Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mélyen a zsebbe kell nyúlni: az extraprofitadót az utasokon hajtják be a légitársaságok

Access to the comments Kommentek
Írta: Tamas Fencsik
A Ryanair gépe
A Ryanair gépe   -   Szerzői jogok  Fotó: AP

Michael O' Leary, a Ryanair vezérigazgatója nem hagyta szó nélkül a légitársaságokra kivetett extraprofitadót azok után, hogy az utóbbi két évben eddig mindössze egy pénzügyi negyedévet zártak nyereséggel. Az adót a többi fapados társaság is beépíti a viteldíjba, a repülőjegyek ára pedig nőni fog július 1-től. A Ryanair eközben csökkentheti a járatsűrűségét, minek köszönhetően kevesebb turista érkezhet Budapestre.  

Orbán Viktor május végén jelentette be, hogy a következő két évben extraprofitadóval sújtják egyes gazdasági ágazatok szereplőit. „A kormány azért döntött az extraprofitadóról, mert vannak olyan szektorai a gazdaságnak, amelyek az inflációs környezetből profitálnak” – kommentálta a döntést Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter. Hozzátette, hogy ezt az adót a rendes különadókon felül szedik be, és úgy véli, a döntés nem borítja fel az üzleti terveket, csak a fölötte lévő „meglepetésszerű” profitot vonja el.

A különadóval sújtott gazdasági szereplők sorában landoltak a légitársaságok is, melyek közül a Ryanair az utasokra terhelte az új adót, a WizzAir viszont közvetlen nem hárítja át, de a 24.hu-nak azt nyilatkozták, hogy az extraprofitadó és az üzemanyagárak növekedése miatt a jövőben a viteldíjak várhatóan emelkedni fognak, később pedig erről számolt be az EasyJet is.

A Ryanair szókimondó stílusáról híres vezérigazgatója, Michael O’ Leary a hvg.hu-nak fakadt ki a kormánydöntés ellen. A kérdésre, hogy „mi járt a fejében, amikor először hallott a kormány döntéséről a légi utasokra kivetendő extraprofitadóról?” mindössze annyit mondott, hogy 

„ez a Nagy Márton egy komplett idióta.

Hozzátette, hogy képtelen megérteni, hogy „extraprofit különadót” miért kell kivetni a légiiparra, amikor az elmúlt évben rekord veszteségeket szenvedtek el a pandémia és az ukrajnai háború miatt. Azt mondja, hogy az elmúlt 12 hónapra a Ryanair 355 millió a Wizz Air pedig 650 milliós veszteségről számolhat be.

Fotó: AP
Michael O'Leary Ryanair vezérFotó: AP

2021 novemberében (négy hónappal azelőtt, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát) a Ryanair még arról számolt be, hogy az év második negyedévét 225 millió eurós nyereséggel zárták, és hogy ez volt az első nyereséges negyedévük 2019 utolsó negyedéve után. A cég akkor azt mondta, hogy 100-200 millió euró veszteséggel számol a 2022 március végével záródó pénzügyi évre, ami kisebb az azt megelőző 815 millió eurós mínusznál. A cég várakozása szerint a 2023 március végével záruló pénzügyi évében válik ismét nyereségessé.

O’Leary azt is közölte a hvg.hu-val, tudja, hogy Nagy végzett közgazdász, de úgy véli, hogy „vissza kéne őt küldeni az iskolába, el is küldöm neki a »Közgazdaságtan tökfejeknek« könyvet, mert őt is tökfejnek tartom.” Azt is elmondta, nem valószínű, hogy az új adó miatt megszüntetnének desztinációkat, de a járatsűrűség csökkenhet, és így kevesebb turista érkezhet Budapestre. 

A társaság az adót július 1-től beépíti a viteldíjakba, az azelőtt vásárolt jegyeknél pedig utólag terhelte meg a vásárlót, ami miatt a Nagy fogyasztóvédelmi vizsgálatot kezdeményezett. O’Leary erre mindössze annyit mondott, hogy „ennek a vizsgálatnak a miniszter irodájában kellene kezdődnie, ahol megkérdeznék tőle, mégis hogy jutott eszébe, hogy extraprofitadót vet ki a légitársaságokra, amelyek a veszteségeik miatt még nyereségadót sem kötelesek fizetni.”

Akciót reakció követett

Nagy Márton szerdán reagált az interjúra. Azt írta, hogy „bárcsak akkor is ilyen gyorsan születnének meg a légitársaság válaszai, amikor a magyar állampolgárok fordulnak hozzá ügyfélpanasszal. Reméljük, hogy nem ilyen arroganciával kezelik az utasok problémáit, bár a kialakult gyakorlatuk nem túl empatikus a tapasztalatok szerint.” Nagy megjegyzi, hogy nem érti a kettős mércét, „ha a Ryanair ugyanilyen adót például Németországban, Hollandiában, Svédországban és Franciaországban gond nélkül, jogkövető módon befizet, és ezzel kapcsolatban semmilyen problémát nem jelez, akkor miért épp a magyar eljárással akad gondja.” Nagy itt valószínűsíthetően egy 2019-ben bevezetett adóról beszél, Németország ugyanis az év áprilisban emelte a légiforgalmi adót. A lépés célja, hogy olyan alapokat teremtsen, amelyek lehetővé teszik az ország vasúti adójának eltörlését.

Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterFotó: MTI / Balogh Zoltán

Nagy-Britanniában az energiaszektorra vetettek ki hasonló adót

Az extraprofit adó nem tájidegen Európában. Miként azt május végi cikkében az Euronews is megírta, a brit energiaipari cégek a rájuk kirótt különadónak köszönhetően a következő 12 hónapban 25 százalékos különadót fizetnek. A különadóval kapcsolatos hangok akkor erősödtek fel, amikor a BP és a Shell is váratlan nyereségnövekedésről számolt be. A windfall tax eleve azokat a cégeket célozza meg, melyek valamilyen váratlan eseménynek köszönhetően magasabb nyereséget könyveltek el, mint előtte. Az energetikai cégekre ez jelenleg igaz: sokkal több pénzt kapnak az olaj- és gázkitermelésért, mint 2021-ben.

Rishi Sunak brit pénzügyminiszter szerint az ország jelenlegi gazdasági helyzetében az újabb windfall tax ideiglenes bevezetése praktikus döntés, és Boris Johnson miniszterelnök is elmondta, hogy jobb szereti, ha ezek a vállalatok inkább beruházásokat végeznek az országban. Hozzátette: a különadóra most akkor is szükség van.

Magyarországon azonban több olyan gazdasági szereplőt is adóztatnak, melyeknél nemhogy extraprofit, de még profit sem keletkezett az elmúlt időszakban. A légitársaságok ezek közé a vállalatok közé tartoznak.