Az orosz elnök először vesz részt többoldalú találkozón, mióta megindította ukrajnai invázióját.
HIRDETÉSVlagyimir Putyin orosz elnök először vesz részt nagyszabású többoldalú találkozón, amióta inváziót indított Ukrajna ellen – számol be a CNBC.
Miközben a háború a negyedik hónapját zárja, Putyin a BRICS-országok vezetőivel tárgyal éves csúcstalálkozójukon, aminek idén Kína ad otthont.
A BRICS - a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő csoportosulás rövidítése - 2006-ban jött létre, és 2009-ben tartotta első csúcstalálkozóját Oroszországban. A csoport a fejlődő országok szószólójaként tekint magára.
A tagok egyike sem ítélte el Oroszország invázióját. Kína és India - a második, illetve a hetedik legnagyobb gazdaság a világon - a Moszkva elleni nemzetközi szankciók ellenére is növelte kereskedelmét Oroszországgal.
A csoport 14. éves találkozóján Putyin felkérheti a BRICS-országokat, hogy hozzanak létre közös olaj- és gázfinomító létesítményeket Oroszországgal. A múlt hónapban az orosz TASZSZ hírügynökség arról számolt be, hogy Denisz Manturov orosz ipari miniszter szerint ez segítene csökkenteni a blokk függőségét a "megbízhatatlan partnerektől".
Oroszország, amelyet kizártak a SWIFT nemzetközi banki átutalási rendszerből, nagyon szeretne eltávolodni a dollártól, amit az amerikai dominancia eszközének tekint. Korábbi találkozókon a BRICS-országok már tárgyaltak egy ilyen lépésről.
Június elején Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a szankciók "globális stagflációt" és élelmiszerválságot okozhatnak. Felszólította a BRICS-országokat, hogy működjenek együtt a gazdasági helyzet stabilizálása érdekében. Áprilisban Sziluanov sürgette a BRICS-országokat, hogy a kereskedelmi elszámolásokat saját valutájukban rendezzék, és kerüljék az amerikai dollár használatát - írja a Russia Briefing című orosz hírmagazin.
A kínai elnök alternatív globális rendet javasolhat
Hszi Csin-ping kínai elnök valószínűleg a BRICS-országok támogatását fogja kérni az alternatív világrendről szóló elképzeléséhez, amit egy áprilisi fórumon mutatott be, mint az általa aláírt Globális Biztonsági Kezdeményezést. A GSI fő előfeltevése szerint az "abszolút biztonságra" való törekvés kontraproduktív. Ellenzi, hogy "a nemzeti biztonságot más országok bizonytalanságára építsék".
A GSI-t alighanem támogatja majd Putyin, aki hetekkel az ukrajnai invázió, február 24-i megindítása előtt Pekingben járt. Akkor Kína és Oroszország 5000 szavas "határok nélküli" partnerséget írt alá, amelynek célja a "globális hegemónia" megkérdőjelezése volt anélkül, hogy kifejezetten megnevezte volna az Egyesült Államokat.
India azonban ellenállna egy Kína által vezetett biztonsági keretnek. Az idei BRICS-csúcstalálkozón India kényszerhelyzetben lesz, mivel szinte teljesen az orosz fegyverektől függ, de egyre közelebb kerül ideológiailag és politikailag az Egyesült Államokhoz.
India és Kína ellentéte nyilvánvaló
Habár az ukrajnai háborúval kapcsolatos politikájuk hasonló, India és Kína nagyon eltérő világnézetek alapján működik. India szemben áll Kínával a Himalájában húzódó szárazföldi határon. Mindkét oldalról több ezer katona állomásozik a világ legmagasabban fekvő csataterén, zord terepen és jeges hőmérsékleten. India és Kína osztozik a világ leghosszabb vitatott határán.
A helyzetet bonyolítja, hogy India az oroszok által szállított fegyverektől függ. A becslések eltérőek, de azt sugallják, hogy India régi védelmi felszereléseinek 60-85%-a orosz gyártmányú. India ugyanakkor az Egyesült Államok indo-csendes-óceáni stratégiájának is a gerincét képezi, amellyel a Biden-kormányzat az egyre magabiztosabb Kínával szemben próbál fellépni az ázsiai-csendes-óceáni térségben.
"Miközben a Kína-Oroszország kapcsolat egyre szorosabbra fűződik, India és Oroszország kapcsolata sérül. Oroszország nyíltan kifejezte nemtetszését az indo-csendes-óceáni koncepcióval és a négyoldalú biztonsági párbeszéddel kapcsolatban, amelynek India fontos tagja" - mondta Harsh V. Pant, az Observer Research Foundation munkatársa a CNBC-nek.