Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Különgéppel érkeztek ukrán menekültek Japánba

Access to the comments Kommentek
Írta: Mátrai Anna
Ukrajnai nő öleli át fiát és édesanyját a tokiói reptéren
Ukrajnai nő öleli át fiát és édesanyját a tokiói reptéren   -   Szerzői jogok  JPNHK

Japán hagyományosan csak rendkívül indokolt esetben ad menekült státuszt külföldieknek, az Ukrajnából érkezőket azonban folyamatosan fogadja. A háború kitörése óta négyszáz ukrán állampolgár kapott menedékjogot a szigetországtól. A napokban pedig újabb húsz ember érkezett a japán fővárosba, Tokióba. A repülőtérről élőben közvetítette az eseményeket a japán állami televízió, az NHK is. A gép utasait személyesen a japán külügyminiszter, Hajasi Josimasza köszöntötte.

Bár nem a most érkezett húsz ukrán állampolgár az első a szigetországban, őket hozták legelőször a japán külügyminisztérium által megszervezett különjárattal. Hajasi korábban Lengyelországba utazott, hogy tájékozódjon a menekültek helyzetéről:

"Japán kormánya minden segítséget megad a most érkező húsz ukrán állampolgárnak, hogy békében tudjanak élni az országban" - nyilatkozta lengyel sajtótájékoztatóján.

A gépen utazó menekültek egyike, Viktorria Romashova könnyekig hatódva úgy fogalmazott a repülőtéren:

"Az emberek örömmel fogadtak minket, mintha csak a családjuk érkezne haza. Tényleg szörnyűséges ez a háború."

Varsóból Oszakába repült a 13 éves fiával. Japánban édesanyja várta őket, aki már 20 éve a szigetországban él. A fiatal nőnek most egy szívfájdító utazás ért véget, egy olyan országban, ahol számára a nyelv és a kultúra is teljesen idegen.

A különgéppel érkező menekültekkel együtt már 420 ukrán állampolgár talált átmeneti otthonra Japánban. A japán külügyminiszter azonban arról nem nyilatkozott, hogy terveznek-e további kormányzati különgépeket indítani az ukrajnai menekültekért, vagy mennyi menekültet fogadnak még be a szigetországba. A távol-keleti országnak ugyanis rendkívül homogén etnikai összetétele van. Az elöregedő társadalom és munkaerőhiány ellenére is bizalmatlanok a külföldi bevándorlókkal szemben. Az ország mindössze 91 embernek adott menedékjogot 2020-ban: 47 embert befogadott, további 44-en pedig "humanitárius okokból" kaphattak menekült státuszt. Ez a menedékkérelmet benyújtó külföldieknek csupán az 1%-át teszi ki.

Ezért is annyira meglepő, hogy a lakosság majdnem 90%-a támogatja az ukrán emberek befogadását a szigetországba. A jótékonysági szervezetek szerint a japán kormány korábban nem tapasztalt gyorsasággal sietett a bajba jutottak megsegítésére. A japán városok szállást ajánlottak fel az Ukrajnából érkezőknek, a cégek pénzügyi segítséget és munkalehetőségeket, míg a japán állampolgárok az otthonaikba is befogadnák a háború elől menekülőket. 

A menekülteket segítő szervezetek szerint a lakosság azért is segítene az ukránoknak, mert európaiak. Nidzsima Ajako, egy helyi, menekülteket segítő szervezettől arról számolt be, hogy sok segítő szándékú lakos kiemeli, csakis ukránoknak hajlandó segíteni. A tavaly történt mianmari és afganisztáni események után nem tapasztaltak ekkora civil összefogást. 

A kormányzati különgépnek ugyanakkor politikai üzenete is van: Kisida Fumio, Japán miniszterelnöke idén júniusban indul a parlamenti választásokon. A külföldi szövetségesek és a választók szemében ezért pozitív képet kell kialakítani.

"Meg akarják mutatni, hogy mit tesz Japán [a menekültekért]. Olyasmit akarnak mutatni, ami jó képet ad Japánról" - mondta a Reuters hírügynökségnek Hino Airo, a tokiói Vaszeda Egyetem professzora.

Az ukrajnai háború kezdetén Japán egyike volt azoknak a távol-keleti országoknak, ahol rögtön elítélték az orosz aggressziót. Oroszország és Japán között a II. világháború vége óta nincs hivatalos békeszerződés, a Kuril-szigetek vitatott hovatartozása miatt.