A harcok miatt drágul az energia, így költségesebb a műtrágya előállítása. Ez pedig a mezőgazdaság összes szereplőjére kihat. A gondok már két éve elkezdődtek.
HIRDETÉSA koronavírus-járvány miatt már két éve hiány, így drágulás tapasztalható az élelmiszerpiacon. Az ukrajnai invázió, és az emiatt Oroszországra kivetett szankciók csak tovább rontott a helyzeten. Magyarország csak néhány száz kilométerre fekszik a harcoktól, mégsem ez a rekord infláció közvetlen oka. A mezőgazdasági termékek ára világszerte rohamosan növekszik, mi csak elszenvedői vagyunk a trendnek. Ezt a két tanulságot vonhatjuk le az elmúlt hónapok történéseiből.
A föld, amiért mindenki harcol
Az ukrán mezőgazdaság állapota különösen fontos az európai élelmiszerbiztonság szempontjából. De vajon miért? Erre a kérdésre Braunmüller Lajos, a Portfolio agrárszakértője adta meg a választ.
Ukrajna gigantikus méretekben takarított be a háború előtt. Kukoricából 30, búzából 25, napraforgómagból pedig 20 millió tonna felett termelt. Ráadásul ezekben a szektorokban Oroszország is fontos szereplő volt.
Ebből a táblázatból is látszik, hogy Ukrajnából származott a világszerte importálható kukorica 13 százaléka, árpa 11 százaléka és repce 10 százaléka. A napokban fejeződtek be a tavaszi munkálatok, és 7 millió hektárt sikerült bevetni, ez 30 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés legfőbb oka, hogy a gazdák elmenekültek vagy fegyvert ragadtak, és a szántóföldek alá vannak aknásítva.
Ráadásul nem csak az idei termény szenvedi meg a harcokat, hanem a tavaly beraktározott termésnek egy jelentős része is. Hatalmas készletek nem tudtak kijutni Ukrajnából, mert az oroszok lebombázták a főbb tengeri kikötőket. Jelenleg vasúton próbálják meg eljuttatni a terményeket Nyugatra, de ez nem csak lassabb és körülményesebb, de a különböző nyomtávok miatt macerásabb és drágább is. Az átpakolás - például Záhonynál - jelentősen növeli a menetidőt.
Magyarországon minden drágul, és drágulni is fog
A takarmánynövények és az étolaj ára idén megduplázódott hazánkban, annak ellenére, hogy ezekből Magyarország még kivitelre is tud termelni. Ebből is látszik, hogy a magyar gazdáknak nincsen ármeghatározó erejük a világpiacon.
Áprilisban 9,5%-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbi szinthez képest, míg a maginfláció 10,3%-ra ugrott – közölte a KSH kedd reggel. Mindkét adat több mint húszéves csúcsot jelent, ráadásul ezt szinte mindenki érzi az élelmiszerek 16 százalékos drágulásán keresztül.
Míg a márciusi adatközlés kellemes meglepetés volt és egy viszonylag mérsékelt gyorsulást jelzett, addig az áprilisi infláció drasztikus gyorsulásról számolt be. Havi alapon 1,6 százalékkal emelkedtek az árak átlagosan. Ilyen dinamikát legutóbb a 2012-es áfaemelés idején láthattunk.
A vártnál magasabb áprilisi pénzromlás hatására könnyen lehet, hogy a következő hónapokban a banki elemzők és kutatóintézetek még feljebb emelik az éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésüket. Éves átlagban a szakértők már 9% feletti inflációra számítanak, ami könnyen lehet, hogy közeledni fog a 10%-hoz.
A vállalati felmérések alapján további áremelésekre számíthatunk: egyre több vállalat szeretné emelni az árakat Magyarországon a GKI áprilisi felmérése szerint. Az energiaárak elszállása, az alapanyag- és nyersanyagárak emelkedése, illetve a bérköltségek növekedése is felfelé hajtja az árakat.
A drágulásnál is nagyobb gond a hiány
De miért duplázódott meg a paradicsom ára, ha nem is Ukrajnából érkezik? Ennek az az oka, hogy a gazdáknak többet kell költeniük a bérekre, a szállításra, a csomagolásra és a termelőeszközökre. Nagy István agrárminiszter szerint félő, hogy még a lekvárt sem lesz mibe eltenni.
Vancsura Kornél a bácskai régió legnagyobb gazdaságát vezeti, idén az Év Agráremberévé választották. Neki az is nehezíti a munkáját, hogy már 2 évre előre kell gondolkodnia, mert a permetezőszerekért és erőgépekért is sorban kell állni. Inkább nem adja el használt traktorait, mert attól tart, hogy képtelenség lesz újakat beszerezni. Ráadásul az újabb modellek esetében alkatrészhiány is tapasztalható.
A műtrágya ára mindenre kihat
Mégis leginkább az üzemanyag-drágulás aggasztja a mezőgazdaság szereplőit. Az Oroszországot sújtó korlátozások miatt megnyolcszorozódott a földgáz ára, így majdnem négyszer lett drágább a műtrágya. Az már csak tetézi, hogy Oroszország, Belarusz és Ukrajna a világ műtrágyagyártásának a negyedét teszi ki, és Moszkva exportálja a létfontosságú ammónia-nitrát felét. Márpedig az orosz vezetés a szankciók miatt megtiltotta ezen anyagok kivitelét.
Magyarország egyetlen műtrágyaüzeme, a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. 2020-ban még havonta 7 millió eurót fizetett a gázért, míg a márciusi számla 50 millió euró volt. Erre még rájön az EU-nak fizetendő szén-dioxid kvótadíj és a villanyfogyasztás. Ezek teszik ki a költségek 90 százalékát. Csont Dávid vezérigazgató-helyettes elismerte, hogy volt olyan pillanat, amikor már nem érte meg beindítani a gyártósorokat.
Csont Dávid is hangsúlyozta, hogy az árakat a nagy nyugat-európai gyártók határozzák meg, a Nitrogénművek csak követi a piacot.
HIRDETÉSNem éri meg kockáztatni
Márpedig a műtrágya drágulása az agrárszektor összes szereplőjére kihat. Ráadásul az idei terméshez még a a tavalyi, olcsóbb műtrágyát használták, így a legnagyobb drágulás jövőre várható. A gazdáknak most hazardírozniuk kell. Vagy megveszik a drága műtrágyát a jobb terméshozam reményében, és aztán az árut emelt áron adják, vagy rábízzák magukat a természet szeszélyességére. Vancsura Kornél szerint azonban most már látszik, hogy sokkal gyérebb hozam várható azokban a gazdaságokban, amelyekben spóroltak a műtrágyával. Nem csoda, hiszen szakértők szerint a világ népességének mindössze a felét lehetne táplálni műtrágyázás nélkül.
Nem túrták ki a szerencsét
A legrosszabb helyzetben az állattenyésztők vannak, főleg a sertéságazat szereplői. Nekik ugyanis hónapokig kell táplálniuk a malacokat a méreg drága takarmánnyal. Csak úgy kerülhetik el a veszteséget, ha a húst mirelit vagy konzerv formában adják el. Az elemzők mégsem számítanak élelmiszerhiányra vagy éhezésre. Legrosszabb esetben egyes termékek nem mindig és mindenhol lesznek elérhetők.
Ezt szolgálja a magyar kormány döntése is, amely nem tiltja, de ellenőrzi az alapvető élelmiszerek exportját. Nagy István agrárminiszter emlékeztetett: amikor elkezdődött a háború a gabonaexport teljesen felborult a világban. Külföldi nagykereskedők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy nap alatt 55 ezer tonna gabonát kötöttek le és szállítottak volna ki.
Bármilyen meglepő, a drágulásra az árstop is hatással van. A kormány több alapvető élelmiszer árát is befagyasztotta, a nagy üzletláncok pedig ezt a veszteséget más eladásokon próbálják behozni. Röviden: a tarja miatt lesz drágább a zokni. Minden mindennel összefügg.
HIRDETÉS