Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Több száz, béranyától született kisbaba várja ukrán bunkerekben, hogy szüleik értük menjenek

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav  & Nathalie Huet
Újszólöttjét tartja kezében egy nő egy kijevi szülészet pincéjében március 2-án, melyet óvóhellyé alakítottak a bombázások miatt
Újszólöttjét tartja kezében egy nő egy kijevi szülészet pincéjében március 2-án, melyet óvóhellyé alakítottak a bombázások miatt   -   Szerzői jogok  Efrem Lukatsky/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.

Több ezer pár és többszáz ukrán béranya terveit törte derékba az orosz-ukrán háború. Az Ukrajnában virágzó béranyaságra a háború óriási csapást mért: az anyák nem hagyhatják el az országot, mert akkor sajátjukként kell elismerni a születendő gyermeket, a szülők viszont nem tudnak értük menni, mert háborús zónában vannak. Bár pontos számot nem tudni, de több százra tehető azoknak a kisbabáknak a száma, akik jelenleg óvóhelyeken várják, hogy szüleik egyszer értük jöjjenek.

Ali egy három hetes kisfiú, aki még soha nem találkozott a biológiai szüleivel. Jelenleg egy kijevi óvóhelyen várja, hogy valaki érte jöjjön. Béranyától született Ukrajnában, épp a háború kitörése előtt pár nappal - így egyike lett azoknak az újszülötteknek, akik az orosz támadás alatt álló ukrán fővárosban ragadtak.

Miután Ukrajnában legális a fizetett béranyaság, az évek során jól fizető iparággá nőtte ki magát. A 43 milliós ország a gyermekre vágyó meddő párok egyik kedvelt célpontja lett megfizethető árai és könnyű ügyintézése miatt. Elméletben ugyan csak heteroszexuális párok vehetik igénybe a szolgáltatást - a szabályok laza kezelése és az ukrán hivatalnokok korrupciója miatt azonban az egynemű párokat sem utasítják el.

De az orosz invázió február végi kitörése óta pánik tört ki az országhatárokon átnyúló üzletben - nem beszélve az érdekütközésekről, mely a háború miatt saját életüket féltő béranyák, a gyermeküket féltő párok, illetve az őket összekötő ügynökségek között léptek fel.

"Még soha nem láttunk ennél rosszabb helyzetet. Ez most igazi válság" - mondta el az Euronews-nak Sam Everingham, a béranyaság mellett döntő párokat segítő, non-profit Growing Families (Növekvő családok) szervezet alapítója. Több mint tíz éves tapasztalattal rendelkeznek a kormányok és ügynökségek közötti kapcsolatkezelésben válságok esetén - a thaiföldi katonai puccstól a nepáli földrengésekig vagy épp a Covid miatti légtérlezárásokig mindennel volt már dolguk.

Jelenleg 100 családnak segítenek, akiknek ukrán béranya hordja ki a gyermekét és akik kétségeesve várják, hogy végre biztonságban tudhassák újszülöttjeiket - vagy embrióikat - az ország határain kívül.

"Az esetek mindegyike kétségbeejtő - tette hozzá Everingham. - Az, hogy valakit átjuttassunk a határon, nem probléma, de ez egy teljesen más szint. Családokat küldeni háborús zónába, hogy elhozhassák a gyerekeiket, ez egyszerűen túl nehéz."

"A kisbabánk egy bunkerben van és mi nem tudunk érte menni"

Ali biológiai szülei a kanadai Torontóban élnek. Nevüket saját kérésükre nem írjuk le. Több mint tíz évig próbálkoztak saját gyermekkel, először természetes, majd mesterséges úton. A lombikprogramok közül egy sem sikerült nekik, így három évvel ezelőtt a házaspár úgy döntött, hogy béranyát fogadnak.

A választásuk Ukrajnára esett, mert itt 40-60 ezer euró (14-22 millió forint) közötti összegért vállalják egy gyermek kihordását a béranyák - ez pedig épp a fele az Egyesült Államokban elfogadott tarifának. A pár Ukrajna legnagyobb, béranyákra és mesterséges megtermékenyítésre specializálódott klinikáját, a BioTexCom-ot választotta, és még azt is kiválaszthatták, hogy ki legyen a jelentkezők közül az, aki majd kihordja a magzatukat.

Az esetük még így sem volt egyszerű - csak az ötödik beültetés lett sikeres. A házaspár ünnepelt a jó hír hallatán - a kisbabát a szerződés szerint tervezett császármetszéssel akarták világra segíteni, melyet február 20-ára tűztek ki. A kisfiú azonban a tervezettnél két nappal korábban, február 18-án érkezett. Élete első napjait a koraszülött osztályon töltötte, várva, hogy szülei megérkezzenek érte Torontóból.

Evgeniy Maloletka/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Egészségügyi személyzet a sebtében szülőszobává alakított kórházi pincében március 2-án, MariupolbanEvgeniy Maloletka/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

Február 24-én azonban az oroszok megtámadták Ukrajnát, a légitársaságok pedig felfüggesztették működésüket, így Ali szülei, akik már úton voltak, Isztambulban ragadtak. A BioTexCom azt ígérte, hogy a kisfiút egy biztonságot jelentő óvóhelyre viszik, ahol több más újszülöttel lesz együtt.

"A kisbabánk egy bunkerben van, Kijevben. Egy bunkerben, és mi nem tudunk érte menni" - mondta el a kétségbeesett férj. - Hogy tudnék odamenni érte? Még ukránul sem beszélek, az országot sem igazán ismerem." A pár ezért arra kérte a klinikát, hogy szállítsa át fiukat az Ukrajna nyugati oldalán található, harcoktól egyelőre mentes Lviv-be, hogy érte mehessenek. "De azt mondták, hogy az utazás túl veszélyes, neki is és nekünk is. A vonatok mind tele vannak és így nem biztonságos utazni. Fogalmunk sincs, hogy most mit tegyünk."

Már a Vöröskeresztet és más szervezeteket is kontaktálták, hogy segítsenek nekik biztos helyre juttatni a fiukat, miközben a kanadai nagykövetség sürgősséggel állít ki útlevelet a kisgyerek számára. "De semmit sem érünk az útlevéllel, ha nincs itt a kisbabánk" - teszi hozzá könnyek között a férfi. Felesége a háború kitörése óta depressziós, senkivel nem akar beszélni. "Minden egyes alkalommal, mikor emailt kapok, attól félek, hogy valami rossz hír lesz" - mondja a férje.

100 újszülött egyetlen óvóhelyen

Az Ukrajnától távol, gyermekükre várakozó szülők eközben betegre aggódják magukat és rettegve figyelik az eseményeket. A mariupoli gyermekkórház és szülészet lebombázása, a romok közül kimentett vérző, terhes nőkkel sokuk számára a végső döfés volt.

Ennek ellenére a BioTexCom megerősítette, hogy azt ajánlja a szülőknek, várják meg, míg a helyzet normalizálódik és biztonságosabb lesz gyerekeikért menniük. A háborús helyzet, a folyamatos légicsapások, az üzemanyag- és élelmiszerhiány túl kockázatossá teszi, hogy egyedül próbáljanak meg kijutni egy idegen, háború sújtotta országból, újszülöttel a kezükben. A klinika épp ezért mindent megtesz azért, hogy megnyugtassa a szülőket - például minden nap fényképeket küld nekik a már megszületett kisbabáikról, és videókat is rendszeresen feltöltenek - alább látható a legutóbbi.

A klinika cikkünk írása idején saját bevallása szerint harminc kisbabára vigyázott, akiket óvóhelyen helyeztek el - de további 100, hamarosan megszülető babára számítanak március végéig - mondta a BioTexCom jogi képviselője, Denis Herman az Euronews-nak. "Minden nap egy, kettő vagy három új gyerek érkezik hozzánk".

Nem ez az első alkalom, hogy a BioTexCom-nak Ukrajnában ragadt újszölüttekről kell gondoskodnia. 2020 májusában, a COVID-19 járvány csúcsán, mikor szinte lehetetlen volt utazni, Ukrajna pedig lezárta határait, a klinika több fotót és videót is közzétett a náluk ragadt, egy kijevi hotelben elhelyezett újszölüttekről, hogy felhívják a figyelmet a problémára.

Efrem Lukatsky/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
A 2020. május 14-én készült fotón egy kijevi hotelben nővérek gondozzák azokat az újszülötteket, akiknek szülei a Biotexcom-on keresztül fogdtak béranyát.Efrem Lukatsky/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

A mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó klinikának eközben más gondja is akad: több ezer fagyasztott embriót, petesejtet és spermamintát kéne biztos helyre, lehetőség szerint egy másik országba juttatnia. "Több mint 3000, a világ minden táján élő pár embriói vannak itt - embriók, melyekről azt remélik, egy nap gyerekek lehetnek belőlük - az esetek nagy részében a családok egyetlen gyermeke. Ezek a párok le vannak sújtva. Azt sem tudják, lesz-e valaha is lehetőségük az embriókhoz jutniuk" - mondta el Everingham.

Ali szüleinek szintén vannak fagyasztott embriói a között a hatezer embrió között, melyek a BioTexCom kijevi kirendeltségén vannak - de jelenleg egyedül a kisfiukra tudnak koncentrálni és arra, hogyan vehetik végre a karjukba. "Imádkozunk és reménykedünk egy tűzszünetben, vagy hogy valami történik Putyinnal. Én azt remélem, meghal vagy valami más rossz történik vele. Bocsássa meg, hogy ezt mondom, de tudja, ez az egyetlen, ami most reményt ad nekünk."

Kilenc hónapos terhes és a háború elől menekül

A 32 éves Okszana 39 hetes terhes béranya. Egy kislányt hord a szíve alatt, aki egy bolgár házaspár gyermeke lesz. Az orosz támadáskor férjével és 9 éves kislányával együtt Kijevben maradt, egy a klinikától nem messze lévő lakásban. A család két éjszakát a város egyik metróállomásán töltött, mielőtt elmenekültek volna Csernyihivbe. Mikor azt a várost is bombázni kezdték, szülővárosukba mentek tovább, az északkelet-ukrajnai Szumitól nem messze.

"Itt nyugodtabb, eddig még senki sem bántott minket, hála istennek - mondta Okszana az Euronews-nak. - A legfontosabb számunkra most az, hogy meglegyen a baba és hogy túléljünk" - tette hozzá. A szülésig már nem akarnak sehova se továbbmenni - legalábbis egyelőre. Mint minden 18 és 60 év közötti hadköteles férfinak, a nő férjének is tilos elhagynia az országot. "Nem válunk el egymástól, nem hagyom itt a családomat. Egy család vagyunk, és a végsőkig együtt kell maradnunk" - mondta az anya.

Emilio Morenatti/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Újszülött ikrek alszanak egy kijevi óvóhelyenEmilio Morenatti/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

Az Everingham vezette szervezet eközben úgy tudja, egyes párok arra próbálták kényszeríteni a béranyákat, hogy menjenek az ország biztonságosabbnak tűnő nyugati felébe, vagy egyenesen hagyják el az országot és meneküljenek biztosabb helyre, például Grúziába, ahol szintén legális a béranyaság.

"Ez erkölcsileg helytelen. Ezek a nők nem rabszolgák. Joguk van saját döntéseket hozni, nem lehet őket semmire rákényszeríteni. A szülőknek és ügynökségeknek ezt meg kell értenie."

"Ő nem az én gyermekem"

Egyes klinikák, mint a BioTexCom is, azt állítják, hogy túl veszélyes a terhes béranyákat és az újszölütteket például a lengyel-ukrán határra vinni. Attól tartanak, hogy ha egy olyan országba mennek, ahol a béranyaság nem legális, sőt, tilos - márpedig Európa nagy részében ez a helyzet - akkor a béranya lesz az, akit a gyerek törvényes gondviselőjeként ismernek el.

Okszana épp ezért választotta azt, hogy inkább Ukrajnában marad. Bármelyik nap megindulhat nála a szülés - míg a támadások Ukrajna-szerte erősödnek. "Remélem, hogy lassan alábbhagynak a harcok, én pedig képes leszek a babát elvinni a klinikára és átadni nekik a hivatalos papírokkal együtt - mondta. - Ő nem az én gyermekem, hanem azé a házaspáré. Épp ezért velük kell lennie."

A nő azt mondja, azért vállalta a béranyaságot, hogy az ezért kapott pénzből kifizethessen egy rendkívül drága műtétet az édesapjának - de most ez is a levegőben lóg. Minden körülmény ellenére mégis azt mondja, nem bánja, hogy belevágott a béranyaságba. "Egyetlen pillanatra sem bántam meg, mert azok az emberek boldogok lesznek, ha végre velük lesz a kisbabájuk."

Grúzia, Görögország, Ciprus lehet az új béranya-paradicsom?

Az, hogy Kijev mennyire gyorsan vált a béranya-kereső párok elsődleges úticéljából a legnagyobb rémálmukká, az még az ezen a területen dolgozó, tapasztalt összekötőket is meglepte. "Hónapokon át azt hallottuk az ukránoktól, hogy ne bolondozzatok, Oroszország sosem támad meg bennünket" - mondta Everingham. Ennek eredményeképp szinte egyetlen klinika sem tett semmilyen óvintézkedést egy ilyen esetre.

Az ukrán-orosz háború most hihetetlen gyorsan újrarajzolja az európai béranya-térképet - és magasra srófolja az árakat, miután a leendő béranyáknak és szülőknek most már a legrosszabb forgatókönyvekkel is számolniuk kell.

Efrem Lukatsky/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
A BioTexCom a covid-járvány alatt készített fotója, melyen egy nóvér foglalkozik a béranyától született, náluk ragadt gyerekekkelEfrem Lukatsky/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

"Már sok olyan szülővel találkoztunk, akik más országok, például Grúzia felé kacsintgatnak, és arról kérdeznek minket, lehetséges-e speciális rendelkezéseket vagy pénzvisszatérítést építeni a szerződésekbe egy esetleges orosz invázió esetére. És ezek a kérdések teljesen jogosak. Ezek olyan témák, amiket a két különböző ország miatt alaposan át kell gondolni, főleg ezekben a bizonytalan időkben."

Görögország, ahol szintén legális a béranyaság, szintén vonzó célpont - de a 43 milliós Ukrajnával szemben mind a grúz, mind a görög piac kicsi, és nem biztos, hogy meg tud birkózni a béranyát kereső, rájuk zúduló szülők áradatával.

Maradnak tehát a szürke zónás országok, mint Ciprus és Albánia, ahol a béranyaság nincs törvényileg szabályozva. Ezekben az országokban Everingham szerint a klinikák és a kormányok is becsukják a szemüket a globális igény láttán. "Több mint egy évtizede vagyok ebben az iparágban és annyi bizonyos, hogy akárhányszor egy ország bezárja a kapuit, a gyermekre vágyók továbbállnak és találnak egy újat. Mindig találnak piaci rést. A gyerek után vágyó terméketlen párok száma ugyanis nagy, és nehéz megállítani őket a saját család után való vágyakozásban."