Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Borítékolható a csalás a levélszavazatokkal - rések vannak a magyar választási rendszerben

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Levélszavazatok leadása a csíkszeredai főkonzulátuson 2018-ban
Levélszavazatok leadása a csíkszeredai főkonzulátuson 2018-ban   -   Szerzői jogok  MTI/Veres Nándor

Pártaktivisták adják át és gyűjtik be a levélszavazáshoz a csomagot, néha pedig "segítenek" is kitölteni - ez történik a napokban a Vajdaságban, információnk szerint pedig Erdélyben is. A levélszavazás intézménye sok visszaélésre ad módot, pedig a tét 1-2 országgyűlési mandátum sorsa is lehet.

Napok óta botránytól hangos a Vajdaság – írja a 24.hu, ugyanis a magyar törvényi előírásoknak fittyet hányva a Fidesz–közeli párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) aktivistái kézbesítik a levélszavazásra jogosító levélcsomagot.

Korábban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a levélszavazásról azt írta, a levélcsomag "kizárólag a jegyzéken szereplő választópolgárnak személyesen adható át, meghatalmazottnak nem" – emlékeztet a lap. Az NVI állítólag nem tudott arról, hogy a csomagokat pártaktivisták viszik ki a Vajdaságban.

A rivális Magyar Mozgalom (MM) közleményben tiltakozott az eljárás ellen, sőt, arról ír:

Az aktivisták megjelennek a házainknál, van ahová kopogtatás nélkül bemennek és ők maguk ki is töltik a szavazólapokat.

Nehezményezik, hogy az aktivisták a küldemény átadásakor semmiféle átvételi elismervényt nem adnak és nem is iratnak alá, így nincs nyoma annak, ki vette át, és ki nem vette át a dokumentációt, "ami azt jelenti, hogy nem tudhatjuk, végül nem a VMSZ irodáiban töltik-e ki a szavazópolgárok helyett a választási és népszavazási íveket."

Borítékolható visszaélések

Az, amit a VMSZ művel az anyaországi választások kapcsán, akár választási csalásnak is minősíthető – írja a vajdasági magyar szervezet, a 24.hu pedig azzal az információval frissítette írását, hogy "egy olvasónk jelezte, a Vajdaságban élő szülei házánál is megjelentek a VMSZ-aktivisták, felajánlották a segítségüket, majd beikszelték a Fidesz-KDNP-t."

A minap az Euronewsnak is jelezte egy külhoni magyar olvasó, hogy a VMSZ–hez hasonlóan Erdélyben az RMDSZ "saját aktivistáival kézbesíti és gyűjti be a levélszavazatokat, ezek útja teljesen ismeretlen." A helyzet azonban az, hogy akkor is nehezen lehetne ellenőrizni az aláírások hitelességét, ha nem ők gyűjtenék be a borítékokat.

"Erdélyszerte a levélszavazatokat teljesen törvénytelenül, a kisebbségi szervezet székházaiban, polgármesteri hivatalokban és parókiákon is gyűjtik, miközben arra buzdítják az embereket, hogy ne a postán küldjék, mert állításuk szerint ez nem biztonságos" – írta olvasónk, "átláthatatlannak" nevezve a levélszavazás erdélyi lebonyolítását, lévén "a szavazatok útja teljesen ismeretlen."

Teljes mértékben alátámasztja olvasónk tapasztalatait Magyari Nándor László, a Babes Bolyai Tudományegyetem szociológiaprofesszora, a "Kezdeményezés az erdélyi pluralizmusért" csoport aktivistája, aki szerint a titkos és egyenlő szavazat elve sérül ezzel az eljárással.

Magyari professzor az Euronewsnak elmondta: exlex állapot van, hiszen a román törvények nem vonatkozhatnak az eljárásra. Annak ellenére, hogy a magyar jogszabály civileknek engedi meg a levélszavazatok begyűjtését, az RMDSZ viszont egyértelműen politikai pártnak számít.

Élő halottak

A választási csalások lehetősége visszatérő eleme a levélszavazás intézménye körüli vitáknak. 2013 óta levélben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak, értelemszerűen csak a pártlistára (hiszen nincs körzetük), ehhez jön még idén a melegellenes népszavazási ív.

Regisztrálni március 9-ig lehetett az NVI–nél, de itt jelentkezik rögtön az egyik jelentős probléma: aki egyszer regisztrált, benne is marad tíz évig a rendszerben. Jelenleg közel 450 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében, négy éve még csak 378 ezren voltak, ez valószínűleg a Fidesznek jelenthet mandátumo(ka)t.

A Nemzeti Választási Iroda Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigénylésére közölte, hogy az elmúlt négy évben 3085 elhunyt neve került ki a nyilvántartásból. A politikus a környező országok halálozási statisztikái alapján arra jutott, a ténylegesen elhunytak száma 20 ezernél is több lehet."

Említett olvasónk is azt írta levelében, hogy "információk szerint csak Erdélyben közel húszezer elhunyt személy kapott szavazólapot, ezen szavazólapok sorsa szintén ismeretlen." Kérdés, hogyan szűrhető ez ki a rendszerből, a jelek szerint nem működik az NVI felhívása a levélszavazó polgárokhoz, hogy jelentsék elhunyt rokonaikat.

Magyari Nándor László is úgy tudja, három-négy-öt évvel ezelőtt elhalálozott erdélyi magyarok is kaptak most levélszavazási csomagot, sőt, olyanok is, akik nem is regisztráltak, kérdés, milyen címlista alapján találták meg őket. A professzor problémásnak tartja a kétszer szavazás lehetőségét is, hiszen Nagyváradon, Szalontán sokaknak van magyarországi lakásuk, nehéz ellenőrizni, átruccannak-e élőben is szavazni levélszavazatuk feladása után.

Elvileg és gyakorlatilag

Ehhez képest, írja László Róbert, a Political Capital választási szakértője, a választási iroda "minden egyes választás és népszavazás előtt, minden regisztrált állampolgárnak kérdés nélkül kiküldi a levélcsomagot, benne a szavazólappal – anélkül, hogy tudná, közülük hányan lehetnek még egyáltalán életben". A szakértő szerint nyugtalanító, hogy a "levélben szavazóknak nem feltétlenül kell a saját lakcímükre kérni a levélcsomag postázását – így aztán akár a regisztráció során segítőkésznek mutatkozó aktivisták számára is könnyen hozzáférhető címet is megadhattak."

Elvileg a levélszavazásnál a csalás kizárt, hiszen a szavazólapot külön be kell rakni egy kis borítékba, azt le kell zárni, majd az aláírt azonosító nyilatkozattal együtt kell a válaszborítékba rakni, amit szintén le kell ragasztani. Gyakorlatilag azonban a módszer több ponton is kikezdhető.

A törvény nem írja elő a válaszboríték postai úton történő visszajuttatását az NVI-hez vagy a külképviseletekhez, az leadható a konzulátusokon vagy a helyi magyar szervezeteknél is, a fenti anomáliának ez a része tehát önmagában még nem törvénytelen - az ívek mások általi kitöltése, a paternális "besegítés" már természetesen igen, csak nehéz bizonyítani. Ahogy az azonosító íveken az aláírások hitelességét is.