Az ukránok szerint az oroszok folyamatosan megakadályozzák a humnitárius folyosók kialakítását és foszforbombát vetnek be egyes városokban. Az ukrán erők érnek el sikereket, de ez a támadókat nem állítja meg.
HIRDETÉSA széles körű orosz támadásoknak ellenállni próbáló Ukrajnában "nagyon nehéz a helyzet" annak ellenére, hogy az ukránok értek el harci sikereket az elmúlt napokban, például visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést - jelentette ki hétfő éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij elnök, aki szerint az oroszok ismét megakadályozták a humanitárius folyosók kialakítását.
Leszögezte, hogy az ország számos részében heves harcok zajlanak, így Csernyihiv, Szumi, Harkiv városoknál, a Donyec-medencében és Dél-Ukrajnában. Kijev északi részét továbbra is az orosz erők ellenőrzik, és Irpinynél is folytatódnak az összecsapások. Az elnök azt mondta, hogy a támadókat jelentős veszteségek érték, de ez nem állítja meg őket.
Zelenszkij ismét az Oroszország elleni szankciók szigorítására szólította fel a nemzetközi közösséget, és kifogásolta, hogy a büntetőintézkedések nagyobb mértékű fokozását egyelőre arra az esetre helyezték kilátásba, ha Moszkva vegyi fegyvert vet be. Az ukrán elnök egyebek között az orosz olajexport átfogó korlátozását sürgette.
Bírálta Zelenszkij, hogy az orosz erők ismét megakadályozták több humanitárius folyosó működtetését, elsősorban Mariupol kikötővárosnál. Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője nem sokkal korábban arról számolt be, hogy vasárnap Mariupolból és a luhanszki szakadár területről 1099 civilt sikerült kimenekíteni.
Foszforbombát használtak az oroszok?
Zelenszkij azzal is vádolta az országa ellen február 24. óta háborút folytató Oroszországot, hogy foszforbombát vetett be. Ukrán tisztségviselők már korábban is illették ezzel a váddal a támadókat, egyebek között Harkivnál.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfő éjjel a PBS amerikai televíziónak adott interjút, és ebben arról is beszélt, hogy Oroszország atomfegyvert csak abban az esetben vetne be, ha létében fenyegetné veszély, és "akármilyen legyen is az ukrajnai hadművelet kimenetele", erre nem lehet szükség. Megerősítette egyúttal, hogy Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékességét, majd hozzátette: polgári lakóházakat az orosz erők nem támadnak.
A brit hírszerzés friss jelentésében arról számolt be, hogy a Wagner orosz magánbiztonsági cég jelentős erőket vezényelt Kelet-Ukrajnába. Az értesülés szerint ezer fegyveresről is szó lehet, akiket magas rangú parancsnokok irányítanak. Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) hétfőn közölte, hogy olyan repülőgépeket küldött Németországba, amelyekre elsősorban az elektronikai hadviselés terén számítanak. A hat Growler EA-18G típusú géppel a NATO védelmi pozícióját kívánják javítani, és nem tervezik bevetni őket az Ukrajnát támadó orosz erők ellen - emelte ki John Kirby szóvivő.
A Pentagon tisztségviselői azt is jelezték, hogy a tárca további anyagi forrásokat szándékozik kérni az amerikai kongresszustól Ukrajna támogatásának növelése érdekében. Erre a célra a törvényhozás tagjai nemrégiben jelentős összegeket szavaztak meg, ugyanakkor az idei költségvetésben még nem kalkulálhattak a háború miatt megnövekedett szükségletekkel.
Az ENSZ-főtitkár humanitárius tűzszünet megteremtésén dolgozik
António Guterres ENSZ-főtitkár egy humanitárius tűzszünet meghirdetését kezdeményezte, hogy segélyt juttassanak el a rászorulókhoz, és érdemi tárgyalások kezdődhessenek a háború befejezéséről.
Guterres épp ezért megbízta humanitárius ügyekért felelős helyettesét, Martin Griffiths-t a tűzszünetre vonatkozó tárgyalások lebonyolításával, Griffiths pedig már fel is vette a kapcsolatot a felekkel.
A főtitkár kijelentette: a háború "emberéletek ezreinek értelmetlen elvesztését" okozta, iskolákat, kórházakat, infrastrukturális létesítményeket tett tönkre, és világszerte felvitte az élelmiszer- és energiaárakat. Az ENSZ humanitárius szervezetei egy hónap alatt közel 900 ezer embernek nyújtottak segítséget.
Az orosz és az ukrán küldöttség kedden Isztambulban kezd újabb tárgyalási fordulót. Mint Dmitro Kuleba külügyminiszter elmondta, az ukrán fél legalább a humanitárius kérdésekben szeretne előrelépéseket tenni, de kiemelt céljuk továbbra is a tűzszünet elérése.
Japán még erősebb szankciókkal sújtja Oroszországot
Japán kedden közölte, hogy további büntetőintézkedésekkel sújtja Oroszországot. Így a jövő héttől megtiltja, hogy japán luxuscikkeket exportáljanak oda. A gazdasági minisztérium szerint ez járművekre, divatcikkekre és műtárgyakra is vonatkozik. A kormány azt is közölte, hogy a japán cégeket arra szólították fel: ha Oroszország rubelben kérné a fizetséget a gazdasági műveletekért, utasítsák vissza a kérést.