Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Elfedett antiszemitizmus: botrányok sora a kasseli Documentán

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Sorok állnak a kasseli kiállítás bejáratánál, a Fridericianum múzeum előtt
Sorok állnak a kasseli kiállítás bejáratánál, a Fridericianum múzeum előtt   -   Szerzői jogok  AP Photo/Martin Meissner

Borítékolhatóan az Izrael- és zsidógyűlölő, "anticionista" műalkotásokról, a politikai és művészeti vezetők felelősséghárításáról fog elhíresülni a tizenötödik kasseli Documenta. Olaf Scholz kancellár közölte: bojkottálja a kiállítást.

1955 óta ötévente, a Hessen tartománybeli Kasselben tartják meg a legfontosabb európai kortárs művészeti kiállítást, amely idén azonban - lényegében január óta - a szélsőséges politikai aktivizmusról, a döntéshozók döntésképtelenségéről szól. Hosszú évek óta nem volt a kulturális életben akkora antiszemita botrány Németországban, mint az idei Documenta körül.

A legdurvább "műalkotást" a felháborodás hatására előbb fújolás, füttyszó és taps kíséretében eltakarták feketével, majd elszállíttatták: a "Népi igazságszolgáltatás" feliratú freskó (a Taring Padi indonéz művészeti kollektíva alkotása) egy katonaszerű alakot ábrázol disznóként, Dávid-csillaggal díszített sálban és egy olyan sisakot visel, amelyen a Moszad, az izrael hírszerzés neve szerepel.

Félreérthetetlen jelek láthatók a mű egy másik alakján is: ez a figura fekete kalapot visel, rajta rovásírásos náci SS jelvénnyel, ortodox zsidók pajeszának tincseivel, agyarakkal és véreres szemekkel. Feltűnést keltett a gázai Mohammaed Al Havadzsri "Guernica Gaza” című műve is, amely közös nevezőre hozta az izraeli hadsereget a náci Wehmachttal, civilek szándékos megölésével vádolva a zsidó államot.

"A műtárgy eltávolítása régóta esedékes volt, és ez csak az első lépés, továbbiaknak kell következniük" - jelentette ki Claudia Roth német kulturális és médiaügyi államtitkár, aki feltette a kérdést, "hogyan volt lehetséges, hogy ezt az antiszemita elemeket tartalmazó falfestményt elhelyezzék?" Napokkal korábban Roth még visszautasította a Documenta kritikáját, és csak óvatosan beszélt "lehetséges hibákról."

Az idei kiállítás fő problémája, hogy a Documenta művészeti vezetői kiadták a szervezés jogát a Ruangrupa nevű indonéz szélsőséges kollektivista művészcsoportnak, amely továbbadta ezt a jogot másoknak, így szinte számonkérhetetlenné vált, ki melyik mozzanatért felel végső soron. (A Ruangrupa félszívvel bár, de elnézést kért végül a botrányért.)

Kiderült az is, hogy a német és indonéz szervezők és művészek jó része szimpatizál az Izraelt előbb bojkottálni, majd megszüntetni akaró antiszemita BDS-mozgalommal, amelynek betiltásáról - pontosabban finanszírozásának leállításáról - a német parlament alsóháza, a Bundestag 2020 végén külön határozatot fogadott el.

Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök végül megtartotta megnyitó beszédét, de elmondta, hogydilemmázott, eljöjjön–e egyáltalán, végül határozott hangú beszédében a BDS-t is bírálva kijelentette, hogy az antiszemita botrányért a felelősséget a német szervezőknek kell vállalniuk. Olaf Scholz kancellár azonban nem volt hajlandó elmenni a kiállításra, mint mondta,

Németországban nincs helye antiszemita ábrázolásoknak, még egy művészeti kiállításon sem.

Scholz is úgy látta, hogy a Documenta német szervezőinek kell vállalniuk a felelősséget a botrányért. Német lapok már Sabine Schormann, a kiállítás vezérigazgatójának, sőt Claudia Roth miniszternek a lemondását is pedzegetik.