A francia pénzügyminiszter és az EU gazdasági biztosa már dolgozik azon, hogyan kerülje meg Magyarországot a globális társasági minimumadó bevezetése miatt
HIRDETÉS„Ne bocsátkozzanak politikai alkudozásba azokkal a tagállamokkal, amelyek visszaélnek nemzeti vétójukkal" és „mindaddig tartózkodjanak a magyar nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyásától, amíg Magyarország teljes mértékben eleget nem tesz a rendeletben meghatározott valamennyi kritériumnak" – javasolja szerdán elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament.
A szerdán 450 szavazattal, 132 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás a júniusi plenáris ülésszakon lezajlott vitát zárja le. Eszerint a Magyarország által a társasági adó minimum szintéjről született nemzetközi megállapodás vétójának feloldásáért cserébe „bejelentett igényeket, melyeket már nagyrészt figyelembe vették a nemzetközi megállapodásban", ezért a Parlament „sürgeti Magyarországot, hogy haladéktalanul vessen véget a globális adóügyi megállapodás Tanácsban való blokkolásának".
Megjegyzik: ha Magyarország kitart vétója mellett, akkor nemzetközi kötelezettségvállalásai teljesítése érdekében az Uniónak meg kell fontolnia az alternatív lehetőségek, többek között a megerősített együttműködés használatát.
Július 1-én az Euronews is megírta, hogy Franciaország fontolóra veszi, hogy megkerüli Magyarország vétóját a globális társasági minimumadóval kapcsolatban. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy az EU gazdasági biztosával együtt dolgoznak a különböző alternatívákon.
Le Maire közölte, hogy ezt a témát annak ellenére nem engedik el, hogy átadják Csehországnak az EU elnökségét. A Párizs által elképzelt (egyik) megoldás, hogy életre hívja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 329. cikkelye által megengedett "megerősített együttműködés" nevű eljárást.
A szerződés szerint ennek az eljárásnak a keretében legalább 9 uniós tagállam számára megengedett, hogy megerősített integrációt vagy együttműködést hozzanak létre az EU-n belül egy konkrét területen abban az esetben, ha megállapítják, hogy az ilyen együttműködés célkitűzései az Unió egésze által észszerű határidőn belül nem érhetők el. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a szokásos tempónál gyorsabban haladjanak előre, mint azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a megerősített együttműködés eljárásában. Az eljárás célja pont az olyan patthelyzetek kiküszöbölése, amikor a részt venni nem kívánó egy vagy több tagállam blokkol egy konkrét javaslatot – miként azt Magyarország tette a globális társasági minimumadóval kapcsolatban.
A rendszer gyenge pontja
Ahhoz, hogy a megerősített együttműködést tovább lehessen vinni, először a Bizottságnak kellene javasolnia, és az európai parlamenti képviselőknek támogatniuk kellene, majd az Európai Tanácsnak is ugyanígy, és ráadásul egyhangúlag támogatnia kellene – ezen a ponton pedig Magyarország megint vétózhatna. Le Maire épp ezért kiemelte, hogy a megerősített együttműködés csak "egyike azoknak a lehetőségeknek, amelyeken Paolo Gentilonival dolgozunk."
Magyarázat
A szerdai közleményben a képviselők kijelentik, hogy a jelenleg létező nemzetközi adózási szabályok a modern kor gazdaságában nagyrészt elavultak, mivel nem képesek hatékonyan visszaszorítani az adókijátszást és az adókikerülést, aláássák az egységes piacot, és miattuk a kis- és középvállalkozások elfogadhatatlan versenyhátrányba kerülnek a multinacionális vállalatokkal szemben. Magyarország szerint viszont a globális társasági minimumadó bevezetése rontaná az EU-ban a versenyképességet, illetve ahogy a kormány fogalmazott: "súlyos csapást mérne" az európai versenyképességre, miközben a gazdaság világszerte kínlódik a magas infláció és az orosz-ukrán háborúval összefüggő válság miatt.
A képviselők emlékeztetik a tagállamokat, hogy az egyhangú uniós döntéshozatalhoz „nagyon magas szintű felelősségvállalásra" és „lojális együttműködésre" van szükség, ahogy az az uniós szerződésben is szerepel. A tagállamoknak hosszú távon mérlegelniük kellene a minősített többségi szavazásra való áttérést, a Bizottságnak pedig újra kellene indítania a vitát arról, hogy az adózás egyes területein fokozatosan át lehet-e térni a minősített többségi szavazásra.
Ujhelyi: Orbán döntése azonban bumerángként csaphat vissza
Dr. Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti képviselője az állásfoglalással kapcsolatban a Facebookon írta, hogy „legyen világos, a magyar kormány vétója kizárólag a zsarolásról szól. Több miniszter is támogatóan nyilatkozott korábban a globális minimumadóról, amely kapcsán szerintük sikerült a magyar érdekeket beépíteni a javaslatcsomagba, ezért meg fogják azt szavazni. Ehhez képest emelt meglepetésszerű vétót a kormányfő nemrég, amely egyértelműen csak a nekünk járó uniós források kompromisszumoktól mentes kikényszerítését célozza. A miniszterelnök döntése azonban bumerángként csaphat vissza: a minimumadót ugyanis – amely egyébként kizárólag a 300 milliárdos árbevétel feletti cégeket érinti, vagyis a multikat és nem a kis- és közepes magyar vállalkozásokat – a vétót megkerülve is bevezethetik, a Fidesz-kormány zsaroló technikája viszont így egy újabb érv lesz amellett, hogy az európai érdekeket gáncsoló magyar kormány ellen végigvigyék az uniós büntetőeljárásokat. Ez a végén nemcsak jelentős, ezermilliárdokban mérhető uniós forrás, de hazánk uniós szavazati jogának elvesztésével is járhat. Ez a károkozás kizárólag a Fidesz-kormány bűne és felelőssége. Mi, szociáldemokraták a mielőbbi megegyezést támogatják és sürgetjük. Ennek egyik leggyorsabb megoldása az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, amely az EU számára megfelelő garancia lenne a befagyott források megnyitásához. Ha a magyar kormány nem változtat a magatartásán, azzal egész Magyarországnak, minden egyes magyar családnak okoz súlyos és megbocsáthatatlan károkat” – zárta le gondolatmenetét Újhelyi.