Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az EU-ra igent, a NATO-ra nemet mondana a két tűz közé került moldáv kormányfő

Access to the comments Kommentek
Írta: Zsíros Sándor
euronews_icons_loading
Az EU-ra igent, a NATO-ra nemet mondana a két tűz közé került moldáv kormányfő
Szerzői jogok  euronews

Az ukrajnai orosz invázió bebizonyította, hogy Kelet-Európában egyetlen állam sincsen biztonságban. Oroszország nem szövetségesként tekint a volt szocialista blokk országaira, hanem eltévelyedett gyermekekként, amelyeket vissza kell terelgetni Moszkva szoknyája alá. Sokan - köztük Magyarország is - az elmúlt 30 évben csatlakozott a legnagyobb nyugati szövetségi rendszerekhez, az ENSZ-hez, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Azok, akik ezt nem tették vagy nem tehették meg, most nyugtalanul figyelik az ukrajnai eseményeket.

Ez Moldovában sincs másként. A mindössze 2 és félmillió lelkes ország Ukrajna és Románia közé szorulva évek óta próbál megbirkózni a rekord munkanélküliséggel, elvándorlással és a gazdasági válsággal. Területi integritása folyamatosan veszélyben van. Míg a román anyanyelvű többség azt szeretné, hogy egybeolvadjon Romániával, addig az ukrán határ mentén kialakult Dnyeszter Menti Köztársaság 30 éve küzd a teljes elszakadásért. A moldáv hatóságoknak semmilyen ráhatásuk sincsen a tiraszpoli vezetés döntéseire. Kisinyov többek közt azt sem tudta megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz csapatokat telepítsen a szakadár köztársaságba. A helyzet kísértetiesen hasonlít az ukrajnaira, így nem véletlen, hogy Moldova tavaly megválasztott nyugatbarát miniszterelnöke is aggódva figyeli a történéseket. Natalia Gavrilițával Zsiros Sándor kollégánk beszélgetett az Euronews Global Conversation című adásában.

A politikus arra a kérdésre, hogy milyennek érzi Moldova biztonsági helyzetét az orosz mozgósítások tükrében azt válaszolta, hogy egyelőre nem tart attól, hogy a konfliktus átterjed az országra. Bár Moldova számára rendkívül fontos a függetlensége, egyértelműen támogatja Ukrajnát a konfliktusban - fogalmazott.

Most sokkal jobban aggódunk a menekülthullám kezelése miatt. Eddig 250 ezer ukrán érkezett hozzánk. Az emberek fele pedig Moldovában is marad, ami a legnagyobb tömeg népességarányosan Európában. Elértük a teljesítőképességünk csúcsát és hatalmas nemzetközi segítségre van szükségünk ahhoz, hogy megbirkózzunk a válsággal.

Natalia Gavrilița azt is elmondta, hogy még sohasem érkezett hozzájuk annyi menedékkérő, mint most. A tömeg sokkal nagyobb, mint ahogy azt az UNHCR megjósolta az ukrán megszállás kezdetén. Ráadásul Moldovának nagyon kevés forrása van, ezért pénzügyi és humanitárius segélyekre is szüksége van a menekülők ellátásához. A miniszterelnök azt szeretné, ha a Nyugat úgynevezett zöld folyosókat hozna létre, amelyeken keresztül tovább küldhetnék az embereket más országokba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök példáján felbuzdulva múlt héten a moldáv kormány is beadta gyorsított csatlakozási kérelmét az Európai Uniónak. A dokumentumot néhány óra leforgása alatt írták alá, de az egyesülési tárgyalások évekig is elhúzódhatnak. Kisinyov valószínűleg abban bízik, hogy Brüsszel felismeri: csak a tagsággal tépheti ki Moldovát az orosz medve karmaiból, ezért gyorsan kell cselekednie.

Tisztában vagyunk vele, hogy az európai integrációhoz rengeteg reformra van szükség. De a jelenlegi biztonsági helyzetben egy jó üzenet lenne az embereknek, ha az EU megadná a tagjelölti státuszt. Az Európai Unió így bebizonyítaná, hogy örömmel fogadja ezeket az országokat a szabad világban. Befogadja őket az Unióba, ahol a demokratikus értékek, a jogállamiság, az emberi jogok tisztelete és a nemzetközi jog betartása alapnak számít. És természetesen készek vagyunk elvégezni a házifeladatot, hogy megfeleljünk az uniós csatlakozási kritériumoknak.

A legtöbb szövetségesi rendszerbe azonban csak úgy lehet belépni, ha egy államnak az adott pillanatban nincsen területi követelése vagy fegyveres konfliktusa mással. Csakhogy a Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt egy keskeny földsáv a Dnyeszter folyótól keletre. Ez lett Transznyisztria vagy ismertebb nevén a Dnyeszter Menti Köztársaság.

A Csongrád megyényi terület függetlenségét erős orosz segítséggel 1990. szeptember 2-án nyilvánította ki, az erről szóló sikeres népszavazás után. A Moldovával folytatott rövid háború után, az 1992. július 21-én aláírt békekötés értelmében a moldáv hatóságoknak nincs semmilyen beleszólása a terület politikájába. Az új alkotmányt 2000. június 22-én fogadták el. A félmilliós de facto állam függetlenségét egyetlen ENSZ-tagország sem ismeri el.

A Dnyeszter-menti Köztársaságban is állomásoznak orosz katonák. Az utóbbi 30 évben folyamatosan kértük a csapatok kivonását. Jelenleg nem látjuk esélyét egy inváziónak. De természetesen a helyzet bizonytalan és nagyban függ az ukrajnai fejleményektől. Ahogy mondtam Moldova politikailag független és reméljük, hogy ezt a szövetségeseink is megértik. Az eddigi formában fogjuk folytatni a tárgyalásokat és nem szeretnénk egyelőre elköteleződni egyik oldalon sem.

Moldova egy másik országhoz is ezer szálon kötődik, és ez Románia. Az állampolgárok többsége románul beszél és a boltokban annak ellenére elfogadják a román lejt, hogy az államnak van saját fizetőeszköze...ami szintén lej. Az elmúlt évtizedekben elcsendesedtek azok a hangok, amelyek szerint a két országnak egyesülnie kéne, de még mindig vannak olyan politikusok, akik szerint úgy lehetne a legkönnyebben és leggyorsabban bekerülni az Európai Unióba, ha Moldova beleolvadna Romániába. Újságírói kérdésre Natalia Gavrilița azt válaszolta, hogy erről jelenleg nem folynak tárgyalások.

Végezetül pedig riporterünknek azt is sikerült megtudnia, hogy Moldova ragaszkodik alkotmányban lefektetett függetlenségéhez, így a NATO-csatlakozásról is lemondott. Ebben valószínűleg az is közre játszhat, hogy látta Moszkva miként torolja meg, ha egy volt szovjet tagköztársaság nyit a Nyugat felé.