NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az USA egyoldalúan eláll a műholdromboló fegyverek használatától - példamutatás vagy öngyilkosság?

Az űr kitakarítása a fő cél
Az űr kitakarítása a fő cél Szerzői jogok AP Photo
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az amerikai bejelentés azt jelzi, hogy az USA hajlandó egyoldalú lépést tenni az űr biztonságát fenyegető hulladéktömeg felszámolása és a békésebb kozmikus együttélés érdekében.

HIRDETÉS

Kamala Harris alelnök a Vandenberg űrkatonai bázison jelentette be nagyhétfő estéjén, hogy az Egyesült Államok egyoldalú vállalást tesz a műholdromboló fegyverzetek használatáról való lemondásra. Ez erős politikai elkötelezettség, de még nem jogi döntés.

A bejelentést az alelnök és nem a főparancsnok tette meg, mert Harris vezeti azt a bizottságot, ami a műholdromboló eszközök korlátozását vizsgálja. Az Egyesült Államok már korábban jelezte, hogy hajlandó felfüggeszteni vagy teljesen befejezni ezeknek a veszélyes fegyvereknek a fejlesztését és használatát, de a többi érintett hatalom részéről (Kína, Oroszország és India) még nem érkezett csatlakozási jelzés.

Az Egyesült Államok arra számít, hogy egyoldalú lépésével példát mutat a többi érintett számára, és ezzel a bizalomépítő gesztussal felgyorsíthatja a nemzetközi megegyezést. Egyben az USA felszólítja a többi nemzetet, hogy kövessék példáját az űr biztonságának érdekében.

Elsődleges cél a felhalmozódott űrszemét kitakarítása, ami minden félre nézve egyre veszélyesebb

„Az űrobjektumok megsemmisítése a közvetlen felemelkedésű ASAT (Anti-satellite Weapon) rakétatesztekkel meggondolatlan és felelőtlen magatartás” – áll a Fehér Ház közleményében. A kormányzat magas rangú tisztviselői, köztük Kathleen Hicks védelmi miniszter-helyettes folyamatosan bírálja Oroszországot a legutóbbi pusztító ASAT-kísérlet miatt, de ez volna az első hivatalos döntés az űr-eszkaláció lefékezésére.

Jimmy Carter elnök óta egyetlen amerikai kormány tett valódi lépéseket, ami megkötötte volna a hadsereg kezét az ASAT-ok használatában. A katonai célú űrprogramok áttekinthetetlen hivatali szervezetek alá kerültek, és minden fegyvernemnek lett saját űrvédelmi és csapásmérő egysége. A tevékenységi körök világossá tételére a döntő lépést Donald Trump tette meg az egységes űrparancsnokság (SPACECOM) felállításával.

AP Photo
Donald Trump és a fegyvernem zászlaja, 2019 augusztus 29.AP Photo

Tavaly júliusban Lloyd Austin védelmi miniszter írt alá először olyan hivatalos feljegyzést, ami felszólítja a Pentagont a világűrben végzett katonai tevékenységek szabályozására, köztük a hosszú hatású tesztektől való tartózkodásra, kiemelve az űrtörmelék csökkentésének feladatát.

A védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője a Breaking Defense-nek azt mondta, hogy a Pentagon szilárdan a tilalom mögött áll, mert a katonai műholdak fokozott veszélynek vannak kitéve az eddig elvégzett tesztje mögött visszamaradt űrszemét miatt. Az egyoldalú vállalás célja, hogy felgyorsítsa az ENSZ-ben zajló egyeztetést egy globális megállapodásról, amit Kína és Oroszország jelenleg blokkol. A kezdeményezést eredetileg az Egyesült Királyság nyújtotta be, és az ENSZ 193 tagja támogatta, de eddig semmilyen eredményt nem hozott.

A közvetlen kilövésű műholdromboló tesztek az űrtörténelem legnagyobb törmeléktermelői. Több százezer kisebb-nagyobb és rendkívül gyorsan utazó hulladék halálos fenyegetéséről van szó, melyek mindenki számára életveszélyesek, akik az űrben dolgoznak és közlekednek. A munkacsoport (OEWG) egyeztetése a terv szerint május 9-én folytatódna Genfben, ahol az USA számolhat a UK, Kanada és Ausztrália támogatásával, vagyis hogy ezek az államok is megteszik önkéntes felajánlásukat.

Nem lesz sima ügy

A tárgyalások kimenetele azonban továbbra is erősen bizonytalan, mert a reményeket elhomályosítja Oroszország időközben megkezdett ukrajnai inváziója, párosulva a Nyugat egyöntetű kiállásával Kijev mellett. Nem mutat a megegyezés felé az orosz űrügynökség vezetőjének, Dmitrij Rogozinnak több tweetje sem, melyekben azzal fenyegetett, hogy Oroszország kivonul a Nemzetközi Űrállomás projektjéből (ISS), és az ország polgári űrprogramját inkább újabb katonai műholdak fejlesztése felé fordítja. Az igazgató szerint erre a növekvő nyugati technológiai bojkott is kényszerű alapot ad.

A Roszkozmosz hozzáállása negatív

Ezért a jelenlegi tendencia nem az űrbéke felé, hanem azzal ellentétes irányba mutat, és egy széles nemzetközi egyezmény kilátásai rendkívül halványak. Annak ellenére is, hogy a többi űrhatalom elvileg kifejezte egyetértését az űr biztonságának megőrzésére.

Az új hidegháborús korszakban, ami már forró konfliktust is hozott Ukrajnában, a bizalmi légkör kilátástalan. Oroszország tavaly novemberben – tehát az ukrajnai invázió végső tervezési szakaszában – tesztelte közvetlenül kilőtt (nem ütközéses) ASAT-fegyverét, amellyel egy kivénhedt műholdját pusztította el, alacsony Föld körüli pályán. A teszt során több mint 1500 darab, teniszlabdánál nagyobb törmelék keletkezett, pedig 1-3 centiméter átmérőjű 'űrsrapnelek' már halálosak lehetnek egy egészséges műhold számára. Ezek jókora része alig kerülte el az ISS-t, melynek legénysége, köztük orosz űrhajósok menedéket építettek ki egy ütközés esetére.

A törmelék nagy része továbbra is fenyegeti az alacsony pályájú (LEO) műholdakat, és magát az ISS-t a következő években, hacsak a „takarító lépések" meg nem történnek.

Megőrültünk? Odahaza nem teljes az egység egy ilyen döntésről

Az OSINT nyíltforrású hírszerző csoport szerint az amerikai lépés öngyilkosság lenne, mert közben Oroszország és Kína szívósan folytatja fejlesztéseit. Doug Lamborn, Colorado republikánus képviselője „egyoldalú, önkéntes és teljesen szükségtelen kötelezettségvállalásnak” nevezte az ASAT rakétatesztek leállítására vonatkozó döntést. „Ez a lépés több lehetőséget teremt Kínának és Oroszországnak, hogy eszközeinket fenyegessék az űrben, miközben továbbra is ASAT-technológiákat telepítenek és veszélyes űrszemeteket termelnek" - mondta Lamborn. "Az az amerikai elkötelezettség, hogy ne végezzünk ASAT-teszteket, hamis egyenértékűséget teremt óvatos űrbeli viselkedésünk és Kína és Oroszország meggondolatlan cselekedetei között."

Mike Rogers alabamai képviselő, a képviselőház Fegyveres Szolgálatok Bizottságának vezető republikánusa szerint „ez az egyoldalú döntés összetéveszti a tevékenységet a teljesítménnyel. Nem higgasztja le ellenfeleinket egy fokozódó háborús helyzetben és éppen ellenkező hatást válthat ki. Ha egyszerűen kijelentjük, hogy mit nem teszünk meg, az nem elrettentés.”

2005 óta az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India 26 ASAT-tesztet hajtott végre és öt műholdat semmisített meg. Ezek nyomában mintegy 5300 darab regisztrálható orbitális törmelék maradt, melyek még évtizedekig a pályán robognak" – mondja a Secure World Foundation két munkatársa, Brian Weeden és Victoria Samson. Az égboltot szennyező ellenőrizetlen szemét folyamatosan növekszik, már csak az évről évre felbocsátott egyre több műhold miatt is. A krízis felé tartó helyzet nem csak a hadseregek, de a polgári vállalkozók számára is sürgető. A Space Foundation 2022 első negyedéves jelentése szerint most már a biztosítótársaságok is egyre idegesebbek a torlódások miatt, mivel azok a távközlést, a GPS-rendszereket és sok más iparágat is fenyegetnek.

Malcolm Denemark/AP
Amerikai műhold kilövése a Cape Canaveral-i bázisról, 2019 augusztusMalcolm Denemark/AP

A tervezés azonban nem állna le

Az új bejelentés ellenére az Egyesült Államok nem kíván teljesen lemondani minden olyan fegyverről, ami alkalmas az ellenséges űregységek elpusztítására, ha azok amerikai űrrendszereket vesznek célba. A koncepció lényege az eszközök megvédése, de tartózkodás mások megtámadásától. Az még nem tisztázott, hogy az önkorlátozás kiterjed-e az ellenséges műholdak elektronikus lebénítására (megvakítására) és az ütközéses (kinetikus) műveletekre is.

Az USA titkosítja a kozmikus támadófegyverek részletes információit, beleértve a programok költségvetését, melyek Donald Trump óta emelkedő mértéket mutatnak. A Biden-Harris adminisztráció a 2023-as pénzügyi évben 24,5 milliárd dollárt engedélyezett űrhadviselési célra, ami a valaha volt legmagasabb összeg, és mintegy harmada az orosz védelmi kiadások teljességének.

Ugyanakkor, mint a mostani közlés mutatja, az USA hajlandó egy rést nyitni, annak reményében, hogy az ajtó idővel szélesebbre tárulhat.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Musk 40 műholdat vesztett egy mágneses vihar miatt, maradt még kétezer

Kína navigációs műholdat lőtt fel

Tőzsdére ment egy civil űrhajózási cég