Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Miért nem figyelt a Nyugat az oroszokkal kapcsolatos keleti figyelmeztetésekre?

Access to the comments Kommentek
Írta: euronews
Mateusz Morawiecki lengyel és Boris Johnson brit kormányfő sajtótájékoztatót tart Varsóban március 1-jén
Mateusz Morawiecki lengyel és Boris Johnson brit kormányfő sajtótájékoztatót tart Varsóban március 1-jén   -   Szerzői jogok  Leszek Szymanski/MTI/MTVA

Miért nem figyelt a Nyugat az oroszokkal kapcsolatos keleti figyelmeztetésekre? Lengyelország és a balti államok történelmi tapasztalataik és földrajzi közelségük miatt sokkal több ismerettel rendelkeznek Oroszországról, mint a Nyugat, mégsem hallották meg évekig a szavukat.

Lengyel és balti államokbeli politikusok évek óta felhívják nyugati szövetségeseik figyelmét az orosz terjeszkedési szándékokra utaló jelekre, de három évtizeden keresztül ezeket a jelzéseket ők nem vették komolyan – írja összefoglalójában a Politico.

A németek által dominált európai politika a merkeli megbékélés irányvonalát követte Oroszország-stratégiájában, ami gazdasági együttműködést és politikai kompromisszumokat jelentett Moszkvával.

A lengyel és balti vezetők aggodalmuknak adtak hangot, amikor elkezdődött az Északi Áramlat-projekt, amely tovább erősítette Európa ráutaltságát az orosz gázszállításokra, az orosz légtérsértések, kibertámadások miatt a NATO megerősítését kérték – konkrétan nagyobb számú NATO-kontingensek állandó állomásoztatását a területükön. Amikor 2014-ben az oroszok elfoglalták a Krímet, ugyanezen országok felhívták a Nyugat figyelmét, hogy ha erre az agresszióra a Nyugat nem az erő szavával válaszol, Putyin elnök azt a gyengeség jelének fogja venni, és újabb hasonló katonai manőverbe fog kezdeni.

A lengyel történelem az élő példa arra, hogy egy népnek évszázadokon keresztül szinte folyamatosan ébren kellett lennie, és többször katonai erővel kellett kiállnia saját nemzeti létéért a szomszédos Oroszország ellenében. A balti államok története is azt mutatja, hogy a birodalmi ambíciókat tápláló orosz hatalom nem sokat teketóriázott, amikor saját érdekszférájával kapcsolatban kellett döntenie.

A jelenlegi ukrajnai konfliktus gyökerei visszavezetnek 2007-ig, amikor Putyin híres müncheni beszédében Amerikát az egypólusú világrend létrehozásával, a NATO-t pedig keleti terjeszkedéssel vádolta. A lengyel és a balti államok hírszerzései pontosabb adatokkal rendelkeztek az akkor formálódó orosz tervekről, így a 2008-as grúziai beavatkozás előkészületeiről is, de a NATO-központ ezeket a jelzéseket nem kezelte kellő komolysággal. A kelet-európai országok mindig is veszélyes vezetőnek látták Putyint, nyugati társaik azonban folyamatosan hittek a vele való megegyezésben.

A 2014-es krími annektálás után keményebb szankciókat kértek, de ebben sem lett végül egység az európai uniós államok között. Amikor Putyin Ukrajnát többször mesterséges képződménynek nevezte, azt sem vette észre senki. Most pedig, 2022. február 24-e óta mindenki számára ismerté lett: Putyin nem a levegőbe beszélt, mindent komolyan gondolt - írja az uniós portál.