilatkozta.

Aysen Furhoff, az elmenekült tanítónő

Hogy Fatih aggodalma nem megalapozatlan, azt Aysen Furhoff esete is bizonyítja, aki 2015 nyarán meggondolatlanul Grúziába utazott. Török körözés alapján nyomban őrizetbe vették.

Meghurcoltatása azonban jóval korábban kezdődött.

Hazájában, Törökországban bebörtönözték, mert a kurd párt tagja volt. Csupán 17 éves volt, amikor a rácsok mögé került, miután „az alkotmányos rend felforgatásának” és „a török terület egy részének elszakítására tett kísérletével” vádolták. Egy új tárgyalásra várva szabadon engedték. Nyomban Svédországba menekült, ahol két évtizede, 2002-ben menedékjogot kapott. A svéd bevándorlási hivatal úgy ítélte meg, hogy védelemre szorul, miután Törökországban kínzásnak vetették alá – emlékeztetett múltjára a svéd közszolgálati médium.

Tizenhárom évvel később a török határhoz közeli grúziai Batumiba repült – saját bevallása szerint azért, hogy meglátogassa barátját. Nem sokkal azután, hogy gépe landolt, letartóztatták. Törökország ugyanis az Interpol révén nemzetközi körözést adott ki ellene.

Három hónapot töltött őrizetben, majd óvadék ellenében szabadon engedték. Az országot azonban nem hagyhatta el. Svéd útlevelét lefoglalták, és tíznaponta igazolnia kellett az ügyészségen, hogy még mindig Grúziában tartózkodik.

„Egy nagy börtönben vagyok, ami egy egész országot jelent” – panaszolta akkoriban.

Tiltakozása jeléül éhségsztrájkba kezdett. Tizenegy nap elteltével kómába esett, így kórházba szállították. Mire magához tért, infúziót talált a karjában.

Összesen 15 hónapra rekedt Grúziában. A harmadik országot képviselő svéd külügyminisztérium két ország kiadatási ügyében tehetetlennek bizonyult.

Forrás: Facebook/Aysen Furhoff
Aysen Furhoff ma már svéd állampolgárForrás: Facebook/Aysen Furhoff

Aysen Furhoff ma 45 éves, Stockholmban él férjével és lányával, tanítóként dolgozik, és kitartóan bizonygatja, hogy már régóta nem vesz részt a török politikában.

„Húsz éve hagytam el Törökországot. Ha odaküldenek, nem származik belőlem hasznuk. Az ismerőseim meghaltak vagy börtönben vannak. Ezért is meglepő, hogy felkerültem a listára – hát ki vagyok én számukra?”

Törökországban azért üldözték, mert a Kurdisztáni Munkáspárt, a PKK tagja volt. Furhoff nem tagadja, hogy 25 éve három hónapig valóban együttműködött velük.

Bár már rég nem szimpatizál a PKK-val, tagadja, hogy terrorcsoport lenne. Meggyőződéssel vallja azonban, hogy részt kellene venniük a törökországi rendezési tervről szóló béketárgyalásokon.

A svéd törvények alapján nem aggódik esetleges kiadatása miatt, azt azonban furcsállja, hogy Ankara számára ennyire fontos személye.

A kiadatás akadályai

A svéd és finn szabályozás nagyon megnehezíti Törökország számára, hogy börtönbe vágja a különböző listákon szereplő személyeket. Skandináviában ugyanis független bíróság mondja ki a végső szót a kiadatásról – nem pedig a politikusok. Saját állampolgárát egyik érintett ország sem adhatja ki, külföldieket is csak abban az esetben, ha az összhangban áll a kiadatásról szóló európai egyezménnyel.

Politikai bűncselekmény esetében senki sem adható ki olyan országnak, ahol a feltételezett gyanúsítottakat üldöztetés fenyegeti. Végezetül a vélelmezett bűncselekményeknek Svédországban vagy Finnországban is bűncselekménynek kell minősülniük a kiadatás teljesítéséhez.

A török médiában szereplő 33 svéd név közül 19 kiadatási kérelmet már elutasított a stockholmi legfelsőbb bíróság – jelentette a Dagens Nyheter svéd napilap.

„Nem tárgyalhatjuk újra a korábban már tisztázott ügyeket” – érvelt Anders Eka főbíró.

Finnország az elmúlt évtizedben a több mint egy tucat török kiadatási kérelemből csupán kettőt teljesített. Újabb kérelem nem érkezett – közölte az igazságügyi minisztérium, és ígéretet tett a kurd közösségnek, hogy a hatályos törvényeket nem fogják módosítani.

Ha Törökország követeléseit elutasítják, akkor megvonhatja támogatását a két skandináv ország NATO-csatlakozásától – véli a Törökország fejlődését kutató SETA alapítvány munkatársa. A „török parlament méltóságát” ugyanis nem hagyják megkérdőjelezni – hangoztatja Murat Yeşiltaş professzor.

Svédország és Finnország tagságát mind a 30 tagország parlamentjének, tehát a török törvényhozóknak is jóvá kell hagyniuk.

Egyelőre nem tudni, hogy a magyar Országgyűlés napirendjén mikor szerepel a ratifikálás.

Elemzők szerint Ankara kiadatási követelése akár Erdoğan újraválasztási stratégiájának része lehet, vagy így próbál előmozdítani egy amerikai fegyvereladást. A kérésnek, kivált maradéktalan teljesítésének elenyésző az esélye.

A listán szereplő egyik volt PKK-tag kiadatását Törökország már korábban is követelte. Cemil Aygan abban bízik, hogy a svéd legfelsőbb bíróság meghiúsítja a kitoloncolást.

„Ha Svédország kiadna, vége lenne az életemnek” – nyilatkozta a svéd közszolgálati televíziónak.