Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Economist: a világ lakosainak csak 45 százaléka él demokráciában

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Hszi Csin-ping elnök pekingi óriás kivetítőn
Hszi Csin-ping elnök pekingi óriás kivetítőn   -   Szerzői jogok  AP Photo/Ng Han Guan

Egy friss tanulmány szerint a demokrácia világszerte visszaszorulóban van: a brit Economist Intelligence Unit (EIU) éves Demokrácia-indexe kimutatja, hogy 2021-ben a világ lakosságának csak 45,7 százaléka élt valamilyen demokráciában.

Ez jelentős visszaesés az egy évvel korábbi adathoz képest, ami még 49,4 százalék volt - állapítja meg az EIU "Demokrácia-index 2021: a kínai kihívás" c. tanulmánya. Ráadásul a világ lakosainak mindössze 6,4 százaléka él "teljes demokráciában", ami szintén enyhe csökkenést jelent az előző évhez képest (6,8 százalék).

Az emberek jóval több mint egyharmada, 37,1 százaléka él diktatúrában, ez enyhe növekedést jelent 2020-hoz képest. Az autoriter államok aránya az elmúlt években folyamatosan emelkedett.

Továbbra is Norvégia a lista éllovasa: a tanulmány az öt kategóriából háromban is a skandináv országot értékelte a legjobbnak. Mögötte áll Új-Zéland, amely a negyedikről a második helyre lépett előre, majd a többi skandináv állam, Svédország, Finnország, Izland és Dánia következik. Németország a tavalyival megegyező pontszámmal a 15. helyen áll, és a "teljes jogú demokráciák" legmagasabb kategóriájába tartozik.

A szerzők két nagyobb európai országot bíráltak. Spanyolországot például "gyenge demokráciává" minősítették le, ennek oka az igazságszolgáltatás függetlenségének rosszabb megítélése volt a bírák kinevezésével kapcsolatos politikai viták miatt. Bírálták Nagy-Britanniát is, mivel számos botrány, így pl. az elhíresült "partygate", aláásta a kormányba vetett bizalmat.

Különösen Kína játszik dicstelen szerepet - állapította meg az Economist csoport elemző-kutató egysége. "Miközben Kína gazdagodott, nem lett demokratikusabb. Éppen ellenkezőleg, az ország még kevésbé szabad" - írja az EIU jelentése a kormánykritikusok, másként gondolkodók és kisebbségek, például a muszlim ujgurok elleni fokozódó megfigyelésre és elnyomására hivatkozva.

Az idei jelentés szerint összességében a demokrácia most szenvedte el a legnagyobb visszaesést 2010 óta, amikor a globális pénzügyi összeomlás jelentős visszaesésekhez vezetett. Az egyéni szabadságjogok járványokkal összefüggő korlátozása szinte minden régióban hozzájárult az átlagos pontszám csökkenéséhez.