Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

„Mr. Nyet”: Lavrov Putyin politikájának hűséges csatlósa, aki sosem hajol meg az ultimátum előtt

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Szergej Lavrov Vlagyimir Putyin árnyékában a G20-ak hamburgi csúcsán, 2017-ben
Szergej Lavrov Vlagyimir Putyin árnyékában a G20-ak hamburgi csúcsán, 2017-ben   -   Szerzői jogok  AP Photo/Alexander Zemlianichenko, pool

Szergej Lavrov kétségtelenül Oroszország legtapasztaltabb diplomatája. Csaknem fél évszázada szolgál a külügyben, amit 2004 óta – Vlagyimir Putyin elnök megbízásából – személyesen irányít. Legutóbb két éve újították meg kinevezését, holott az orosz szabályozás szerint az akkor már 70 éves veterán politikus nem vállalhatott volna állami tisztséget. Sokak szerint azonban a külügy élén önálló döntési pozíciója nemigen van: Putyin politikáját szolgálja ki, azt viszont hűségesen. A diplomácia elemi követelményének a műveltséget és a történelem átfogó ismeretét tartja. Tárgyalópartnereit néha könyörtelenül a földbe döngöli, sőt megalázza. „Soha nem fogunk meghajolni az ultimátumok előtt. Az Orosz Föderációval nem lehet ilyen hangon beszélni” – mondta a Szkripal-ügy miatt kiutasított orosz diplomatáknak. Az ukrajnai orosz invázió után azonban maga is pofont kapott: az ENSZ Tanács genfi ülésszakán a küldöttek egyként álltak fel, amikor videóüzenetben fordult hozzájuk. Láncdohányos volt, de leszokott, orosz vodka helyett a skót whiskyt kedveli, barátnője pedig a külügy közalkalmazottja, aki rubelmilliárdos vagyonra tett szert.

„Kész vagyok megvédeni azt az álláspontot, hogy helytelen egy jól ismert szakmát a legősibbnek tekinteni. A legrégebbi szakma kétségtelenül a diplomácia, mert először is meg kell állapodni” – a megállapítást Szergej Lavrovnak tulajdonítják, aki 2017-ben Kalinyingrádban, oldott hangulatban, kedélyes beszélgetést folytatott az Immanuel Kant Egyetem hallgatóival.

A látszólag laza külső azonban megtévesztő. A vele folytatott párbeszéd embert próbáló. Lavrov könyörtelen tárgyaló, a földbe döngöli az asztal túloldalán ülőket, és nem mindig hajlandó az egyezségre.

„Megbízhatatlan partnernek” nevezte éppen egy éve, 2021 februárjában az Európai Uniót, és azzal vádolta az európai vezetőket, hogy hazudnak Alekszej Navalnij megmérgezéséről. Josep Borrell, az EU külügyi vezetője szinte szótlanul tűrte a vádözönt.

A moszkvai utazáshoz maga ragaszkodott. Azzal érvelt: Lavrov régi meghívásának tesz eleget néhány nappal azután, hogy Oroszországot elítélte a nemzetközi közvélemény Alekszej Navalnij ellenzéki vezető bebörtönzése miatt. Borrell fontosnak tartotta a párbeszédet, ugyanakkor az uniós külügyminisztereknek azt mondta, hogy nem akar üzeneteket kézbesítő „postás" lenni. A találkozó egyértelmű célját azonban nem jelölte ki.

Csőbe is húzták. A vendéglátójával tartott közös sajtótájékoztatón Borrellt az orosz kormány által ellenőrzött Szputnyik hírügynökség tudósítója váratlan, Kubára vonatkozó kérdésével arra késztette, hogy elítélje a Havannával szembeni amerikai embargót.

Borrellt felkészületlenül érte a kérdés, aki nem számított arra, hogy Moszkvában Kubáról faggatják. Végül azt mondta: „Elvárjuk, hogy az amerikai kormányzat felülvizsgálja a Kubával kapcsolatos álláspontját”.

Lavrov nyomban lecsapott a válaszra, és azt alkalmat kihasználva rávilágított a Brüsszel és Washington közötti égbekiáltó nézeteltérésre, ugyanakkor élesen bírálta a szankciós politikát. A Krím annektálása miatt alkalmazott büntetést „egyoldalú és illegitim korlátozásoknak” nevezte, amelyeket „hamis ürüggyel vezettek be”.

„Azt kell mondanom, hogy az Európai Unió azokat az eszközöket kezdte használni, amelyeket az Egyesült Államok talált ki, és ez rossz dolog” – korholta vendégét.

A megalázó látogatás után az unió külügyi főmegbízottjának azonnali menesztését követelte több tucat EP-képviselő. A főmegbízottnak magától kellene távoznia, ha nem megy, a bizottság elnökének kellene leváltania őt, mert alkalmatlan az uniós érdekek képviseletére – mondta egy észt EP-képviselő.

„Megértem, hogy párbeszédet szeretnének, de ha valaki jéghokizik, a másik nem balettozhat” – érvelt Riho Terras.

A brit külügyminiszter az ukrán helyzet tárgyalóasztal mellett történő rendezése érdekében utazott nem sokkal a háború kitörése előtt Moszkvába. Az Egyesült Királyság „eltökélt” a diplomáciai megoldásban, amit „Boris Johnson is támogat” – közölte Liz Truss. Orosz vendéglátója egy elnyújtott sóhajjal válaszolt, jelentették a tudósítók.

Az ezt követő sajtótájékoztatón Szergej Lavrov rezzenéstelen arccal részletezte, milyen biztonsági garanciákat kért Oroszország a NATO-tól. A tőle alig pár méterre álló Liz Truss jeges tekintettel hallgatta, hogy az orosz külügyminiszter a diplomácia szabályaira fittyet hányva a „süketek párbeszédeként” jellemezte a találkozót.

„Liz Truss-szal tárgyalni olyan, mintha »süket beszélne a vakhoz«” – mondta, mielőtt kisétált a sajtótájékoztatóról, magára hagyva vendégét a mikrofonnál.

Napokkal Borell szégyenteljes moszkvai látogatása előtt Szijjártó Péter volt Lavrov vendége, a magyar külügyminiszter tárgyalása azonban a „toll-incidensről” maradt emlékezetes. Lavrov angolul odaszólt partnerének, hogy mondjon néhány mondatot „a kameráknak”.

A Szijjártóval érkező tolmács ekkor laza mozdulattal kivett egy tollat az asztal közepén álló tartóból, a táskájába dugta, mire Lavrov cinkos mosollyal, oroszul megjegyezte:

„Rögtön lopják a tollat.”

A magyarok szemlátomást nem észlelték a lebukást, pedig Szijjártó régebben azt mondta, hogy tanul oroszul – jegyezte meg az esetre felfigyelő Népszava. A minden részletre aprólékosan figyelő orosz kormányzati közösségi oldalra mindenesetre kikerült a cinikus megjegyzés.

A magyar delegációval kiutazó tolmács hölgy természetesen nem tett el semmilyen tollat – magyarázkodott a magyar külügy sajtószolgálata, amely arra is emlékeztetett, hogy „a két külügyminiszter rendkívül jó személyes viszonyt ápol”, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vélhetően ezért tett vicces megjegyzést a tárgyalás elején.

„Mr. Nyet”

Szakmai hozzáértését szövetségesei és ellenfelei egyaránt tisztelik. Ugyanakkor Lavrovot bírálták, amiért a Kreml vonalát követi önálló külpolitika irányítása helyett.

„Lavrovval nem lehet tangózni, mert nem szabad táncolnia” – ezt mondta róla 2017-ben Rex Tillerson akkori amerikai külügyminiszter.

Lavrov nem maradt adós a válasszal. „Anyám arra tanított, hogy ne táncoljak fiúkkal.”

Lavrov hozzátette: kész megtanítani a közszolgálatban újoncnak számító Tillersont, hogyan kell a diplomácia színpadán forogni. „Ő egy nagyon ügyes ember. Gyorsan meg fogja tanulni" – idézte Lavrovot az orosz média.

Nyilván Putyin iránti feltétlen hűsége és a Kreml külpolitikájának néha kifürkészhetetlen végrehajtása játszott szerepet abban, hogy két éve sokadszorra is megerősítették tisztségében, holott már nyugdíjba kellett volna vonulnia.

Szergej Lavrov, a kemény diplomata, akit még Moszkva ellenségei is csodálnak, 2004 óta áll a külügyminisztérium élén, és ezzel az orosz kabinet egyik leghosszabb ideje hivatalban lévő tagja. Újbóli kinevezése évében, 2020 márciusában töltötte be 70. életévét, ami – természetesen Putyin kivételével – az állami tisztviselők maximális korhatára. A szabály Lavrovra sem vonatkozott.

A tapasztalt, de még mindig energikus diplomata testesíti meg Oroszország dacos álláspontját és az ENSZ Biztonsági Tanácsában gyakorolt geopolitikai erejét.

A néha fenyegető arckifejezése, valamint Oroszország Szíriával, Ukrajnával és más válsággócokkal kapcsolatos politikája miatt Lavrov a Mr. Nyet becenevet kapta, amivel először a hidegháború idején egyik makacs szovjet elődjét, Andrej Gromikót jellemezték.

„Soha nem fogunk meghajolni az ultimátumok előtt. Az Orosz Föderációval nem lehet ilyen hangon beszélni” – ezt mondta 2018-ban, a Szergej Szkripal volt kettős ügynök megmérgezése miatt az unióból, az Egyesült Államokból és a NATO-ból kiutasított, Moszkvába visszatért több mint 150 orosz diplomatának.

Az ukrajnai invázió után azonban a példátlan módon összekovácsolódott világ többé nem hajol meg az orosz ultimátum előtt.

Amikor az orosz külügyminiszter 2022. március 1-jén az Európából kitiltott orosz gépek miatt nem tudott személyesen részt venni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésszakán, ezért előre rögzített videóüzenetben szólt a képviselőkhöz, tüntetőleg egyként álltak fel, és fordítottak hátat Lavrovnak, vagyis Moszkvának.

Salvatore Di Nolfi/Keystone via AP, Pool
A nagykövetek és diplomaták távoznak a genfi ülésteremből, amikor az orosz külügyminiszter videóüzenetben fordul hozzájuk, 2022- március 1-jénSalvatore Di Nolfi/Keystone via AP, Pool

„Örmény vér folyik ereimben”

Ritkán beszél a magánéletéről, és még ritkábban osztja meg magánvéleményét az ellentmondásos politikáról.

Szergej Lavrov a tavasz első napján, 1950. március 21-én született Moszkvában, örmény apa és orosz anya gyermekeként. Maga is elismerte, hogy „örmény vér folyik az ereimben”.

Tbilisziből származó apja vezetékneve Kalantarian volt, Szergej azonban a szovjet külkereskedelmi minisztériumban dolgozó édesanyja lánykori vezetéknevét vette fel.

Érettségije remekül sikerült. A fizika volt a kedvenc tantárgya, ezért azt tervezte, hogy a nukleáris kutatóegyetemen vagy a moszkvai fizikai intézetben folytatja tanulmányait, végül azonban a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetébe, MGIMO-ba került, ahol 1972-ben szerzett diplomát.

Egy orosz talkshow-ban elárulta, hogy franciát és arabot akart tanulni az egyetemen, a félév első napján megtudta, hogy a kevésbé népszerű szingaléz szakra tették. Apja nyelvén egyébként nem beszél.

A nyelvismeret határozta meg első külföldi küldetését is: Lavrov a Srí Lanka-i szovjet diplomáciai szolgálatban kezdte pályafutását.

Onnan New Yorkba rendelték át, ahol 15 évig dolgozott az ENSZ-központban, egyszóval Lavrov otthonosan érzi magát a Nyugaton. A nagyvárosban született lánya, Ekaterina, aki a Columbia Egyetemen tanult, később a Christie’s aukciósháznál dolgozott, ma pedig a kortárs orosz művészet népszerűsítője külföldön.

Édesapja köztudottan az orosz vodka helyett a skót whiskyt részesítette előnyben, és láncdohányos volt. Annyira, hogy 2003-ban határozottan tiltakozott, amikor az ENSZ-palotából kitiltották a cigarettázókat.

Ezek után „mindig kereste az alkalmat, hogy kimehessen és rágyújthasson” – emlékezett vissza egyik régi ismerőse.

Évekkel később, 2017-ben a TASZSZ hírügynökség az orosz külügyi szóvivőt idézte, aki azt mondta, hogy Lavrov szinte teljesen felhagyott káros szokásával.

„A dohányzást szó szerint napi néhány szál cigarettára csökkentette. Ez inkább hagyomány, mint napi szükséglet” – mondta Maria Zaharova.

„Moszkva emberét” New Yorkban az akkori válsággócok, a koszovói és az iraki háború kötötte le. Gyakorlatilag a válságokkal, most az ukránnal foglalkozik, de sokkalta erősebb kézzel.

Nyugati elemzők szerint Lavrov a Kreml briliáns képességű, par excellence tárgyalója, aki kezdetben azt a benyomást keltette, hogy saját ura.

Elődeivel szemben a magas Lavrov – akit diplomata kollégái „meglehetősen nemes, robusztus külsejű, férfias figuraként” írtak le – rendre átveszi az irányítást a tárgyalóteremben.

„Az ott töltött évek alatt mindenki úgy tekintett rá, mint a Biztonsági Tanács legbefolyásosabb személyiségére, akinek gyors az észjárása, átfogó és pontos ismeretekkel rendelkezik, tájékozott a történtekről, szókimondó beavatkozási képességével pedig könnyen megváltoztatta a vita hangnemét” – mondták tárgyalópartnerei. Egy olyan nagykövetre emlékeznek, aki mindig saját országa érdekeit helyezte előtérbe.

„Nagyobb hatalma volt mások álláspontjának kritikusaként, mint a megoldások megalkotójaként, és ez volt a tényleges ereje” – mondták róla.

Egy diplomata szerint Lavrov nem volt problémamegoldó. „Rendelkezett a rugalmas tárgyalás képességével, de nem kereste a lehetőséget, hogy túllépjen a kapott utasításokon, sőt időnként élvezte, hogy mások terveit tönkreteszi.”

Lavrov megközelítése meglehetősen szovjet jellegű volt: kemény volt a Nyugattal szemben, gyanakvó mások kezdeményezéseivel szemben, óvakodott a diplomáciai csapdáktól, és rendkívül érzékeny volt arra, hogy Oroszországot megkerüljék.

Az utasítások végrehajtásában jelesre vizsgázott

Abban mindenki egyetért, hogy Szergej Lavrov Oroszország határozott, új külpolitikájának félelmetes arca, egy olyan miniszter, aki láthatóan élvezi a feladatát azok után, hogy az ENSZ-ben is magabiztosan védte az orosz érdekeket.

Az ENSZ-ben töltött egy időszakot követően Lavrov a Szovjetunió szétesésekor a reformpárti Andrej Kozirev külügyminiszter alatt dolgozott, 1992-ben külügyminiszter-helyettessé nevezték ki, de 1994-ben visszatért New Yorkba, hogy Oroszország állandó ENSZ-képviselőjeként dolgozzon.

A Borisz Jelcin által kinevezett Igor Ivanov helyére Putyin 2004-ben Lavrovot bízta meg a külügyi tárca vezetésével. Lojalitásában azóta is bízik az orosz elnök.

Lavrov volt Oroszország hangja az amerikai-orosz kapcsolatok hullámvölgyeiben, a Krím 2014-es moszkvai annektálása és a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatása során.

Ő volt a szócsöve Oroszország szíriai katonai hadjáratának, majd a líbiai válságban vállalt szerepének. Eközben folyamatosan lesöpörte az asztalról az oroszországi emberi jogi problémákkal kapcsolatos nyugati kritikákat.

Egy független gondolkodású miniszter képét sugallja, az elemzők azonban megkérdőjelezik, hogy az orosz külügynek, a MID-nek mekkora önállósága van Putyin alatt.

AP Photo/Ivan Sekretarev
Rex Tillerson és Szergej Lavrov sajtótájékoztatója Moszkvában, 2017-benAP Photo/Ivan Sekretarev

„A MID vezetőjének pozíciója az elmúlt évtizedben meglehetősen háttérbe szorult” – állapította meg már évekkel ezelőtt a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa. Sarah Mendelson szerint a külpolitikai döntéseket nem a külügyminisztériumban döntik el – amire Tillerson is utalt, amikor azt mondta, Lavrovnak nem szabad táncolnia.

A nézetet osztja egy londoni elemző is, aki Lavrovot ugyan kemény, megbízható, rendkívül kifinomult tárgyalófélnek tartja, de az orosz külpolitika gyeplője nem az ő kezében van.

„Bár jól végzi a munkáját, végső soron a külpolitika a Kremlben születik” – mondta.

A rejtélyes barátnő

„Őszentsége! Kedves barátaim! Minden eddiginél izgatottabb vagyok, hogy ma beszélhetek” – idézte az OCCRP, a szervezett bűnözést és korrupciót feltáró portál Szergej Lavrovot, aki az oltárnál állva üdvözölte az egyházi méltóságokat, Kirill pátriárkát, és a világi vezetőket, köztük Vlagyimir Putyin elnököt.

A felvétel azonban, amit az orosz ortodox egyház tett közzé, egy különös részletet is feltár. A látogatáson egy ismeretlen nő is felbukkant, aki fekete köpenyben és fehér kendőben kísérte a jeles küldöttséget.

Személyazonosságára később derült fény, amikor a pátriárka a templom helyreállításában nyújtott segítségéért kitüntetést adott át neki.

„Szvetlana Alekszandrovna Poljakovát, az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának munkatársát az Orosz Ortodox Egyház Szent Fruzsina Rendjével tünteti ki” – közvetítette a szertartást egy pap.

Évek óta nagyon szoros kapcsolatot ápol Lavrovval – osztotta meg a titkot egy, a külügyminisztériumhoz közeli forrás újságírókkal, akik ezek után azt is kiderítették, hogy Poljakova vele utazott Szocsiba és Szentpétervárra is. Lavrov vezetékneve a hölgy mobiltelefonjának címjegyzékében is megjelent.

Poljakovának jelentős vagyona is van, amit egy egyszerű „külügyminisztériumi alkalmazott” szinte biztosan nem engedhet meg magának. A tényfeltáró portál a vagyonnyilvántartásból kiderítette, hogy Szvetlana Poljakovának és családjának Oroszországban és Nagy-Britanniában mintegy 1 milliárd rubel (3 milliárd forint) értékű ingatlanja van.

A Times arról írt, hogy az egyébként amatőr színésznő gyakran kísérte el az orosz külügyminisztert külföldi útjaira.

Hogy vagyona miből származik, nem derült ki.

Névre szóló szankciók Putyin és Lavrov ellen

Az ukrajnai orosz invázió okán a nyugati országok a szankciók sorában végül személyes büntetést rendeltek el Vlagyimir Putyin orosz elnök és külügyminisztere, Szergej Lavrov ellen is.

A két politikus amerikai, uniós, brit, kanadai és svájci vagyonát befagyasztják, az Egyesült Államok pedig beutazási tilalommal sújtotta őket.

Az ilyen büntetőintézkedések a vezetőkkel szemben ritkák. Az EU eddig csak Szíria és Belarusz elnökével szemben vezetett be szankciókat.

A szigorú banktitok miatt sosem fog kiderülni, hogy Putyin és Lavrov európai vagyonának befagyasztása vajon jelképes lépés-e.

Az európai szankciókat megszavazó Külügyminiszterek Tanácsában Magyarországot az a Szijjártó Péter képviseli, aki december 30-án Szergej Lavrovtól Moszkvában átvette a Barátságért-kitüntetést a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért. Ez a legmagasabb kitüntetés, amit külföldi állampolgár kaphat Oroszországtól.

Szijjártó Péter egyébként rendszeresen a barátjaként hivatkozik Lavrovra. A magyar külügyminiszter egyik Facebook-üzenetében azt hangsúlyozta, hogy Magyarország az egység pártján áll az unióban, vagyis azt szeretné, ha egység lenne a szankciókról is.

Arról nem nyilatkozott, visszaadja-e az orosz kollégájától kapott kitüntetést.

A haza iránti elkötelezettség

Putyin belső körének és biztonsági szolgálatának humortalan apparátusi stílusától eltérően Lavrov szívesen és fanyarul ironizál.

Egyszer megkérdezték tőle, mi kell ahhoz, hogy valaki diplomata legyen. Lavrov szerint a legfontosabb tulajdonságok a megfelelő műveltség, és az alapos történelmi ismeretek. Hozzátette azonban: fontos, hogy az ember elkötelezett legyen a „hazája” iránt, és hogy megértse a tárgyalóasztal túloldalán ülő partner pszichológiáját.

Lelkes sportolónak tartják. Nem sokkal miniszteri kinevezése után azt mondta, hogy a boldogság ismérve „jó munkát végezni, és a barátokkal vadvízi evezésre járni”. Erre közben egyre kevesebb ideje maradt.

Hobbija a gitár, sőt dalokat és verseket is költött.

„Sírj, de tartsd szárazon a puskaport” – ezzel a sorral zárul egyik poémája, amely 40. születésnapja környékén született meg.

Ma is tartja magát elvéhez.