Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Amerikai kutatás: a klímaváltozás miatt eltűnhetnek a nagyobb méhek

Access to the comments Kommentek
Írta: Mátrai Anna
Egy dongó megpihen egy virágon
Egy dongó megpihen egy virágon   -   Szerzői jogok  Robert F. Bukaty/AP

A klímaváltozás miatt kevesebb dongó és több kisebb testű méh lehet majd a környezetben. Ezzel a növények beporzása is veszélybe kerülhet. Egy friss kutatás eredményei alapján a poszméhek kevésbé ellenállóbbak a hőséggel szemben, ez pedig akár a Föld ökoszisztémájának széthullásához is.

Amerikai kutatók nyolc éven keresztül vizsgáltak 20 ezer méhet és dongót a Sziklás-hegység térségében annak érdekében, hogy megvizsgálják, hogyan reagálnak a különböző környezeti és hőmérsékleti változásokra. A tanulmányban, mely a "Proceedings of the Royal Society B" szaklapban jelent meg szerdán, a kutatók arra jutottak, hogy mivel a környezeti feltételek évről évre változtak, a szub-alpesi terület, ahonnan a kutatásban vizsgált minták is származnak "különösen érzékeny a klímaváltozásra": a tavaszi hőmérséklet sokkal magasabb, a hó pedig hamarabb olvad el a területen.

A kutatás során rájöttek, hogy míg a kaptárt alkotó, nagyobb méhek száma csökkent a hőmérséklet emelkedésével, addig a földbe fészkelő, jellemzően kisebb testű méhek száma ezzel szemben nőtt. A magasabb hőmérséklettel a nagytestű méhek, például a dongók, a művészméhek és a kőműves méhek egyedeiből egyre kevesebb lett.

"Kutatásunk során megfigyeltük, hogy a klímaváltozás miatt bekövetkező átalakulás a hőmérséklet, a hótakaró és a csapadék tekintetében drasztikusan átformálhatják a méhközösségek életét" - állítják a tudósok.

A globális felmelegedés miatt a méhközösségek közül leginkább a dongók családja érintett a tanulmány szerint. A kutatás eredménye egybe cseng több más tanulmánnyal is, mely hasonló következtetésre jutott. A poszméhek - másnéven dongók - számos ökoszisztémában a fő beporzó szerepét töltik be. A hőmérséklet emelkedésével magasabban fekvő, hűvösebb régiókba költöznek, mert más méhfajokkal ellentétben nem tűrik jól a hőséget. A tanulmányban a szerzők kiemelik, hogy a dongók a fészkelési szokásaik és méretük miatt is sokkal kiszolgáltatottabbak a klímaváltozás hatásainak.

A tanulmány szerzői szerint a klímaváltozás a beporzó rovarcsaládokra "lépcsőzetes" hatással lehet, és így hathat a környezetre is. Példaként említették azokat a nagyobb testű méhfajokat, amelyek a nektárért hosszabb távolságokat is képesek megtenni, ezzel pedig a távolabbi területek beporzása maradhat el.

Bár ez a kutatás kifejezetten a hegyi területeken tapasztalható változásokra koncentrált, hasonló amerikai kutatások arra következtetnek, hogy Egyesült Államok-szerte jellemző a méhfajok csökkenése a környezeti változásokkal összefüggésben.

A rovarok a világ legfontosabb növény-beporzói. Az ENSZ jelentései alapján a világ 115 élelmiszernövényének 75%-a függ az állati beporzástól. Például a kávé, a kakaóbab, a mandula és a cseresznye is a szorgos méhecskéktől függ.

Egy 2019-es mérföldőnek tanulmányban a kutatók szerint az évszázad végére a rovarfajok majdnem fele csökkenhet egyedszámát tekintve, és csaknem harmada akár örökre eltűnhet. A világon pedig minden hatodik méhfaj kihalhat a klímaváltozás következtében, valamint az élőhelyek számának csökkenése és a rovarírtó szerek használata miatt.