Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Miért akar Putyin egy nem náci országot "nácitlanítani"?

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Önkéntesek tisztítják meg a zsidó temető sírköveit az ukrajnai Rohatynben
Önkéntesek tisztítják meg a zsidó temető sírköveit az ukrajnai Rohatynben   -   Szerzői jogok  AP Photo/Yevheniy Kravs

A címben feltett kérdésre a rövid válasz az lenne: mert rendszerváltást akar elérni az általa megtámadott szomszéd köztársaságban. Ukrajnában parlamentáris demokrácia van, sok egyéb mellett működnek szélsőjobboldali csoportok is. De nem a fasizmus a gond az országban, hanem a korrupció.

"Azt akarjuk, hogy az ukrán nép, vagy ahogy Putyin elnök mondta, a mai Ukrajna területén élő összes nép szabadon dönthessen a további sorsáról, anélkül, hogy megpróbálnák őket a bandérista pszichológia fogságába hajtani" - ismételte el Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Kreml hivatalos ideológiáját az ukrajnai invázióra.

Oroszország biztosítani fogja Ukrajna demilitarizálását. Oroszország biztosítani fogja Ukrajna nácítlanítását.

Túl sokat szenvedtünk a nácizmustól, és az ukrán nép is túl sokat szenvedett a nácizmustól ahhoz, hogy szemet hunyjunk felette, és felelőtlenek legyünk" - hangsúlyozta Lavrov. Mintha Ukrajnának náci elnöke, nemzetiszocialista kormánya lenne, amely elnyomja a többséget és a kisebbségeket egyaránt.

Ukrajnában azonban semmi ilyesmiről nem beszélhetünk.

Jelzésértékű, hogy még a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum is külön nyilatkozatában utasította el, hogy Putyin eltorzította a holokauszt történetét "azzal a hamis állításával, hogy Ukrajnát nácitlanítani" kell.

Parlamentáris demokrácia, zsidó elnökkel

"Azt mondják, nácik vagyunk. De támogathatná-e a nácizmust egy olyan nép, amely több mint nyolcmillió életet vesztett a nácizmus elleni harcban?" - tette fel a szónoki kérdést az ország zsidó származású elnöke Putyin csütörtök reggel megkezdett inváziója után.

Volodimir Zelenszkij, aki sokszor büszkélkedik Hitler ellen harcoló zsidó nagyapjával (aki túlélte a háborút), szükségesnek látta elmondani, hogy nagyapja három testvérét is megölték a holokausztban. Az elnök nyilvánvalóvá tette, hogy ő az oroszok első számú célpontja, teljesen világos, hogy Moszkva célja egy orosz bábkormány létrehozása.

Az ukrán köztársaság függetlenségének kivívása óta - a 2013-as Majdan-forradalom óta pedig még szabadabb - parlamentáris demokrácia, amelynek alkotmánya garantálja a pártok, nézetek sokféleségét. A nyugati intézmények és jogvédő szervezetek fő problémája természetesen a kiirthatatlan korrupció - a fasizmus vádjával eddig Putyinon kívül senki nem hozakodott elő.

Az ukrán politikában dinamikus verseny folyik a pártok között. Az ellenzék képviselteti magát a parlamentben, politikai tevékenységüket általában nem akadályozzák adminisztratív korlátozások vagy jogi zaklatás.

Az alulról szerveződő pártok azonban nehezen tudnak versenyezni az oligarchák támogatását és anyagi hátterét élvező, nagyobb múltú pártokkal" - írta tavalyi országjelentésében a Freedom House.

Ukrajna elismeri a nemzeti és társadalmi kisebbségek jogait, az LMBT közösség évente megtartja a Pride menetét, amelyet a szélsőjobboldali csoportok rendre igyekeznek megzavarni. (Az viszont valószínűtlennek tűnik, hogy Putyin a melegszervezetek védelmében küzdene az ukrán neonácik ellen.)

Putyin nyelvi kódjai

Az ukrán szélsőjobboldal a zsidó közöség számára is problémát jelent: Zelenszkij elnök tavaly ősszel szükségét látta annak, hogy aláírjon egy, az antiszemitizmust jogilag definiáló és az ellene folytatott küzdelmet szabályozó törvényt. A törvény antiszemitának minősíti egyes emlékművek lerombolását, és tiltja a holokauszt tagadását.

A létező, de marginális ukrán szélsőjobboldalon valóban él a Stefan Bandera-kultusz. A Simon Wiesenthal Központ éppen néhány hete tiltakozott az ellen, hogy Kijevben ezrek vonultak fel a második világháborús ukrán vezető és náci kollaboráns születésnapja alkalmából, akinek az emberei aktívan részt vettek zsidók és más civilek ezreinek tömeges meggyilkolásában.

Putyin állításai ellenére sem fasiszta veszély nincs (az ukrán szélsőjobb egyetlen mandátumot sem szerzett a legutóbbi választáson), sem népirtás nem zajlik Ukrajnában, de az tény, hogy léteznek fasiszta milíciák (pl. az Azovi Zászlóalj), amelyek befolyása a 2013-as nyugatbarát Euromajdan-felkelés óta nőtt. Az ukrajnai zsidó közösség azon tagjai, akik most aggódnak és elhagyják otthonaikat, nem a nácik, hanem Putyin elől menekülnek, a katonai invázió félemlíti meg őket.

Elemzők szerint Putyin náci-retorikája valójában a demokratikus kormányt megdöntő, rendszerváltó céljaira utal. A "nácizmus" lehet egyszerűen csak az ukrán nacionalizmus kódja, a "demilitarizáció" szó pedig Ukrajna nemzeti függetlenségét kérdőjelezi meg.