Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Biden: Amerika válaszolni fog, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Joe Biden Brüsszelben
Joe Biden Brüsszelben   -   Szerzői jogok  Olivier Matthys/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

Éppen egy hónapja rohanta le Oroszország Ukrajnát. Ezt a napot választotta arra a NATO, az Európai Unió és a G7 tagországai, hogy csütörtökön Brüsszelben tartsanak csúcstalálkozót. Mindeközben Ukrajnában tovább folynak a harcok, Amerika befogad 100 ezer menekültet, és az UNICEF szerint az ukrán gyerekek fele elmenekült hazájából. A mai nap legfontosabb hírei a csúcstalálkozókkal, az ukrán háború állásával, az áldozatok számával és a humanitárius helyzettel kapcsolatban.

A brüsszeli csúcstalálkozók eseményeit ebben a cikkünkben találja.

Biden: Amerika válaszolni fog, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna

Az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában - jelentette ki az amerikai elnök Brüsszelben, a NATO rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.

Joe Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ. "A válaszunk arányos lenne" - hangsúlyozta.

Véleménye szerint az orosz elnök a NATO megosztását akarta elérni az ukrajnai inváziójával, Vlagyimir Putyin azonban az ellenkezőjét érte el annak, amit akart. "Nem gondolta, hogy meg tudjuk őrizni ezt az egységet. A NATO még sosem volt ilyen egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében" - fogalmazott az amerikai elnök, s és hozzátette: a szankciók szigorú végrehajtásával fent kell tartani a nyomást Moszkván.

"Felvetettem annak lehetőségét is, hogy Oroszországot ki kellene zárni a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportból (G20)" - közölte. Azt mondta, ha azonban olyan országok, mint Indonézia és mások nem értenek egyet Oroszország eltávolításával, akkor véleménye szerint Ukrajnának is meg kell engedni, hogy részt vegyen a G20-ak találkozóin.

Közölte továbbá: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat. Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz. Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz - vélekedett Biden. Egyben reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak.

Biden megerősítette korábbi bejelentését, miszerint országa 100 ezer ukrán menekültet fogad be. A hangsúly a "családok egyesítésén és a veszélyben lévők védelmén van" - fogalmazott. Biden közölte továbbá, az Egyesült Államok egymilliárd dollár humanitárius segítséget nyújt az ukrajnai orosz támadások elől menekülőket befogadó országoknak. A menekültek befogadásának terheit "nem Lengyelországnak, Romániának vagy Németországnak kellene egyedül hordoznia", ez nemzetközi felelősség - tette hozzá az amerikai elnök.

Borrell: katonai szempontból ez a háború nagy kudarc Oroszország számára

Egy hónapja tart az ukrajnai háború, ez katonai szempontból kudarc Oroszország számára, mivel Moszkva úgy gondolta, hogy gyorsan le tudja rohanni Ukrajnát - jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője csütörtökön, az EU-csúcsra érkezve.

Mint mondta: "Oroszország még csak 100 kilométerre sem tudott eltávolodni katonai bázisától, az orosz erők nem tudják bevenni a városokat, ehelyett bombázzák őket, civileket mészárolnak le, és romba döntenek mindent". A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU-nak most Ukrajna felfegyverzésére kell összpontosítania, ez ugyanis eldöntheti a háború kimenetelét. Hozzátette: az uniós tagállamok vezetői az EU-csúcson megvitatják, hogyan folytassák az európai fegyver- és katonai felszerelés szállítmányozását Ukrajnába.

"Amit tennünk kell, az az ukrán hadsereg további támogatása. A következő két hét dönti el, hogy melyik oldal kerül ki győztesen a háborúból" - vélekedett.

Mark Rutte, holland miniszterelnök újságíróknak arról beszélt, hogy nem számít arra, hogy az EU-tagállamok vezetői további szankciókban állapodnak meg Oroszország ellen, bár, mint mondta, Hollandia ezt támogatná. Rutte, aki az EU-csúcsra az ugyancsak csütörtöki NATO-csúcsról érkezett, azt hangsúlyozta: a szövetség tagállamai megállapodtak a szankcionálás folytatásában, és a további katonai ellátmány szállításában, de Volodmir Zelenszkij ukrán elnök nem lesz ettől elégedett, mert ő repüléstilalmi övezet bevezetését sürgeti.

Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda azt hangsúlyozta, hogy az EU-csúcson meg kell erősíteni az Oroszország elleni szankciórendszert, és fel kell számolni a függést az orosz energiahordozóktól. "A mai nap jó alkalom arra, hogy megbüntessük Oroszországot ezért a szörnyű agresszióért" - szögezte le.

Krisjanis Karins, lett miniszterelnök ugyanezen a véleményen volt, szerinte is fontos lenne az EU-csúcson megállapodni az orosz energiahordozókról történő leválásról. Kaja Kallas, észt kormányfő azt nyilatkozta: "az Európai Uniónak a lehető legszigorúbb szankciókat kell bevezetnie Oroszországgal szemben, dacolva az azonnali negatív hatásokkal".

Micheál Martin ír miniszterelnök szerint országa nyitott a további szankciók bevezetésére, de véleménye szerint előbb a már bevezetett büntetőintézkedéseket kellene teljes mértékben végrehajtani. Xavier Bettel, luxemburgi kormányfő viszont azon a véleményen volt, hogy az EU már eddig is sokat tett Ukrajnáért, például fegyvereket küldött. A politikus ellenezte a további szankciók bevezetését, egészen addig, amíg "Oroszország nem lép át egy másik határvonalat". "Úgy gondolom, hogy még mindig fokozatosságra van szükségünk "- jelentette ki Bettel.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rubelben adná el a gázt a "barátságtalan országoknak", kijelentette: ebben a pénznemben egyetlen európai ország sem fog neki fizetni. Jansa azt is elmondta, hogy a teljes orosz földgáz- és kőolajolajembargó még mindig szankciós lehetőség Oroszország ellen, annak ellenére, hogy Németország határozottan tiltakozik ellene.

Alexander De Croo belga miniszterelnök újságíróknak azt nyilatkozta, hogy ha Oroszország azt kéri az európai országoktól, hogy rubelben fizessenek a gázszállításokért, akkor az árat is újra kell tárgyalni. De Croo szerint a szankcióknak nagyobb hatást kell gyakorolniuk az orosz félre, mint az európaira: "Nem állhatunk önmagunkkal háborúban" - jelentette. A földgáz- és kőolajembargó bevezetése véleménye szerint nem szükséges.

Karl Nehammer osztrák kancellár rövid sajtónyilatkozatában felszólította a tagállami vezetőket, hogy ne feledkezzenek meg a Nyugat-Balkánról, mivel intézkedésekre van szükség annak megakadályozására, hogy a régió Oroszország vagy más nagyhatalmak, például a Kínai Népköztársaság befolyási övezetévé váljon."

Kibertámadás az orosz központi bank ellen

Az Anonymous hackercsoport azt állítja, hogy feltörte Oroszország jegybankjának rendszerét, és 35 ezer dokumentumhoz fért hozzá. A csapat Twitteren azzal fenyegetőzött, hogy a következő 48 órán belül nyilvánosságra hozza a fájlokat. Egyelőre nem tudni, vajon a dokumentumok tényleg az Anonymus birtokában vannak-e, és ha igen, akkor milyen információkat tartalmaznak.

Az Anonymus támogatja Ukrajnát, és megfogadta, hogy „megbünteti” Oroszországot az invázióért.

Tíz orosz hadifoglyot elengedtek tíz ukránért cserébe

Ukrajna a katonákon kívül elengedett 11 orosz civilt is, akiket Odessza közelében mentettek meg egy elsüllyedt hajóról - írja az Ukranszkaja Pravda. Cserébe az oroszok is elengednek 19 civilt, akik egy ukrán mentőhajón dolgoztak, jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Korábban az ukránok már elengedtek kilenc orosz hadifoglyot, cserébe az elrabolt melitopoli polgármester elengedéséért, de most először fordul elő, hogy ugyanannyi katonáért cserébe ugyanannyi katonát adtak.

Harci helyzet - ellentmondásos információk érkeznek

Úgy tudni, hogy a kelet-ukrajnai Szumit bekerítették az orosz csapatok. A délkelet-ukrajnai Bergyanszk kikötője, amelyet már az orosz hadsereg használt, kigyulladt, miután az ukrán haditengerészet orosz hadihajókat támadott meg. Közölték, hogy elsüllyesztették az Orszk orosz hajót, Oroszország azonban egyelőre nem reagált ezekre az állításokra.

Legalább négyen meghaltak orosz légicsapásokban a Luhanszk megyei Rubizsnéban a megyei közigazgatási hivatal vezetője szerint, aki azt is állította, hogy az orosz légierő foszforbombákkal támadta a települést. A nemzetközi jog tiltja ilyen vegyi fegyver bevetését.

Moszkva azt állítja: csapatai elfoglalták Izjumot, ehhez képest azonban az ukrán fegyveres erők vezérkara szerdán még azt közölte, jelentős veszteségeket okoztak az oroszoknak ebben a térségben. A békeidőben 50 ezres város a harkivi régióban található, és fontos hadszíntér, mivel az oroszok az Ukrajna keleti részén állomásozó ukrán erők bekerítésén dolgoznak.

Több tüzet eloltottak a csernobili zárt zónában, de néhány továbbra is ég - közölte szerda este a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). Az ukrán parlament a hét elején közölte, hogy a két négyzetkilométeres területen hét tűz ég, és ezeket valószínűleg orosz tüzérségi belövések vagy gyújtogatás okozta. A lezárt atomreaktor körüli terület - a valaha volt legsúlyosabb nukleáris baleset helyszíne - a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll.

10 nap után visszatért az orosz védelmi miniszter

Tíz napja először volt látható az egyik orosz tévében Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter - írja a BBC. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a nemzetbiztonsági tanáccsal ülésezett, ezen vett részt többek között Sojgu is. A tárcavezető nem szólalt meg, a Nexta alábbi felvétele szerint a bal felső sarokban látható.

Sojgu utoljára március 11-én szerepelt a nyilvánosság előtt, és már olyan pletykák is felröppentek, hogy beteg vagy letartóztatták. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ülés előtt azt mondta újságíróknak, hogy a védelmi miniszternek sok a dolga „a katonai hadművelet” miatt és nem ér rá a médiaszereplésekre.

Sokaknak feltűnt, hogy a hang nélküli felvételen furcsaságok történtek a bal felső sarokban, ahol elvileg Sojgunak kellett lennie:

Ukrán, orosz és civil áldozatok

Lehetetlen pontosan megmondani, hány orosz és ukrán katona vesztette életét eddig a háborúban - a NATO becslése szerint 7 és 15 ezer közé tehető az elesett orosz katonák száma és a brit hírszerzés szerint is több ezer főre tehető az orosz hadsereg vesztesége Ukrajna lerohanása óta. Történelmi tapasztalatok alapján a halottak, foglyok és sebesültek arányának figyelembevételével a szám akár ennek többszöröse, akár 30-40 ezer fő is lehet.

Az ukrán áldozatok számát az orosz védelmi minisztérium jóval magasabbra becsüli, mint az ukrán fél: március 13-án Ukrajna bejeletette, hogy legalább 1300 katonájuk esett el, míg az orosz védelmi minisztérium szerint több mint 2870.

Eddig úgy tudni, legalább 900 civil is életét vesztette a harcokban, de az áldozatok valós száma ennél jóval magasabb lehet.

Több újságíró is életét adta munkájáért az orosz-ukrán háborúban: az Institute of Mass Information nevű civil szervezet hét sérültről és egy eltűnt tudósítóról számolt be. További három újságíró vesztette életét a bombázások következtében, amikor éppen nem voltak szolgálatban.

Legalább hat ukrán újságíróról tudnak, akiket elraboltak az oroszok. Egy hónap alatt tíz tévétornyot vettek tűz alá, és nyolc helyen ideiglenesen vagy teljesen tönkretették a tévés és rádiós sugárzást. Legalább 70 ukrán médium szüntette meg a tevékenységét különböző okokból, akár az orosz megszállás, akár a fenyegetések vagy a nyomdai, terjesztési nehézségek miatt.

Okszana Baulina orosz újságíró Kijev bombázása közben vesztette életét:

Humanitárius helyzet

Mostanáig 3,5 millió ember hagyta el Ukrajnát, Magyarországra közülük eddig 330 ezren érkeztek. Az ENSZ adatbázisa csak az első biztonságos országokat sorolja, amiből nem derül ki, mennyi ukrán menekült érkezett például Magyarországra Románián keresztül, vagy hogy mennyien utaztak tovább nyugatra.

Csütörtöki hír, hogy az Egyesült Államok százezer menekültet fogadhat be. A tervről két névtelenséget kérő forrás beszélt a Reutersnek. A hírek szerint nem mindenkit a menekültprogramon keresztül fogadnának be, sokan családi vízumot kaphatnának, vagy más humanitárius eljárásban telepedhetne le Amerikában.

Hét ukrajnai területről nyílik csütörtökön humanitárius folyosó, hogy a harcok elől menekülő civilek biztonságban elmenekülhessenek – jelentették be ukrán illetékesek. A listáról azonban hiányzik Mariupol városa, amelyet szinte teljesen lerobolt az orosz hadsereg.

A pusztításról a Kyiv Independent újságírója tett közzé videót:

A teljesen elpusztított városból mostanáig 15 ezer embert deportálták Oroszországba - közölték a hetek óta ostromlott város hivatalos Telegram-csatornáján. Azt írják, az embereket busszal szállítják át a határon, miközben ukrán útlevelüket, személyes irataikat is elveszik tőlük. Néhány órával később az ukrán védelmi minisztérium is megerősítette a fentieket. Az újabb közlemény szerint az ukránokat Oroszország gazdaságilag elmaradott térségeibe szállítják, többek közt a Japán-tengertől északra található Szahalin szigetére. Munkát kínálnak nekik, és olyan papírokat íratnak alá velük, amelyek megtiltják, hogy a következő két évben elhagyják Oroszországot.

UNICEF: az ukrajnai gyermekek több mint fele otthona elhagyására kényszerült

Az ukrajnai gyermekek több mint fele arra kényszerült, hogy elhagyja otthonát a február 24-én kezdődött orosz támadások miatt - közölte az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) csütörtökön. "Az ukrajnai háború egy hónapja alatt 4,3 millió gyermek, az ország 7,5 milliósra becsült kiskorú lakosságának több mint fele kényszerült menekülni" - írja közleményében a szervezet. A határt körülbelül 1,8 millió gyermek lépte át, a szomszédos országokban keresve menedéket a harcok elől. A többiek az országon belül próbáltak biztonságba jutni.

Az ENSZ Gyermekalapját vezető Catherine Russell elmondta: a második világháború óta alig akadt példa arra, hogy a gyermekek ilyen gyorsan és nagy számban kényszerüljenek menekülésre. Hozzátette: a háború tartós következményekkel járhat a jövendő nemzedékek számára. "A borzalmas és szűnni nem akaró erőszak a gyermekek biztonságát, jólétét és az alapvető szolgáltatásokhoz történő hozzáférését fenyegeti" - jegyezte meg Russell.

A konfliktus kezdete óta legalább 81 gyermek vesztette életét és 108 sebesült meg az ENSZ emberi jogi főbiztosságának legfrissebb, szerdán közzétett jelentése szerint. A főbiztosság attól tart, hogy a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek. A háború a polgári infrastruktúrát is pusztította, és sok helyütt ellehetetlenítette a hozzáférést az alapvető szolgáltatásokhoz. Mintegy 1,4 millió ember maradt ivóvíz nélkül az országban.

Az UNICEF és partnerei humanitárius segítséget nyújtanak a gyermekeknek Ukrajnában és a szomszédos országokban. A szervezet kilenc ukrajnai régió 49 kórházába - köztük Kijevbe, Harkivba, Dnyipróba és Lvivbe - szállított orvosi eszközöket, valamint vízzel és higiéniai termékekkel látja el az ostromlott lakosságot.

Novák Katalin: Magyarország szíve most a magyar-ukrán határ mentén dobog

"Magyarország szíve most a magyar-ukrán határ mentén dobog, és mindannyiunk szíve együtt dobban azokért, akik menekülni kényszerülnek Ukrajnából" - jelentette ki a megválasztott köztársasági elnök Beregdarócon, sajtótájékoztatón csütörtökön. Novák Katalin az elmúlt négy napban a határ menti településeken tett látogatásának tapasztalatairól szólva hangsúlyozta, "nekünk két hadseregünk is van", egyrészt a fegyveres erők, másrészt azok a segítőkész magyar emberek, akik most is itt vannak, a nap huszonnégy órájában.

"A legerősebb fegyverünk pedig a magyar szív, erre a magyar szívre van szükségünk ahhoz, hogy a békét meg tudjuk nyerni, erre a magyar szívre van szükségünk ahhoz, hogy a békét meg tudjuk őrizni itt Magyarországon" - mondta a megválasztott államfő.

MTI/Balázs Attila
Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök nyilatkozik a sajtónak a magyar-ukrán határ menti településeken tett négynapos látogatásának tapasztalatairól Beregdarócon 2022.MTI/Balázs Attila

Tapasztalatait összegezve elmondta, a négy nap alatt tizenkét településre látogatott el, megtekintette a hat segélyszervezet munkáját, helyi képviselőkkel, településvezetőkkel, illetve önkéntesekkel találkozott. Beszélt olyanokkal is, akik a mindennapi munkájuk és feladataik mellett akár éjszaka vagy munkaidő után több száz szendvicset kennek, meleg ételt készítenek, ágyneműt húznak, takarítanak, vagy egyéb módon vesznek részt a segítségnyújtásban. Ezek az emberek ilyenkor a saját feladataikat is háttérbe szorítják azért, hogy ott legyenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk - húzta alá Novák Katalin. Elmondta, menekültekkel is találkozott, ők egy kilátástalan helyzetből a bizonytalanba érkeztek, egyik napról a másikra élnek, nem tudják, hova tartanak, vagy vissza fognak-e valaha térni a szülőföldjükre.

Megismételte, azok, akik maradni szeretnének Magyarországon, maradhatnak, ameddig szeretnének, ehhez pedig minden segítséget és támogatást meg fognak kapni.

Folytatódik a háború a gazdasági hadszíntereken is - Lavrov lányának számláját is befagyasztották

Több száz orosz politikust és vállalatokat szankcionál az Egyesült Államok - olvasható az amerikai pénzügyminisztérium honlapján. Az összes orosz parlamenti képviselő, több tucatnyi hadiipari szereplő és a Sberbank vezetője is szerepel a listán.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mostohalányát is célba vették szankciókkal az Egyesült Királyságban. A jelenleg London elitnegyedében élő 26 éves Polina Kovaleva számláit befagyasztották.

Az Európai Unió eltökélt szándéka, hogy fenntartsa az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást, miközben megpróbálja enyhíteni a szankciókból eredő problémákat, amelyek az unión belül jelentkeznek – erről beszélt az Európai Tanács elnöke, Charles Michel csütörtökön.

A rubelért vett olaj és gáz az ukránok megölését segíti - írta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren. Arra reagált, hogy Putyin elnök szerdán bejelentette, a "nem baráti" országoknak ezentúl rubelben kell fizetniük az olajért és a földgázért.

Korábbi hírösszefoglalónkat itt találja.