EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Vérengzés Dárfúrban

Támadások elől elmenekült falusiak Dárfúrban 2020-ban.
Támadások elől elmenekült falusiak Dárfúrban 2020-ban. Szerzői jogok Mustafa Younes/Mustafa Younes
Szerzői jogok Mustafa Younes/Mustafa Younes
Írta: Marianna FlamichAl Jazeera & The Guardian
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az arabok és nem arabok közötti összecsapásoknak csaknem 170 halottja és 100 sebesültje van Szudánban.

HIRDETÉS

Véres harcok dúltak Dárfúrban az elmúlt napokban. Az arabok és nem arabok közötti összecsapásoknak 168 halálos és csaknem 100 sebesült áldozata van - közölte egy szudáni segélyszervezet munkatársa.

Adam Regal, a Dárfúri Menekültek és Kitelepítettek Általános Koordinációja nevű szervezet szóvivője elmondta, hogy a legutóbbi vérengzés csütörtökön kezdődött, amikor ismeretlen támadó két embert megölt Kreinikben, Nyugat-Dárfúr tartományi fővárosának, Genenának a közelében. A harcok ezután továbbterjedtek és elérték Genenát is, amelynek központi kórházában fegyveres csoportok sebesültekre támadtak.

Az internetre vasárnap égő házakról és felperzselt kunyhókról kerültek ki felvételek, független források azonban egyelőre nem tudták ellenőrizni a hitelességüket. 

A dzsandzsavídokat vádolják

A segélyszervezet a szudáni kormány által támogatott dzsandzsavíd milíciát tartja felelősnek a vérengzésért. Adam Regal szerint a fegyveres csoport az elmúlt hetekben kíméletlenül gyilkolt, embereket kínzott, gyújtogatott és fosztogatott. A főként arabokból álló milícia az évezred elején vált ismertté a dárfúri etnikei kisebbségi lázadás elfojtásában vállalt szerepéről. Jogvédő csoportok szerint számos harcos azóta beállt Mohamed Hamdan Dagalo tábornok, Szudán helyettes vezetőjének félkatonai erőibe. 

Dárfúri konfliktus

A 2003-ban Dárfúrban kirobbant konfliktus okai között az arab és nem-arab, illetve a letelepedett és a félnomád lakosság között fellépő etnikai ellentétek szerepeltek, amelyek főként a területet sújtó ivóvízhiányból és az ebből fakadó mezőgazdasági, élelmezési problémákból eredtek. A diszkriminált etnikai kisebbségekhez tartozó lázadók szembeszálltak az akkori elnök, Omar al-Bashir arab többségű kormányával. Válaszul bevetették ellenük a főként arab pásztortözsekből toborzott dzsandzsavídokat, akik semmiféle atrocitástól nem riadtak vissza. 

Az utóbbi években alábbhagyott ugyan az erőszak, de továbbra is rengeteg a fegyver Dárfúrban, és a legelőkhöz vagy vízhez való hozzáférés miatt azóta is törnek ki összecsapások.

Az ENSZ adatai szerint a dárfúri konfliktusban 300 ezren vesztették életüket és 2,5 millióan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megöltek egy darfúri kormányzót, miután népirtásról beszélt egy tv-interjúban

Az ország, ahol szinte természetes a puccs- mi és miért történik most Szudánban?

Válság Dárfúrban: hol a vége?