Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Orosz-ukrán háború: magasan képzett oroszok százezrei hagyják el hazájukat

Access to the comments Kommentek
Írta: Tamas Fencsik
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) moszkvai csúcstalálkozóján 2022. május 16-án.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) moszkvai csúcstalálkozóján 2022. május 16-án.   -   Szerzői jogok  Fotó: Alekszandr Nyemenov/MTI/MTVA

Mióta február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát mindkét országból megindultak a menekültek, noha a támadó országot elhagyók száma meg sem közelíti az Ukrajnából menekülőkét.

A Foreing Affairs cikke szerint az oroszok nagyrészt Grúziába, Örményországba, Üzbegisztánba, Lettországba, és Észtországba mentek. A háború első két hetében csak Grúziába huszonötezer, Örményországba pedig hatezer orosz állampolgár érkezett, és közel hatvanezer orosz menekült Kazahsztánba. Megjegyzik, hogy ilyen mértékű elvándorlásra az 1917-es októberi orosz forradalom óta nem volt példa, és hogy azt egyelőre nem tudni, hogy a jelenlegi elvándorlásnak milyen hatása lesz Oroszország jövőjére nézve.

Nem most kezdődött

Putyin elnyomó rendszere miatt az Oroszországot elhagyók száma folyamatosan nőtt az utóbbi években. Míg pár éve nagyrészt a rendszert bírálók lépték át a határt, az orosz-ukrán háború egyenes következménye, hogy mások is így tesznek. 

Az Oroszországból menekülők száma több százezerre rúg: nagy részük iskolázott, főiskolát vagy egyetemet végzett, és nagyvárosi életet hagyott a háta mögött.

A cikk szerint a menekülők négy kategóriába sorolhatók:

1. Informatikusok

Az egész világra jellemző probléma, hogy a magasan képzett munkaerő vándorol, főleg a szegényebb régiókat hagyják el a jobb fizetés és élet reményében. Az orosz elektronikus kommunikációs egyesület szerint február vége óta legalább 100 ezer informatikus hagyta el Oroszországot. Az Egyesült Államok fontolgatja, hogy orosz IT-sokat hív dolgozni a tengerentúlra.

2. Rendszerkritikusok

Ők nagyrészt újságírók, aktivisták és különböző civil szervezetek tagjai. Az informatikusokhoz képest számuk alacsony, nagyjából ezer főről van szó, ellenben ismert közéleti szereplők, akiknek a véleményére és tetteikre odafigyeltek.

A háború kezdete óta a Kreml betiltotta az olyan közösségi oldalakat, mint a Facebook vagy a Twitter, ezzel korlátozták a kommunikációt.

3. Értelmiségiek

Főként szentpétervári és moszkvai illetőségű tudósokról és akadémikusokról van szó, közülük sokan vettek részt nyugati finanszírozású projektekben és kutatásokban. Oroszországot nagyrészt egzisztenciális okok miatt hagyták el.

4. Üzletemberek

Azok a cégtulajdonosok és cégvezetők, akiknek elege lett a háború miatt bevezetett nyugati szankciók gazdasági hatásaiból. Ilyen cég például a Gazprom, illetve több orosz tulajdonú bank.

Helyzetjelentés az ukrán menekültekről

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának május 19-i jelentése szerint a háború kezdete óta 6 millió 409 ezer ember hagyta el Ukrajnát, és leginkább a következő országokba mentek:

  • Lengyelország – 3 millió 439 ezer menekült
  • Románia – 943 ezer menekült
  • Oroszország – 887 ezer menekült
  • Magyarország – 626 ezer menekült
  • Moldova – 467 ezer menekült
  • Szlovákia – 432 ezer menekült
  • Belarusz – 27 ezer menekült